Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Korszellem, Áronok, Mózesek és a templom (Lauko Károly)

Előbbi czikkembeii azon okokkal foglalkoztam, melvek a középiskolai oktatás sikeressége érdekében az előkészítő osztály felállítását szükségesnek, — sőt nem magyar ajkú vidéken elodázhatatlannak jelezték. Most elmondom nézeteimet ezen középiskolai előkészítő osztály szervezetéről, tantárgyairól és egyébb viszonyairól. A középiskolai oktatás érdekében mindenesetre leghelyesebb megoldás módja ezen kérdésnek az volna, hogy a középiskolai tanfolyam látogatására szánt gyermekek már tanköteles koruk kezdetétől fogva, tehát 6 éves koruktól egészen 9 éves koruk bezártáig oly elemi iskolába járnának, mely csupán középiskolára készítene elő. Ennélfogva minden oly helyen, hol középiskola van a fenálló népiskolák mellett oly elemi iskolákat is kellene nyitni, négy éves tanfolyammal, melyekbe csupán oly gyermekek lépnének, kik majd a középiskolába fognak járni. Ezen intézet egészen a középiskola igazgatósága alatt állana, sőt a felső évfolyamban a nyelvészeti tárgyakat középiskolai tanár tanítaná. Ily tanintézet megfelelne a középiskolára előkészítő iskola eszméjének. Ámde oly eszme, mely gyakorlatilag meg nem valósítható. mit sem ér. Már pedig ilyen elemi iskola felállítása napjainkban, mikor sok helyt még kellőleg szervezett és anyagilag gyámolított népiskoláink nincsenek, az utópiák közé tartozik. De másfelől, ha közelebbről tekintjük a dolgot, ily kiterjedésű előkészítő iskolára szükség nincs. Mert ezekben a tanterv, a tanmódszer az első fokon — talán az első három évfolyamban, a népiskola megfelelő három első évfolyamáétól alig különbözhetik. Hozzájárul még azon körülmény is, melyet figyelmen kivül hagyni szinte nem lehet, hogy a józan paedagógiai vezetés már a kis növendék-gyermekben is a leendő embert tekinti és iparkodik őt az életnek nevelni, ez okból helytelen dolog lenne már elemi iskolába járó gyermekek között is a társadalmi osztályok különböző válaszfalait vonni, sőt inkább kívánatosnak mondható, hogy az iskoláztatás legalsóbb fokán bizonyos időig a társadalom különböző osztályainak gyermekei együtt legyenek, hogy az általános műveltség azon elemeit, melyekre mindenkinek egyformán szüksége van, a gazdag épúgy, mint a szegény, együtt sajátítsa el. A szoros értelemben vett előkészítés a középiskolára tehát csak a negyedik iskolai évvel kezdődhetik. Ugyanazért az előkészítő osztály a népiskola IV-dik osztályával egyenlő fokú egy éves tanfolyamból álló intézet lenne, melvbe azon tanulók lépnének, kik a népiskola legalább három alsó osztályát elvégezték. Tannyelve magyar, de ott, hol a tanulók anyanyelve nem magyar, segítségül szolgálna a tanulók anyanyelve is. Tanterve és tantárgyai, melyeket itt természetesen csak vázolva közölhetek, a következők lennének : vallástan heti 2 óra. Magyar nyelv heti 10 óra. Földrajz heti 2 óra. Számolás heti 3 óra. Rajzolás heti két óra. Szépirás heti 1 óra. Tornázás heti 2 óra. Összes heti óraszám : 22. A vallástanítás czélja a gyermektanulóban vallásos érzelmeket ébreszteni, mi azonban nem elvont fogalmak közlése, hanem eleven alakokat a biblia és különösen a Megváltó isteni alakja nyújtja a gyermekeknek. Ugyanazért a vallástanítás tárgyát az óés uj szövetségből válogatott történetek tanítása képezné, mint pédául : Az első emberpár, Kain és Abel. Mózes, József, Jézus születése, a pásztorok a jászol körül, a keleti bölcsek, Jézus szüleinek Egyptomba való menekülése, a 12 éves Jézus a templomban stb. Imádságok. A keresztyén nagy ünnepek jelentőségei. A magyar nyelvbeli oktatásnak hármas czélja van, innen a magas óraszám, melyet ezen tantárgy tanítására az előkészítő osztályban szükségesnek tartok. Első czélja a tanuló gondolatkörét rendszeresen gyarapítani és arra szoktatni, hogy a tanuló gondolatait élőszóval szabatosan előadni tudhassa. Második czélja a nyelv fő törvényeit és szabályait oly mértékben a tanulóval elsajátíttatni, hogy a középiskola első osztályában idegen nyelvek, — főkép a latin nyelv grammatikai oktatása fenakadás nélkül megkezdődhessék. A harmadik czél rendszeresen megszerzett és a nyelv törvényei szerint is megalkotott gondolatoknak Írásban való kellő alkalmazni tudása. E hármas czél megvalósítására szolgál az olvasás, a nyelvtan és az írásbeli gyakorlatok. Az iskolai olvasás feladata az olvasás és értés helyes módjára vezetni, vagyis a tanulót szép, értelmes és kellőleg hangsúlyozott olvasásra szoktatni. Nem lényegtelen itt az olvasmány tárgya sem, melynek olyannak kell lenni, hogy a tanuló értelmére és kedélyére hasson. Ezért iskolai olvastatásra csak oly olvasmányt kell használni, melynek vagy erkölcsi vagy történelmi értéke van. Figyelmet érdemel az olvasmány feldolgozási módja: az eléolvasás, az olvastatás, a tárgyi megbeszélés és befejezésül az egésznek a tanulóval való elmondatása és elbeszéltetése. Kiváló figyelemre méltatandók a történelmi olvasmányok, melyek ezen osztályban a rendszeres történelmi oktatást pótolják. Alig szükséges említenem, hogy e történelmi olvasmányok csakis nemzeti történelmünkből vétessenek. Ilyen czélszerű történelmi olvasmányokul tartanám a következőket. : Attila a hunok királya, Árpád a honalapító, Szt. István, Szt. László, a tatárjárás, Mátyás király, a mohácsi vész stb. Ezekhez járulnának a hazafias tárgyú költemények olvastatása és megtaníttatása. A nyelvtani tanítás az olvasmányokra támaszkodik és azokból indul ki. Minden olvasmány tartalmának meg-beszélése után, alaki tekintetben vétetik megfigyelés alá. Es ez uton taníttatnak meg az egyes nvelvtani formák, melyeket aztán systematizálva egybefoglalhatna egy kis rövid magyar nyelvtan. Ezen kis nyelvtan tárgyalná a legszükségesebb I tudnivalókat, a mondatról és egyes részeiről, valaI mint az egyes beszédrészekről és ezek funktióiról.