Evangélikus Egyház és Iskola 1892.
Tematikus tartalom - Czikkek - A protestantismus és katholicismus befolyása a népek szabadságára és jólétére (Solcz Ödön)
235 nagy feltűnést keltett s melynek olvasása s tanulmányozása a mai korban — midőn a középkor árnyai ismét és mindinkább kisértenek — különösen hasznos és szükséges. Czime : „A protestantismus és k a t h o 1 ici s mu s befolyása a népek szabadságára és jólétére" 1); célja pedig kimutatni: „hogy a kath. népek sokkal lassabban haladnak előre, mint mások, a melyek már nem katholikusok." Nem kell túlélés szemmel birnunk, hogy észrevegyük, miszerint általános műveltség tekintetében a prot. országok messze túlszárnyalják a katholikusokat. Ezen elvitázhatlan tény okát ultramontán oldalról kizárólag a „faji különbségben" keresik, mert világos — mondják — hogy míg a prot. országok csaknem kizárólag a germán népcsaládhoz tartoznak, addig a kath. országok zöme a román népcsaládból kerül ki. Laveleye nézete erre következő : „Nem hihetem, hogy a latin fajok az ereikben folyó vér, tehát a sors végzetes határozata folytán volnának hanyatlásra kárhoztatva. De azon jelenség, hogy kath. népek sokkal kevésbé gyorsan haladnak előre, mint mások, melyek már nem katholikusok, sőt hogy azok emezekkel szemben inkább visszamenő mozgásban vannak, a történelem és különösen a mi korunk eseményei által is, bebizonyítottnak tekinthető. — Ha látjuk — úgymond — hogyan emelkednek a latin fajhoz tartozó protestánsok germán, de kath. néptörzsek felé; ha állítani lehet, hogy egy és ugyanazon országban és egy és ugyanazon csoportban, a nyelvre és eredetre azonos protestánsok gyorsabban és biztosabban haladnak előre mint a katholikusok, akkor valóban nehéz azon magasabb állást, melyek az egyik a másik felett elfoglal, nem a vallásnak tulajdonítani, melyet vallanak." Igenis, az a Laveleye alapos és becsületes kutatás folytán szerzett meggyőződése, hogy a protestantismus szembetűnő elsőbbsége korántsem magyarázható azon faj befolyásából, melyhez tartoznak, hanem megmagyarázható nagyon könnyen a vallásból, melyet követnek s ezen állítását mindenek előtt egyes népek történetéből vett érdekes példákkal bizonyítja. Ismeretes dolog, hogy a skótok és irföldiek eredetre nézve testvér népek s azonkivül mindkettő angol felsőbbség alatt áll. Irlion a középkor elején virágzó, művelt állam volt, Skótország ellenben kietlen, puszta, népe műveletlen. S ime, mióta a skótok reformátusokká lettek, túlszárnyalják még az angolokat is; az ultramontanismus karjaiba sülyedt Irlion ellenben manapság szegény, nyomorult, örökös forrongás színhelye s úgy látszik, hogy képtelen önerejéből emelkedni. Minő ellentét magában Irhonban is a kizárólag kath. Connaught 2) és Ulster 3) között, hol a protestantismus az uralkodó. Ulster *) Németül : Protestantismus und Katholicismus in ihren Beziehungen zur Freiheit und Wohlfahrt der Völker. Von Laveleye. (Olv. Lav'leh.) — 2) Connaught: Irhon nyugati tartománya. gazdag lett ipara által, Connaught a nyomor képét állítja elibénk!" Ha már ez az egy példa is szépen bizonyítja állítása igazságát, mégis nem elégszik meg vele, hanem a kis Svájcz-ra veti tekintetét. „Hasonlítsuk össze — úgymond— Neuchâtel, Waadt és Genf kantonok állapotát (különösen a savo y ai katholikusokiiak nem rég történt bevándorlása előtt), Luzern, Wallis és az erdei kantonok 4) állapotával. Az előbbiek messze túlszárnyalják az utóbbiakat a nevelés, irodalom, szépművészet, ipar, kereskedelem, jólét s tisztaság terén, szóval mindabban, mit civilisatiónak nevezünk és pedig e szó mindennemű jelentése szerint. S az elsők mégis latin eredetűek, de protestánsok, az utóbbiak germánok, de Róma alattvalói. Itt tehát bizonyára a vallás és nem a faj okozza az előbbiek magasabb állását. De lépjünk egy egyetlen, az appenzell! kantonba, melynek lakossága teljesen és kivétel nélkül ugyanazon népfajhoz tartozik. Itt ugyanazon ellentét mutatkozik a kath. „Inner Rhoden" és a prot. „Ausser Elioden" 5) között, melyet péld. (a prot.) Neuchatel és (a kath.) Luzern vagy Uri lakosai között láttunk: az egyik (a prot.) oldalon műveltség, munkásság, ipar és a külvilággal való érintkezés s mint ezek szükségképeni folyománya, jólét; a másik (a kath.) oldalon hanyagság, „schlendrian", tudatlanság — s ebből folyólag — szegénység." Ezután a túlnyomóan prot. Észak-Amerikát állítja szembe a csaknem kizárólag kath. DélAmerikával, majd Francziaországhoz fordul s végül azon természetes következtetésre jut: „Mindezen összhangzó körülményekkel szemben alig lehet annak bevallásától visszahúzódni, hogy a vallás és liem a faj az, mi bizonyos népek rendkivtili fejlődésének alapját képezi. — A reformatió azon országoknak, melyek hozzá szegődtek oly erőt (ruganyosságot) kölcsönzött, melyet történetileg alig lehet megmagyarázni. — Azon nemzetek, melyek Rómával tartanak, mintha terméketlenséggel volnának megverve." — S midőn első állítását Németalföld, Svéd- és Angolország történetével bebizonyította, utóbbi állításának erősítésére pedig Francziaországot hozta volna fel példaképen, — a nemzetek történetéből vett bizonyítékok érdekes lánczolatát, eme reánk protestánsokra ugyancsak hízelgő, igaz szavakkal végzi: „Ebből folyólag mindenki előtt, ki a viszonyokat elfogulatlanul szemléli s belőlük tanulni akar, világos, hogy a protestantismus kedvezőbb befolyással van a nemzetek fejlődésére, mint a katholicismus!" Azonban Lavaleye nem elégszik meg ezen a történelemből vett érvek felsorolásával, hanem azon van, hogy elvi alapokon is bebizonyítsa állítása igazságát. 3) Ulster: Irhon legészakibb tartománya. — 4) Die Waldstätten. — 5) Appenzell 2 fél kantonra van osztva. Neveik: „A.-Innerrhoden" és A.-Ausserrhoden". Az első katholikus, a második egészen protestáns.
