Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az ótestamentomi exegesis feladatáról (Pukánszky Béla)

Tizedik évfolyam. 20. szám. Pozsony, 1892. évi Május 14-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. fi EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 . — ., Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., negyedévre . 1 « 50 , többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Egv szám ára: 12 kr. o. é. Bélyegdij : külön 30 kr. TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. _ Tartalom : Az ótestamentomi exegesis feladatáról. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Az ótestamentomi exegesis feladatáról. Az első indítást az alábbi sorok megírására Weber Samu lelkész űr adta, a ki az „Ev. Egyház és Iskola" 1889. 42. számában „A zsinat kérdéséhez" cziinű czikkében, tekintettel a zsinat teendőire egyebek között a következő kérdéseket veti fel : „Theologiai intézeteink megmaradhatnak-e így a mint vannak? Egész tanügyünk rohamosan fejlődik. A tanügy minden ágában törekszenek megfelelni azon elvnek, hogy nonscholae sed vitae discimus. Alkalmazkodik-e a theologia is mindenben ezen elvhez? Van-e még a héber nyelv tanításának a mai viszonyok között elméleti és gyakorlati haszna? Hol van a lelkész, ki ha holtig tudományos ember akar is maradni, a papi vizsga után hivataloskodásában még gyakorlati hasznát vette volna a héber nyelvnek? A tudós és tisztelt czikkiró gondolata azt hiszem oly világos, hogy magyarázatra nem szorul ; s kételyei és aggályai az idézett mondatok szerény, problematikus formája daczára is szint' a vád jellemével s határozottságával birnak. De a mily világos az ő gondolatainak kifejezése, ép oly határozott volt eleitől fogva azon meggyőződésem, hogy kételyei és aggályai, melyeknek idézett soraiban kifejezést ad, nem alaposak. A tanügy egyéb ágai mellett a tisztelt czikkiró a theologiáról egész általában, minden közelebbi meghatározás nélkül szól ; de bármit értett légyen is e szó alatt, az ez Ítéleten nem változtat. Mert vagy általán az egész jelenkori (német, franczia, hollaud stb.) protestáns theologiai tudományt és tudományos szakoktatást értette alatta : akkor egy pillantás eme tág mezőre ellenkezőjéről győz meg annak a miről ő szól. Ugyanis mit látunk ott? Látjuk egyrészt az utolsó évtizedek óriási haladását a theologia minden ágában, abban is, a melyen mint előkészítő tanulmány a héber nyelv szerepel ; látjuk másrészt azon egyszerűsbödést, a melynek folyamán a theologiai szakoktatás részei, a nyelvészeti, történeti és bölcsészeti elemek mind bensőbben és szervesebben csatlakoznak egymáshoz, mint egy élő organismusnak élő részei, mind szolgálván a szakoktatás elméleti és gyakorlati czéljait, a melyek a protestáns theologus képzésében különben is bajosan választhatók el egymástól. Vagy pedig magyarhoni evangélikus egyházunk theologiai tanügyét értette alatta; de bizonyára ezzel szemben sincs helyén sem a maradiság, sem az élet és a gyakorlat ignorálásának vádja. Hisz maga az egyetemes evangélikus egyház Theologiai Akadémiájának felállítása rnegczáfolja e vádat; maga e tény élő bizonysága azon törekvésnek, hogy theologiai szakoktatásunk a tudomány és élet követelményeinek a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen, úgy, a mint az az előtt nem volt lehetséges. De meg másrészt ezen Theologiai Akadémiának tanterve, a mely egyházunk legjobbjai, püspökei és tudósai által lett a tudomány és élet követelményeinek lelkiismeretes és szorgos tekintetbevételével, hosszas és beható tanácskozás után megállapítva, az egyetemes egyház által szentesítve, a tapasztalás értékesítésével megjobbítva, mondom, ez a tanterv maga a priori nagyon valószínűtlenné teszi akár a scholasticizmus, akár a maradiság vádjának alapos voltát. Ennek daczára én a tisztelt czikkiró idézett szavainak symptomatikus jelentőségét soh'sem kicsinyeltem, sőt igen kívánatosnak tartottam, hogv ne hangozzanak el a pusztába, hanem jöjjön meg reájuk illetékes helyről a válasz; mert meg voltam győződve, hogy az általa megpendített kérdéshez kapcsolt eszmecserének üdvös következményei lehetnének, ha sikerülne ennek folyamán a theol. szakoktatás s a Theologiai Akadémia tantervének egyes pontjait, a melyeket a tanügytől távolabb állók nem elég alaposaii és méltányosan Ítélnek meg, szélesebb körökLapunk mai számához egy fél ív melléklet van csatolva.