Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Brassói esperesség

igazgató urunk emlékirat alakjában benyújtott azon javaslata, mely szerint kitűnő algymnaziumunk főgymnaziummá való lehetó' szervezése beható tanulmányozás tárgyává tétessék, a mit a nagybizottság és e közgyűlés is örömmel üdvözölt. Továbbá megismertetvén a népiskolai bizottság jelentése, e szerint tanügyünk minden tekintetben kitünó' és példányszerű. Végül a gyámintézeti bizottság jelentése jött a sorrendben, és ennek jelenté3e szerint gyűjtöttünk összesen csak 166 frt. 48 kr., a miből 30 frt. Pálfának, 15 meg Marázának lett oda ítélve. Kérvényeink sorrendjéből kiemelendő a lelkész és tanitó-köröké, a melyek értelmében a lelkész és tanitói fizetések egyetemleges, érdemszerű és méltányos rendezése a közeledő zsinat akut tárgyává tétessék, valamint ugyancsak figyelmébe ajánlandó a kerületi és egyházmegyék geographiai kikerekítése olyformán is, hogy ily esetek, mint Kis-Apostag 400 lelket felül számláló leánygyülekezet, ne mint eddig pestmegyéhez Dunaegyházához tartozzék, melylyel a Duna miatt sokszor épen nem köziekedhetik, hanem természetszerűleg Dunaföldvárhoz csatoltassék, megszűnnének. A Zsedényiánum ösztöndíjra ez évben, a mint a sorrend követeli, mert kérem minálunk minden, még a buzgóság is sorrendbe állíttatik, egész katonásan — mint a ki már harmadszor folyamodik a némedi tanitó ajánltatott. Több egyébb jelentéktelenebb dolgok elvégzésével a gyűlés ugyancsak kettő után véget ért. A jövő gyűlés helyének kitűzése a tisztelt, erősen megéljenzett elnökségre bizatott. . . . ch r. A brassói ág. h. ev. magyar egyházmegye julius hó 26-án Bácsfaluban tartotta évi közgyűlését nagys. F a b i n y Ferencz esp. felügyelő és nt. M o ó r Gyula főesperes elnöklete alatt. Ezt megelőzőleg julius 25-én esperességi értekezleten beható vita tárgyává tétettek a közgyűlés tárgysorozatának fontosabb pontjai s ez alkalommal tartotta a gyámintézeti bizottság is a maga ülését. Julius 26-án reggel 8 órakor a szép számmal egybegyűlt képviselők gyámintézeti isteni tiszteletre gyülekeztek össze a bácsfalusi egyház feldíszített templomába, végezvén az isteni tiszteletet Korbély Géza krizbai administrator lelkes, megragadó szónoklatával. Miután még papi gyónásra gyülekeztek az egyházmegye lelkészei és felügyelői, első sorban a gyámintézeti közgyűlés vette kezdetét. Felügyelő — mint világi elnöknek nagyszabású megnyitó beszéde után az egyházi elnök jelentése olvastatván fel ; a segélyért folyamodó egyházak közül Brassó első, Fürészmező másodsorban ajánltatnak gyámintézeti segélyezésre; az egyházkerületi világi elnöki állásra — miután érdemes felügyelőnk a kijelölést nem fogadta el, közgyűlés egyhangúlag Bánó Józsefre adta szavazatát. Az ideiglenes pénztáros jelentésének és számadásának meghallgatása után ezen állás is Bohus Pál apáczai lelkészszel véglegesen betöltetett. Gyámintézeti gyűlés befejezte után nyomban kezdetét vette az esp. közgyűlés, melyben mindjárt a főesperes évi jelentése kötötte le figyelmünket. Kiemeljük belőle a következőket : Nagyt. és Tek. egyházmegyei közgyűlés! „A csendes munkálkodásnak szentelt zajtalan esztendők egyike volt az 1890 julius 1-től az 1891-ik évi julius l-ig terjedő időszak egyházmegyénk életében. Ha öt évvel ezelőtt megalakult esperességünket össze lehet hasonlítanunk egy újonnan emelt épülettel: akkor azt mondhatom, hogy ezen épületen az elmúlt közigazgatási évben nagyobb változtatásokat, átalakításokat szóval újításokat nem tettünk, hanem megelégedtünk azzal, hogy egyfelől az épület még nem egészen befejezett részeinek kiegészítésén munkálkodjunk, másfelől azon fáradozzunk, hogy úgy magok az épületben lakók között atyafiságos jó viszony, mint ezek és az épület körül lakók között jó szomszédság jöjjön létre és tartassék fenn. Ezen legutóbb említett törekvéseinket szép siker koszorúzta. Az egyházmegyénk kötelékén kivül állókhoz való viszonyaink lényegesen javúltak, a minek bizonysága nemcsak azon körülmény, mely szerint az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület a brassói magyar ev. egyházközségnek 1887 ápril 13-án 32. évre megszavazott évi 200 frt segélyét — melyet sajnos félreértések következtében két éven át visszatartott — a jelen 1891 jun. 12. igazgató-választmányi ülésén újból folyósította, hanem általában azon kedvezőbb magatartás, melyet irányunkban az egyes hatóságok és a társadalom tanúsítanak. A hála a viszonyok ilyetén alakulásáért első helyen vármegyénk érdemes új főispánját illeti, a ki elfogulatlan szemekkel tekintvén egyházmegyénk helyzetére : a hatóságokkal és a társadalommal való békét együtt működésünk iránt kifejezett óhajtásunkat hivatalba lépésekor épen oly őszinte jóindulattal fogadta, mint a minő őszinte bizalommal azt tisztelgő küldöttségünk ő méltósága előtt kifejezte. De elismerés illeti azután egyházmegyénk két felügyelőjét nagys. Fabiny Ferencz és Rombauer Emil urakat is, a kik a jelentett alakulások munkálásában fáradhatlanok voltak. Nagy mértékben hozzájárult az ilyképen javult helyzet megszilárdításához főt. és mélt. Zelenka Pál püspök úrnak 1891 márcz. 12. 13. 14. 15. és 16. napjain közöttünk történt időzése, a melyért neki ezen okból is méltán hálával tartozunk. Majd igy folytatja: A mint anyaszentegyházunkban általában, úgy egyházmegyénkben is igen sok bajnak végoka a szegénység; ez pedig legnagyobb részt az egyes egyházak rosz gazdálkodásából származik. Az egyes egyházközségek pénzkezelése a részben arczátlan pénzkezelőkkel és könyelmű presbyterekkel, nem csak lehetetlenné teszi a jobb gazdálkodást, hanem valóságos Golgotháját képezi a jobb törekvésű lelkészeknek. Állítsuk fel az egyes egyházközségek alapjainak és alapítványainak jobb kezelése czéljából az egyházmegyei központi pénztárt és kettős eredményt fogunk elérni : megint egy melegágyát romboljuk szét a békétlenségnek az egyes egyházakban és megint egygyel szaporítjuk azon biztosítékok számát, a melyek az egyes egyházak anyagi emelkedésére néznek." A részletes jelentés szerint : Az egyházmegye lélekszáma 17998., a kereszteltek száma 632, a törvénytelen szülöttek száma 69. Halva született 26, confirmáltatott 308, úrvacsorával élt 4810 lélek; eskettetett 129 pár és elhalt 420 lélek. Hivatalbeli változások voltak. Hosszúfalu-Alszegen, hol Terray István helyébe Paizs György választatott vallástanítónak ; Apáczán, hol a lemondott Rombauer Emil helyébe Debitzky Mihály baróthi gyógyszerész választatott meg felügyelőnek ; Brassóban, hol