Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - A brassói esp. gyámintézet (Fejér Gyula)

ezer frtnyi összeg fokozatos törlesztésére. A közgyűlés azon feltevésben, hogy a magas kormány, a mint a folyamodásban kérve volt, e 3000 frtnyi évi segélyt minden feltétel nélkül ajánlja, az ajánlatot elfogadta. S miután a főiskola kiépítését elvben már a mult évi kerületi gyűlés kimondotta, annak végrehajtásáról a jelen gyűlés oly módon gondoskodott, hogy építő bizottságot küldött ki, azzal a felhatalmazással, hogy ez a terveket megvizsgálja, a legmegfelelőbbet — a költségeket is tekintetbe véve — kiválassza s az építést a jövő év tavaszán megkezdje, oly módon, hogy az az új tanév kezdetéig befejeztessék. A mennyiben a kerület azt is kimondotta, hogy az építkezés a gyülekezetek minden ujabb megterheltetése nélkül foganatosítandó, anynyiban az építkezés terjedelmére lényeges befolyással leend a szóban forgó államsegély el- vagy el nem nyerése. A soproni főiskolára vonatkozólag tudomásul vette még a közgyűlés a lyczeumi igazgatóság ketté választására vonatkozó intézkedést, úgyszinte a görög nyelvi pótló tanfolyamra nézve a főisk. nagy bizottmánynak azon előterjesztését, hogy az jelenleg, az építkezés előtt, főleg helyszűke miatt nem rendezhető be. Az építkezésnél erre is tekintettel kell lenni, mivel annak berendezését mielőbb foganatosítani mindenki óhajtja. A főiskolai tápintézetre vonatkozólag a főisk. nagy bizottmány uj részletes alapszabályokat terjeszt a közgyűlés elé s azok keretében ajánlja, hogy a tápintézeti díj 40 frtról 60 frtra emeltessék fel. A közgyűlés az alapszabályokat megerősítette s azok értelmében a tápintézet felett való felügyeletet a főisk. kis bizottságra ruházta. S miután az indokolásból meggyőződött, hogy a tápint. díj felemelését az egész intézmény érdeke követeli és hogy e díjemelés az intézetnek épen szegényebb s jóviseletű tanulóit nem terheli, a díj felemelését is az indítvány értelmében elhatározta. Végül, — a mi a soproni főiskola történetében kiválóan fontos esemény s azért először kellett volna említenem —meghallgatta s elfogadta a közgyűlés azt a szerződést, mely a mult évi ker. gyűlésen kimondott elvek értelmében az egyházkerület és a soproni gyülekezet között köttetett s melynek értelmében a főiskola épületeit az egyházkerület a soproni gyülekezettől átvette, úgy hogy most már a soproni főiskolának minden tekintetben egyedüli tulajdonosa. A miniszteri leiratok közül megemlítjük még azt, mely az egyházkerület figyelmét felhívja a vasárnapi munkaszünetnek oly irányban való felhasználására, hogy az — a törvény intentiójának megfelelően — a köznép, főleg pedig a munkásosztály valláserkölcsi nevelésére fordíttassák. A közgyűlés teljes méltánylással fogadta a kormánynak a leiratban foglalt czélzatát és törekvéseit s érezve, tudva azt, hogy az egyháznak kiváló hivatása, hogy a nép valláserkölcsi életének őre és táplálója legyen, elhatározza, hogy ez irányban, különösen népesebb és oly gyülekezetekben, melyekben a munkásosztály nagyobb számú, különösen ifjúsági egyesületek alakítása által kiván a jelzett czélra közreműködni, s ez irányban a jövő ker. gyűlésre az esperességektől jelentéseket vár. Az iskolai ügyek köréből megemlékezünk még a bonyhádi algymnásium kérvényéről, melyet főgymnásiummá való kiegészítése esetén 9200 frtnyi államsegély elnyerése végett a közokt. kormányhoz benyújtani szándékozik. A közgyűlés elhatározta, hogy e kérvényt pártolólag terjeszti az egyetemes gyűlés, illetőleg egyet, tanügyi bizottság elé. A felső lövői intézetnek államsegélyért a mult évben felterjesztett folyamodványa eredménytelenül érkezett viszsza, főleg azért, mert a közokt. kormány ítélete szerint ez intézet nem pótol szükséget s -reá az állam érdeke szempontjából nincs szükség. A közgyűlés elhatározta, hogy uj folyamodással fordul a magas kormányhoz, igyekezvén azt az intézet megítélésében annak jelentősége felől más, kedvező véleményre vezetni. A népisk. bizottság jelentéséből kiemeljük különösen azon indítványt, mit a közgyűlés határozattá emelt, hogy confirmácziói káté megírására pályázat hirdettessék, pályadíjul az absolut becsű munkára 300 frt, a 2.-ik jó munkára 100 frt tűzetvén ki. Szóba került s meleg pártolásban részesült egy felsőbb leánynevelő intézet felállításának ügye, mire nézve a közgyűlés egyrészt a kerület népesebb gyülekezeteit felszólítja a hozzájárulás tekintetében nyilatkozat, illetőleg ajánlatok tevésére, másrészt pedig külön bízottságot küldött ki ez egész ügynek előmozdítása s előkészítése érdekében. A szoros értelemben vett egyházi ügyek közül e gyűlésen is felkeltette figyelmünket a slavoniai missió, melyet szegénységünk miatt még mindig nem tudunk kellő erélylyel és sikerrel felkarolni. A ker. gyámintézet 3.-án délután tartotta közgyűlését, melynek intézkedéseit úgy az államsegély felosztása, mint egyéb ügyek tekintetében a ker. közgyűlés tudomásul vette. A brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei gyámintézet és esperesség közgyűléseit az 1892-ík év julius hó 31-én és augusztus hó 4-én Brassóban az ág. ev. templomban tartotta meg. A gyámintézeti közgyűlés isteni tisztelettel, offertóriummal és úrvacsora osztással volt egybekötve. Az úrvacsorai szertartást megható szép beszéddel és buzgó imával nt. Moór Gyula főesperes tartotta meg. Az isteni tiszteletet Fejér Gyula lelkész végezte — Máté 5, 16 alapján— ezen főtételről elmélkedvén: „Miben állanak keresztyéni életünk cselekedetei?" Alkalmi beszédének részei ezek voltak : I. Fényeskedjék értelmünk. II. Láttassák meg jótettünk s III. Dicsértessék Istenünk ! Az offertorium 9 frt. 15 krt. eredményezett. Az úri sz. vacsorával pedig, az egyházi és világi rendből többen éltek. A gyámintézeti gyűjtés az 1892-ik évben 100 frton felüli összeget tüntetett fel, melyből Hosszufalui-Fürészmező 19 frt. segélyt nyert. Bohus Pál apáczai lelkész és pénztáros a gyámintézeti számadást és évi jelentést nagy pontossággal, szorgalommal és alapos szakavatottsággal készítette el, miért a közgyűlés neki jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. Az egyházmegyei közgyűlés augusztus hó 4-én, 42 tag jelenlétében tartatott meg. Nagys. Fabiny Ferencz esperességi felügyelő nagy hatású beszédében visszatekint az esperesség múlt és jelen idejére, melyben örömmel constatálja a protestáns szellem fejlődését, a jó béke fennállását, a haladást: nt. Moór Gyula főesperes lelkes buzgalmát, a lelkészi és világi elem tevékeny működését ; ,ns. Rombauer Emil felügyelő példás áldozatkészségét. Óhaját fejezi ki az iránt, hogy a világi elem az esperesség körébe még nagyobb számban bevonás-