Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - A tanítók memoranduma (Sass János)

3' 17 Szedjétek össze a maradék darabokat is, hogy semmi el ne veszszen! Ezt parancsolja már a kegyelet is egyházunk története iránt. Azért az iskola és templom használatára szánt énekes könyv mellett, mely csak a legismertebb, legszebb és legszükségesebb dalla­mokat foglalná magában, egy külön g yűj té­rné nyt kellene még szerkeszteni és pedig hang­jegyekkel ellátva, mely az egyház összes melódia­kincsét tárná fel a hangjegyekről éneklő tanitók, theologusok és zeneértők előtt. így ebben a zene­és irodalomtörténeti érdek is érvényesülhetne s ebből lehetne ünnepi alkalmakkor külön énekkar által a ritkábban hallható és a közönséges énekes könyvből kiszorult dallamokat is énekeltetni. Hát a kath. egyház miért tart egyházi zenetörténeti előadásokat? Énekeink és a dallamok kiválogatásánál, ha egy ilyen külön gyiijteménynyel is fogunk rendelkezni, különös súlyt kell azokra fektetnünk, a melyek hazai egyházunk történetével szorosabban összefüg­genek és a melyeknek idoma a magyar költé­szet és zene természetének jobban megfelelő. Azért a mi jó, azt a ref. testvérektől is minden habozás nélkül kérjük kölcsön. Hiszen a franczia zsoltárdal­lamok közül már eddig honosak nálunk is ; Mint a szép hives patakra, A nap elment, oh Jézus maradj velem és Midőn mi végső ínségben. Mindegyik méltó volt az átvételre. Husszita eredetűek: Hogy napon­ként Uram, Ktildé az Úr Isten, A kereszténységben. Sok német dallamnak is régi latin az eredete. Van­nak azután eredeti magyar egyházi dallamaink is, melyek méltán megérdemelnék, hogy közhasznála­túvá váljanak, mint pl. Altdörfernek Székács versére irt gyönyörű dallama : Uram maradj velem. Az meg igazán szégyen reánk nézve, hogy míg az özvegy Mária magyar királyné éneke külön dallamával együtt mint ev. „Kenlied" általánosan ismert a néme­teknél, addig mi alig vettünk róla tudomást. Tótra ugyan már régebben lefordította Kerman Dániel, de magyarra, ügy tudom, csak ujabban fordították le Jeszenszky és Haan. — Különös tekintettel kel­lene lenni azután azon dallamokra, melyek a dunán­túli, Altdörfer-féle chorálkönyvben mint speciális magyar dallamok vannak megkülönböztetve. — És a német eredetű dallamok összeválogatásánál is a trochaei sorokra írottaknak kell előnyt adni, mert ezeknél a hangsúly a kezdő szótagra esvén mindig magyarosabbak ; míg a jambusi sorok dallama min­dig ütemelőzővel (Auftakt) kezdődik, ezt pedig a magyar zene természete nem tűri. — Kívánatos volna azután még, hogy a magyarban ugyanazon dallamok mindig egyformán jelöltessenek. így azután nem volna ugyanazon dallamnak egyik helyen „A ki bízik, ragaszkodik" másutt pedig „Oh Istenem, mely sok vétkem" a czíme. S végül még a könyv külső kiállítására nézve is kívánatos, hogy a nyomás tiszta s az egész könyv könnyen kezelhető, tehát se szerfölött nagy, se vastag ne legyen. Jó volna egy nagyobb nyo­mású az öregek és egy kisebb, tetszetősebb alakú a fiatalok számára. A kor Ízléséhez való simulást én e tekintetben nem tartom véteknek. — Mily szép és üdvös volna azután, lia az eredeti dallamok hang­jegyekben és pedig négyes szólamokban szintén ott állanának a szöveg fölött, mint pl. a bázeli igen csinos és értékes énekes könyvben. Hiszen már a régi világban nálunk is jelentek meg ily hangjegyes énekeskönyvek és ref. testvéreink most sem tágíta­nak tőle. Az egyöntetű choráléneklést ez is elősegí­tené. — Nagyon áldásosnak tartanám azután, hogy mint a würtembergi énekesben van, minden ének felett ott állana egy megfelelő bibliai hely, mely az ének alapgondolatát fejezné ki. Hiszen legtöbb és legszebb énekeink sokszor úgy sem egyebek, mint valamely bibliai helynek költői körülírása vagy alkalmazása. Mert nagy és méltó dicséret az éne­keinkre, a mit Spangenberg mondott már 1569-ben a Cythara Lutheri felett tartott prédikációiban : „Ha valaha azt mérné reánk büntetésül az Isten, hogy a zsarnokság Isten igéjének hirdetését beszüntetné ; mégis fönmaradna az egész ker. tan ezen mi éne­keinkben." Az egyes énekek alatt pedig méltóképen foglal­hatna helyet a szerzők vagy átdolgozok neve, mert a kik ily kincsekkel ajándékozták meg egyházunkat, azok megérdemlik, hogy emlékezetben maradjanak. Ezeknek életviszonyait röviden felsoroló függelék pedig egyháztörténeti fontossággal is birna. íme ez volt szerény munkatervem. De egy min­den izében sikerült új énekes könyv előtt, mely ezt gyakorlatilag czáfolná meg és tenné feleslegessé, szi­ves örömmel meghajolok. A bányai kerület, úgy tudjuk, dicséretes buzgalommal halad előre. Rajta hát, utána! Tegye meg mindenki a magáét! Payr Sándor. A tanítók memoranduma, A dunántúli két tanítói egyesületnek a zsinathoz intézett kérvénye többek közt foglalkozik a kész­pénzfizetés kérdésével s a valóban szégyenletes kraj­czáros stólák megszüntetésével is. A hiványok reví­ziója valószínűleg napirendre kerül a zsinaton s akkor alkalma lesz a zsinatnak tárgyalni úgy a fizetés­emelés és előléptetés kérdését, valamint azt is, hogy tanítóink a protestáns egyház méltóságával csakugyan össze nem férő egyházfi, sekrestyés és harangozói teen­dőkre kötelezve ne legyenek. Alig képzelhető, hogy a zsinat a hiványok reví­ziójának kérdésénél csak a papi és nem általában az egyház tisztviselőinek hiványait venné tár­gyalás alá. Nem gondolható semmi ok, minélfogva lehetséges volna itt a papok és tanítók közt különb­séget tenni, de azt igen is elgondolhatja minden józan ész, hogy ez az erőszakos megkülönböztetés egy­házunk jövőjén alkalmasint többé soha ki nem gyógyít­ható életveszélyes sebet íitne. Működési körük tekintetében a tanítók egye­temes tantervet kívánnak, továbbá a betanítandó egyházi melódiák számának kevesbítését, szakszerű tanfelügyeletet és tanítói könyvtárakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom