Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Szent István napja

62 Az Írásbeli gyakorlatok szintén olvasmányra támaszkodnak. Főczéljuk a helyesirás elsajátítása és azon ügyesség megszerzése, liogy a tanuló gondolait kellőleg leirni tudja. A földrajz czélja megismertetni a tanulót a földrajzi fogalmak elemeivel. Kiindulási pontja a lakhely és vidékének megszemlélés utján való megismertetése mely czél könnyen létesíthető helyi kirándulások által és czélirányosan előmozdítható. Ezt követné a megye, kerület és végül Magyarország rövid földleirása. A térkép olvasás és térkép-rajzolás elemeinek megtanítására kiváló gond fordíttatnék. A számolás tárgya lenne számjegyek és számösszegek leirása és kimondása ; a négy számtani alapművelet kellő begyakorlása, nem csupán elvont számokkal, lianem főleg gyakorlati példákban. Különös súly fektetendő a fejbeli számolásra. A rajzolás magába foglalhatná a mértani rajzolást, az egyszerű tértani alakok rajzolását és a szabadkézi rajzolást. A szépirás tárgya magyar folyóirás ütenyes módszer szerint. Ez intézet egészen a középiskola igazgatósága és hatósága alá tartoznék, a tanítást középiskolai tanárok vezetnék és pedig főképen azok, a kik a növendékeket a következő évben a középiskola I-ső osztályában is tanítani fogják, különösen kivánatos ez a nyelvészeti tárgyakra nézve. Miután azonban a középiskolai törvény idevágó rendelkezései szerint minden tanuló, ki négy elemi osztályt végez, középiskolába léphet : ennélfogva az előkészítő osztály fenállása esetén is sok tanuló fog a középiskola I-ső osztályába lépni, ki megelőzőleg előkészítő osztályba sem járt. Épen azért a középiskola I-ső osztályában az oktatás sikeressége érdekében annyira kivánatos egyformaság az előképzettségben — egyelőre legalább — még sem lesz meg, mely körülmény az előkészítő osztály intézményét könnyen illusoriussá tehetné. Azonban én azt hiszem, hogy az ellentétek annyira szembeötlők még sem lesznek, mert a középiskola I-ső osztályába lépő tanulók többsége mégis csak az előkészítő osztályból fog kerülni. E többség kellő előképzettséggel és a magyar nyelv kellő ismeretével oly absorbeáló képzettséggel bírhat, hogy a kisebbség hiányos előképzettségéből és a magyar nyelv nem tudásából származó nehézségek könnyen kiegyenlítődnek. Ha pedig a kisebbségben néhány oly tanuló akad, ki az osztálylyal egyáltalában haladni nem képes, az ilyenre mindenesetre jobb, ha mindjárt az iskolai év elején vissza, illetőleg áthelyeztetik az előkészítő osztályba, mintsem az a baj érje, hogy a következő iskolai évben az I-ső osztályt ismételni kénytelen legyen. Ugyanazért nem kis felelősség terheli az első osztályban tanító tanárokat, hogy mindjárt az iskolai év első ellenőrző konferencziáján igazságos szigorral eljárjanak és a mely tanulóra nézve az előkészítő osztályt szükségesnek tartják, hassanak oda, hogy az ilyen tanulók szüleik beleegyezésével oda jussanak. Az oktatás érdekében helyesebb volna, ha a szülei beleegyezésre szükség nem volna! Mint minden új intézmény, ugy az előkészítő osztály is, — eleintén a kezdet nehézségeivel lesz kénytelen küzdeni és hogy erős gyökeret verjen és fenállását biztosítsa, ahhoz mindenek előtt idő, gondozás és kellő felkarolás szükséges. De ha kezdetben ezen intézmény ingadoznék is és a kellő részvét hiánya miatt fenállása kérdésessé válnék is : az irányadó tényezők vissza nem riadó közreműködése és ápolása mellett csakhamar megizmosodnék és középiskolai oktatásunk sikeressé tételében egy kiváló jelentőségű faktorrá válnék! Markusovszhy Sámuel. 111F

1t,1» Szent István napja. Nem tudom micsoda szellem szállotta meg a magyar képviselőházat, hogy, midőn nemzeti ünnepet akar megállapítani, az abban való részvétből a népesség egy jó részét már előre kizárja, az által, hogy oly napot választ a melyet a róm. kath. egyházon kivül levők igaz buzgósággal, keserűség nélkül, jó lélekkel meg nem ünnepelhetnek. A „Budapesti Hirlap"-íéle újságok ultramontán czikkeinek következménye-e ez ? Vagy a duzzogó clerust akarják-e ezzel kiengesztelni? hogy mint egy kelepczét vetnek a hazai protestánsoknak : vagy zúgolódunk ellene s akkor azt mondják: lám ti sem vagytok jobbak a clerusnál mely egyházi tekintetből rugdalózik az ország törvénye ellen ! Igen jól tudhatják azok a jó urak azt, hogy nekünk e z a nap nem kell, bár nemzeti ünnep igen is kell. Egykor megtartottuk István király napját, de ama famosus ministeri rendelet óta — nem tartjuk. Kerestünk más napot melyen hazafias érzületeinkkel áldozzunk az Ur oltáránál. Önkényt kínálkozott márcz. 15-ike. Most meg vissza menjünk — és ne is István király ünnepét, ne is a magyar korona ünnepét, — hanem Szent István napját ünnepeljük ? Talán még imádkozzunk is hozzá ? En ugyan láttam már a németországi ősi protestáns templomokban szentek képeit és ereklyéit, mint a protestáns türelmesség jeleit, de mégis kíváncsi vagyok rá, hogy mi módon lehessen egy prot. templomban valamely pápista szentet ünnepelni? Nem hiszem, hogy ennek jó módját találhassuk. Mi szent István napját nem ünnepelhetjük. Mert: de strigis quae non sunt stb. Nekünk szentjeink nincsenek — a mi pedig nincs, annak ünnepe sem lehet. Mert Szent Istvánt a római pápa csinálta s ünnepét az rendelte el : mi pedig épen az ellen küzdünk és tiltakozunk századok óta, hogy nekünk ő szentsége parancsoljon. (Nem szabad feledni, hogy az országgyűlésen a higgadtabbak „István király" napját ajánlották, de a többség makacsul a „Szent Istvánt" erőszakolta ki, — a mi nagy külömbség !) Mert tartanunk kell a jövőtől. Principiis obsta ! Az első lépéstől kell óvakodnunk ; mert a mint ránk tukmálhat a többség egy szentet, ugy ránk erőszakolhat idővel többet is. Nem tarthatunk-e — méltán — attól, hogy hazánknak még ultramontán szellemű kormánya is lehet ; a melynek eszébe juthat, hogy Magyarországot Szent