Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - A dunántúli egyházkerület

285 mégis imperativ. Ott van például a népoktatásról szóló XXXVIII. t.-cz. 31., 33., 39. 40., 45. §-a ! Állíttatik, hogy a törvény szelleme azért nem imperativ, mivel a törvény 6 — 7 évig végre nem hajtatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter azonban mást állapított meg. Megállapította, hogy 1868-tól 1874-ig semminemű panasz nem merült fel, a miből következtethetni, hogy a törvény végrehajtatott s a kormány közbenjárására nem volt szükség. Megállapította azt is, hogy 1874-től előbb szórványosan, később mind sűrűbben jelentkeztek a panaszok, azaz a törvény megsértése kezdődött, terjedt; azonban, egy-két eset kivételével, a többiekre vonatkozólag beérkezett jelentésekben az foglaltatik, hogy a minisztérium minden egyes fenforgott konkrét esetben következetesen a törvény értelmében határozván s az elkeresztelő lelkészt egyházi hatósága által utasítván, miszerint az anyakönyvi kivonatot 8 nap alatt a törvény értelmében az illető lelkészhez áttegye, az utasítás minden nehézség és fenakadás nélkül teljesíttetett; azaz a törvény végrehajtatott, Mindaddig, míg a törvény érvényben van, végre is kell azt hajtani. Az 1868. törvény módosításának órája — a mint ezt maga azon törvényczikk bekezdő sorai kijelentik, csak akkor közelget el, ha a vallások teljes egyenlősége, egyenjogúsága s viszonossága megvalósíttatik, és az egyházpolitikai kérdések egész összeségükben a jogegyenlőség alapján nyernek megoldást, a szó alatt levő speciális kérdésben kötelező polgári házassággal, polgári anyakönyvekkel. És el fog jönni annak órája, is és minél nagyobb erőfeszítéssel döngetik az 1868. t.-cz. érczfalát, minél nagyobb elkeseredéssel ostromolják az annak végrehajtására irányult miniszteri rendeletet, annál előbb ! Kund Samu. mim©, A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését f. hó 2., 3., 4.-ik napjain tartotta Kőszegen, mélt. és főtiszt. Karsay Sándor püspök úr és mélt. Szentmártoni Radó Kálmán ker. felügyelő úr ikerelnöklete alatt. A kerületnek úgy egyházi, mint világi képviselői már 2.-án igen szép számmal gyülekeztek össze s szép szám mai vettek részt az esti 6 órakor tartott előértekezleten, melyen a közgyűlés nevezetesebb tárgyai bizalmasan megbeszéltettek. 3.-án, a közgyűlés első napján gyámintézeti isteni tiszteletre gyűltek össze a gyűlés tagjai a községi gyülekezet híveivel együtt. Gyülekezeti közének, Gyurátz Ferencz pápai lelkész és egyházkerületi főjegyző áhítatos oltári imádsága és az azt követő karének után az alkalmi ünnepi beszédet Támer János némedii lelkész tartotta Esa. 40, 1—5 alapján, a szövegből vett felosztással: I. Vigasztaljátok az én népemet; II. Tisztítsátok az Úrnak utát. A lendületes, költői nyelvű, eszmékben gazdag és hévvel előadott baszédben kiválóan hangsúlyozta szónok a testvéri szeretetet, vallásos buzgóságot és helyes felekezeti összetartást, mint a melyekben legtöbb vigasztaló erő rejlik és az általános, gazdagra és szegényre egyaránt kiterjedő áldozatkészséget, mint a melylyel legjobban tisztithatjuk az Úrnak utát, hogy az ő dicsősége közöttünk megjelenjék. Az istentisztelet után azonnal megkezdett közgyűlést főtiszt, püspök úr nyitotta meg. Megnyitó beszédében különösen a lefolyt zsinatról emlékezett meg. Kiemelte, hogy a zsinatnak fő iránya volt: megvalósítani s törvé; nyesíteni a múltban, maga az élet által vetett alapon I kifejlődött intézményeket. Ez iránynak volt köszönhető, j hogy a zsinaton nem alakultak olyan pártok, melyek a ' zsinat munkálkodását megzavarták, avagy megakasztották volna. A törvények alkotásában nem törekedett a zsinat teljes egyformaságra. Fő elve volt, hogy minden egyházi j°S a gyülekezetben s így utoljára a hivő ker. I egyénben gyökerezik. Egyik monumentális intézkedése a zsinatnak a közalap megalkotására vonatkozó törvény. Mély hatást keltett a beszéd, midőn végül az ősz püspök a lelkészekhez fordulva, azokat, mint lelkésztársait 1 meleg szavakban inti s buzdítja, hogy ők, mint első sorban hivatottak, törekedjenek a szentesítendő zsinati törvéj nyeknek az életbe való átültetésére s e czélból arra, hogy a törvényeket híveikkel megértessék s őket azok intézkedéseinek üdvös voltáról meggyőzzék. A mint a szószékre bibliával, úgy az egyházi gyűlésekre a zsinati törvényekkel kezükben menjenek ! Püspök úr megnyitó beszéde után ker. felügyelő úr a közgyűlés és az egész egyházkerület érzelmeit tolmácsolva, meleg szavakban üdvözölte püspök urat utolsó kitüntetése alkalmából, melyben őt 0 felsége, apostoli királyunk a Lipót-rend adományozása által legkegyelmesebben részesítette. Oly magas kitüntetés ez, a minőben prot. egyházi férfiú e hazában még nem részesült. Alkalmas arra, hogy a kitüntetett személyéről elárassza fényét egész prot. egyházunkra, megvigasztaljon s megnyugtasson annak jelenjére s jogosult szép reményeket keltsen ! jövőjére nézve. Az egész közgyűlés felállva hallgatta felügyelő úr üdvözlő szavait s végül püspök urat, ki megj hatottan mondott a szép üdvözletért köszönetet, lelkesen megéljenezte. Ezután megkezdődvén a gyűlés tárgyalásai, mindenekelőtt az üresen álló világi jegyzői széke töltettek be. A gyülekezetekben az év folytán megejtett szavazás ered' ménye szerint világi főjegyzővé dr. Beliczay Elek, világi aljegyzővé dr. Berzsenyi Dezső választattak meg ujolag, kik is a hivatali eskü letétele után helyeiket azonnal ' elfoglalták. A miniszteri leiratok és intézvények nagy része egyszerű tudomásul szolgált, egyesekre nézve más helyütt, rokon tárgyakkal összeköttetésben hozatott határozat. Egyike a legfontosabb miniszteri leiratoknak az, mely a soproni főiskola kiépítésére vonatkozólag államsegélyt kérő kerületi folyamodásra érkezett. E leiratot, illetőleg leiratokat — mert kettő van e tárgyban — már a junius hóban tartott főisk. nagybizottsági ülés is tárgyalta s a másodikat a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. E második leiratban a vallás és közoktatási miniszter a kerület által egyszermindenkorra kért 60,000 frtnyi építkezési segély helyett 3000 frt évi ' segélyt igér a főiskola tőkéiből építkezésre fordítandó 60