Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Aszódy algymnasium

•255 Kovács Andor segédlelkész! állásáról lemondott s eltávo­zott; Hosszúfalu-Fürészmezőn, hol a lemondott Dendely Samu helyébe Boór Jenő tokaj-újhelyi missionarius válasz­tatott lelkésznek ; Krizbán, hol Ortel János lelkész állá­sától felfiiggesztetett s Korbély Géza budapesti segédlelkész rendeltetett ki helyettesül ; Pürkereczen pedig Kocsis János tanitójelolt választatott egyházi segédkezőül. Az anyagi segélyzések főösszege 918 frt 13 kr., az adományok és alapítványok főösszege 871 frt 80 kr., az építkezések és javítások főösszege tesz 2740 frt 15 kr. A tanköteles gyermekek száma az egyházmegyében 3190., ezek közül iskolába jártak 2716-an. A terjedelmes jelentésért közgyűlés a főesperesnek meleg köszönetét nyilvánítván, ezután az esperességi ügyész dr. Yajna Gábor adta elő az általa elintézett peres ügyek­ről szerkesztett gondos évi jelentését. Tárgyalás alá került az esperességi számvevőszék által véleményezett egyház­községi, egyházmegyei számadások, költségvetések elbírá­lása. Időközben felmerült panaszok s a magtári ügyek el­intézése után a lelkészek és tanítók javadalmazására szol­gáló egyházmegyei alap létesítetett, jövedelmét képezvén az intercalaris jövedelem, birságból befolyó összegek, nyomtat­ványok elárúsításából befolyó tiszta jövedelem s az egyes egyházak által fizetendő 1 frt évi járulék. Az egyes egy­házak által kerítendő pecsétnyomók körirata meghatároz­tatván, a Glosius­Artner féle segélyre özv. Kelemen Ist­vánná volt türkösi lelkész özvegye ajánltatik. Az esperes­ségi központi pénztár tárgyában tett esperesi indítvány elfogadtatik, pénztárosul Szontagh Gusztáv reálisk. tanár választatik, főesperes ellenőri megbízást nyer. Egy vallás­tanitási bizottság lett szervezve, melynek hatáskörébe fog tartozni, a körlelkészek jelentésének tárgyalása, a nép­iskolai kimutatásnak elbírálása s a vallástanitási óratervek jóváhagyása. Elnöke lett Rombauer Emil, tagjai a kör­lelkészek. Az esperességi jegyzők teendői szabályoztattak, a ministeri rendeletek és országos törvények gyűjteményei mult évi határozat értelmében megrendeltettek: a bírságo­lásra vonatkozó tavali határozat oda módosíttatott, hogy minden bírságolás előzetes megintést tételez fel. Esp. fel­ügyelő buzdítja az egyházmegyei követeket a kerületi gyűlés gyakori látogatására s lelkes szavak kíséretében 20 frtot ajánl fel évről évre egy képviselő úti költségéül, melyhez, — hogy minden évben legalább két hivatalos képviselője legyen az egyházmegyének — az esp. közigaz­gatási pénztár szintén 20 frttal járuland, megállapítván a a kiküldetés sorrendjét is. Az idei kerületi gyűlésre kikül­dettek az elnökség, Rombauer Emil, Gödri János, Skita Mihály, Borcsa Mihály, Kis Árpád, Bohus Pál, Deák Sándor, Pap György. Borcsa Mihály és Kis Árpád ré­szére az útiköltség kiutaltatik. A tályai egyháznak 2 frt adomány szavaztatott, Felső-Lövőnek a Wimmer emlék tárgyában intézett kérő szózata az egyházak meleg felkaro­lásába ajánltatik. Végül az indítványok tárgyalására ke­rülvén a sor, kimondatott, hogy az egyházi képviselők minden alkalommal saját egyházuk részéről fizetendő napi díjban részesüljenek és pedig a lelkészek 2 frt más kép­viselők pedig 1 írtra tarthatnak igényt a fuvarköltségen kivül. Röviden ismertettem esp. közgyűlésünknek lefolyását, annak 80. pontból álló tárgysorozatából csak is a fonto­sabbakat, a közérdeküeket emelvén ki. Befejezésül megem­lítendőnek tartom az öreg Borcsa Mihály Bácsfalu derék lelkészének nemes lélekre valló azon ajánlatát, mely szerint a közebéden begyült 17 frtnyi papi özvegy-árva alapot sajátjából 100 forintra egészíté ki. E szép cselekedet méltó befejezése volt a közgyűlés csendes, higgadt mederben le­folyt tanácskozásának. Bohus Pál. ev. lelkész. Az aszódi ág. ev. algymnasium. (Válasz D. Gy. úrnak a mult számban közölt czikkére.) Szép remény hajnalcsillaga, jobb jövendő boldog világának tündérképe röpköd játszi enyelgéssel szemem előtt azóta, hogy D. Gy. úrnak az „Ev. Egyh. és Isk." mult heti számában az aszódi algvm­nasiumról irt lelkes sorait elolvastam. íme tehát, az ideális törekvések iránti érdeklődés, a tanügy iránti lelkesedés nem halt még ki egészen egy­házunk tagjaiból ! Akadt egy férfiú, egy pestmegyei ev. lelkész, a ki az iskolaügy iránti szeretetétől ösztönözve nem kis bátorsággal emeli fel szavát, hogy a protestánsokat a zsibbasztó közöny végzetes álmából felrázza. Nehéz ugyan a dermesztő álomból valakit felkölteni, rendesen hiábavaló a felriasztás minden kísérlete. Tovább alszik az alvó mindaddig, míg véletlenül magától föl nem ébred. Nagy fába vágta tehát fejszéjét D. Gy. úr, de annál nagyobb dicséret és elismerés illeti érte. Vajha lelkes szózata ne maradna kiáltó szó a pusztában ! Teljesen átérzem ugyan a cikk nemes intentióját, mégis kénytelen vagyok az állapotok hű feltüntetésével némileg módosítani azt a túlságos sötét képet, melyet D. Gy. úr, vezetve buzgó lelkesedésétől, az aszódi gymnasiumnak még ez évben történő kimúlásáról rajzol. Nem azért szólok, hogy D. Gy. úr lelkesítő buzdí­tásának hatását s eredményét csökkentsem, ellenkezőleg, épen azért vagyok kénytelen felszólalni, mert útjába sze­retnék vágni azon eshetőségnek, hogy a szóban levő jó­akaró czikk azon ügynek, melynek használni kiván, esetleg kárára váljék. Az aszódi ev. algymnasium immár fennállásának 104. esztendejében van. Mostoha viszonyok közt folyt le ez évszázad fölötte. Volt idő, mikor minden támasz nélkül magára hagyatva állott; volt idő, midőn általános lelke­sedéssel vette körül a főurak, a hitsorsosok és a nagy közönség támogatása ; majd ismét magára maradt s jó ideig csak abban változott helyzete, hogy csekély segít­ségben részesült. De mindenkor, minden időben diadal­masan küzdött a nehézségekkel; mindig azon iparkodott, hogy a kor színvonalán maradjon 3 szolgálta buzgón s lelkesen a protestáns nevelés szent ügyét. Az alkalmazott tanárok csekély javadalmazása mindig nagy aránytalan­ságban állott ugyan, az általok végzett szellemi munkával, de az ő buzgóságuk — egyesülve a gymnasium lelkes vezérlő férfiának bölcsességével és kitartó, fáradhatatlan tevékenységével — sohasem lankadt s e két tényező volt az, mely az ügyet veszni nem engedé. Az 1883-iki középiskolai törvényczikk folytán az állam kormánya mindig fokozódó ujabb és ujabb követel­ményekkel állott elő. Az iskola iparkodott ezen követel­ményeket lehetőleg megvalósítani, úgy hogy most már megfelelő épületben van elhelyezve. A kormány legfonto­sabb követelményének : a rajzterem és téli tornaterem be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom