Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Zalai esperesség

27: '2 4. Felsóhajt az „egy evangelikus, " hogy a kultus­mimsteriumban a mi érdekeink nincsenek elég erély­lyel képviselve, egyházunk nem igyekezett hatá­sát felfelé kellően érvényesíteni ; a zsinat létrejövete­lének előkészítése körül nem látni a kellő tevékeny­séget, pedig most immár nincs ideje a halogatásnak. A zsinat előkészítésében soha sem lehetett valami nagy tevékenységet látni. „Ej ! ráérünk" még ez volt-e a jelszó, vagy „nagy fába vágjuk fejszénket, bele is törhetik" ez volt-e a félelmetes rém, avvagy más okok hatottak-e közre, nem tudom ; de vontatottabban alig döczöghetett volna előre a zsinat előkészítésének sze­kere. Elvégre is elkészült a zsinati előmunkálat ! És el van az egyházegyetem részéről határozva, hogy a zsinat 1891. évben megtartassék. Az 1891. évnek fele része immár lefolyt s a kérdés még mindegyre sötét pont gyanánt áll előt­tünk*); t. i. vájjon meg lesz-e tartható 1891. évben a zsinat. Nem régen a lapokban azt a hirt olvastam, hogy az ev. ref. zsinati bizottság világi elnöke tá­viratilag értesítette egyik egyh. kerületi gyűlésüket, hogy a legkegyelmesebb engedély a zsinattartásra legfelsőbb helyről leérkezett. E rövid hir még meg­erősítésre vár, ujabbat s bővebbet e tárgyban sem egyh. sem polit, lapjainkban nem olvastam. Az ág. li. evangélikusok zsinatáról, még ily sovány hir sem terjedt el ! Az egyh. megyék mostanában, vagy leg­közelebb tartják közgyűléseiket. Nagyon kívánatos lett volna, ha ezeken fel lehetett volna bontani a zsinati képviselőkre beadott szavazatokat. Azonban a választás még el sincs rendelve. Több mint való­színű, hogy a legtöbb egyházmegyének e végből még egy közgyűlést kell tartania, s azoknak, melyek­ben az első választás valami oknál fogva eredményre nem vezet, még egy harmadikat is Î Mind erre aztán 1891-ben már alig kerül ki az idő! Idő kell arra is, hogy oly egyh. megyék, melyeknek kebeléből nem vállalkoznak elegendő számmal zsinati képviselők, körül nézhessenek, s érintkezésbe léphessenek köte­lékükön kivül álló egyénekkel. Alkalmat kell az ily egyh. megyéknek adni arra, hogy egyetemes egy­házunk legkiválóbb oszlopembereire irányozhassák figyelmüket s ezeket nyerhessék meg képviselőikül, a kik a magok lakóhelyükön, mint például az or­szág nagy fővárosában feles számmal vannak. Ily kiváló hitrokonoknak belevonása zsinati gyűlésünkbe a zsinat szinvonalának emelése tekintetéből óhajtandó, kivül maradásuk pedig sötét pont volna. Bevégzett ténynek mondható, hogy a zsinati tárgyalások alapjául, daczára annak, hogy az egyes kerületekben mutatkoztak hajlamok egyéb tárgyak­nak is felvételére, az egyetemes zsinati bizottság által készített zsinati előmunkálatok fognak szolgálni. Jól van. Inkább keveset, de alaposan, mint sokat és felületesen végezzen a zsinat. És lia sikerül neki a magyarhoni evang. egyetemes egyház alkotmá­*) Hál a Istennek most már ez nem sötét pont többé. SserTi. nyának épületét szilárd alapra helyezni, czélszerűen felállítani és betetőzni, ha sikerül az alkotmány keretében oly intézményeket létre hozni, melyek a magyar evang. egyház tovább fejlődését, felvirág­zását az evangelium szellemében s hazafias irányban biztosítják : akkor e zsinat a magyarhoni evang. egyház egén fényes pont, a magyarhoni evang. egy­ház történelmében korszakalkotó esemény, a magyar­honi evang. egyház életében fontos tényező leend. Adja Isten ! Kund Samu. iüf il!„ A zólyomi ev. egyházmegye ez évi közgyűlését július hó 28—29-ik napjain tartotta — mint rendesen — Besz­terczebányán. Daczára annak, hogy eló'zőleg élénkebb érdeklődés s feszültebb várakozás mutatkozott az idei gyűlések iránt, nem voltak még sem oly látogatottak, mint más években, minek okáúl azon valóban rendkiviil kedvezőtlen időjárást kell tekinteni, mely a gyűlések idején isgrassált; a nehéz ólomszürke fellegekből záporként csobogott az eső, mely miatt sokan visszamaradtak a gyűlésről, a kik külömben el nem maradtak volna. (Baj, hogy vidékünkön május 1-je óta napi renden van a rosz időjárás, nem volt tíz napunk sem eső nélkül az utóbbi három hónap alatt; a mi máskor áldás, most azzal sujt Istenünk ; a sok esőzés alatt tönkre jut a föld minden termése, gyümölcse, — megsínylik ezt majd az egyházak is!) A gyűlések előtt régi szokás szerint Urunk s z. vacsorájában részesültek az esperességbeli lelkésztest­vérek, melyet Ap. csel. XVII. 30—31. alapján gondosan kidolgozott sz. irási idézetekkel gazdagon átszőtt gyónási sz. beszéd után Droppa Gyula bábaszéki lelkész szolgál­tatott ki. A kiengesztelődés szent helyétől a lelkészek átvonul­tak az egyház díszes tanácstermébe papi értekezle­tük megtartására. Mockovcsák János főesperes, mint elnök, megnyitó beszédében hangsúlyozta a lelkészek közötti testvéries viszony, az összetartozás érzetének és a váll­vetett munkálkodásnak szükségességét s minden bizalmatlan, oldalgó s széthúzó szellem kerülését, mi annál inkább kí­vánatos, minél inkább látjuk, hogy a külellenség is fegy­verben áll ellenünk s egyaránt nyíltan és leplezve intézi támadásait. Részvéttel emlékezett meg a papikar egyik elhúnyt tagjáról Krcsméry Ágost badini lelkészről s mél­tatta hivatása körüli hűségét, munkálkodását ; ez után örvendetes tudomásra hozta azon tényt, miszerint Solcz András, králócz-kormossói pap, az esperesség Nesztora, ez évben tölti be hivatalviselésének 50-ik évét, mely alkalom­ból az értekezlet ő hozzá (mint távol lévőhöz) üdvkivána­tait küldi. Ében Ézer! Az értekezletnek több fontosabb tárgya is volt. Örvendetes tudomásúl szolgált, hogy az aszódi kerületi leányiskola már a következő tan­évvel megnyílik, s az értekezlet csekély, alig 200 frtnyi vagyonából megszavazott 50 frtot a leányiskolára elismeré­sének jeléül azon kedvezményért, melyet a kerület a papok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom