Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - XIII. városi esperesség

•273 tanárok és tanítók leányainak az intézetben biztosított s minthogy ezen iskola egyházunk érdekét is nem csekély mértékben előmozdítani hivatva van, a lelkészi kar buzog a mellett, hogy az intézet lehető anyagi és erkölcsi támogatásban részesüljön. Továbbá czélszerűnek és alkalmazásba veendőnek mondta ki az értekezlet az anyakönyveknek — a rendesen kivül — még alfabetikus vezetését is; mi főleg a családi értesítők összeállításánál nagyban megkönnyíti a lelkész munkáját. A főesperes már nyomatott is erre alkalmas anyakönyvi iveket. Felmerült a törvénytelen gyermekek utólagos törvényesitésének kérdése is. E kérdést Kuzma Adolf t.-pelsőczi lelkész vetette fel a vallás és közoktatásügyi ministernek a dunáninneni egyházkerület püspökéhez menesztett s az „Ev. Egyh. és Isk." 22-ik számában is közölt rendeletének kapcsán. Ezen rendeletben ugyan is az van kifejezve, hogy az Utólagos házasság általi törvényesités feljegyzésének engedélyezését a ministerium fentartja magának ; holott eddig az volt a gyakorlat, hogy az 1868. évi LIII. t. cz. 15—16 szelleméből kifolyólag azon esetben, ha az apa tanuk előtt s Írásban is kijelentette azon kívánságát, mely szerint a házasság előtt született gyermeket törvényesként a saját nevére bejegyezni kívánja, minthogy azt elismeri a magáénak, a lelkész minden további czeremonia nélkül a gyermeket „törvényes"-re javította át az anyakönyvben s az „Észrevételek" czímü rovatba egyszerűen azt irta : „Utólagos házassággal az apa saját kívánságához képest törvényesíttetett. (1. esk. anykv lap)." Az értekezlet a fenti rendeletet nem tartotta tudomásul vehetőnek, mivel az az esperesség lelkészeivel nem közöltetett ; miért is fentartandónak jelentette ki az eddigi gyakorlatot. Meleg pártolásban részesült a főesperes azon indítványa, mely szerint úgy, miként az Tátra-Füreden, vagy TrencsénTepliczen történik, azon módon Szliacson is istentiszteletek tartassanak a fürdői idény tartama alatt. Ez iránt Lenoire G-yörgy fürdőtulajdonos — ki egyházunk hive — megkérdeztetik, hajlandó lenne-e egy külön evang. imaházat építtetni s esetleg azon lelkészeket is, kik odajönnének az istentisztelet végzésére, ellátásban részesíteni. A nyert válaszhoz képest jövő évben fog tanácskozni az értekezlet további teendők iránt. Egyes egyházak monográfiái még nagyobb részt nem küldettek be; a lelkészek egyházaik történetének megírására s az elnökséghez való beküldésére újból felhivattak. Az esperességbeli egyházak történetére vonatkozólag bő adatok foglaltatnak egy kéziratban, mely állítólag Chalupkától származik s mely most Fuchs János, bagonyai lelkész tulajdonát képezi. Az értekezlet elhatározta a lelkész urat felkérni, lenne szives a becses kéziratot esperességünknek ajándékozni. A garamszeghi egyház tulajdonában volt régi és értékes könyvekből álló könyvtár, melyet az értekezlet már két év előtt jutányos áron megvásárolt, még nem volt átvehető, mert nincs hely azok elhelyezésére, s minthogy a garamszeghi fatemplomban a könyvtár nincs biztonságban, esetleg tűz martalékává válhat, de az idő is rontja, — a könyvtár áthelyezése szükségesnek találtatott, miért is, — könyvtárosul választatván a zólyom-lipcsei lelkész, felhatalmazást nyert egy könyvtári szekrény beszerzésére, a melyben az értekezlet összes könyvei elhelyeztessenek. Az értekezlet, számadásainak tudomásúl vétele után — mely szerint a bevétel 57 frt. 01 kr. s a kiadás 8 frt. 56 krt tett ki — d. u. ^l órakor véget ért. Ezután közös ebédnél találkoztak ismét a lelkészek a társas kuglizó kellemes helyiségében ; hol a jó hangulat nem hiányzott, melyet nagyban emelt ngs. Csipkay Károly esp. felügyelő úr jelenléte, kit kedves vendégünként mi kívántunk körünkben tisztelni s ő fogadott minket vendégeiül, a mennyiben ő gondoskodott a kedvderítő italról. Az nap még délután 3 órakor ugyancsak az egyház tanácstermében megtartatott az esperességi lelkes ztanitói özvegyárva segélyegylet közgyűlése, melyen a lelkészeken kivül csak néhány tanitó vett részt. Mockovcsák János főesperes-elnök a jelenlevők szívélyes üdvözlésével megnyitotta a gyűlést s felolvastatta a számvizsgáló bizottságnak és az igazgató választmánynak jegyzőkönyvi jelentését. Kuzma Adolf pénztáros számadásai pontosan szerkesztve s teljes rendben találtattak, részére a felmentvény megadatott. Az intézet 16 özvegyet istápolt — megszavazva egyegynek mult évre járó segélyképen 80—80 frtot, és a G-rencner-féle özvegy papnék segélyezésére szolgáló alapból hat özvegynek egyenként 33 frtot. Bizony ezek csak morzsák de vigasztaló, hogy Isten segítségével a kis mustármag folyton növekszik! Ezután kiegészíttetett az igazgató választmány, melybe elhalt Krcsméry Ágost helyére Molitoris Ján. választatott meg. Az intézet SzámporLukócza szegény leányegyháznak már régebben adott kölcsönből tartozásképen még fenmaradt 26 frtot elengedte ; tehát még gyámintézeti feladatot is teljesített szerény segélyegyletünk ! A közgyűlés ez alkalommal azon szigorú határozatot hozta, hogy a ki a betéti tőkét öt év alatt rendesen le nem törleszti, vagy a ki a tagsági díjakkal hátralékban marad, az intézet ügyésze által fizetése a tartozás ereiéig lefoglaltassék. Az igazgató választmány még tovább is akart menni, a mennyiben azon indítványt formulázta, hogy azon intézeti tag, a ki 5 éven át nem fizeti le a betéti tőkét s egyébként is hátralékban marad, úgy ő maga, mint jövendőbeli özvegye vagy árvái a nyugdíjra vagy segélyre való igényöket elvesztik. Ez azonban úgylátszik csak ijesztés kivánt lenni a hátralékban maradt tagokra nézve, a közgyűlés természetesen ebez hozzá nem járult. Az esti órákban még egyszer összejöttek az egyházak képviselői s a másnapra kitűzött esperességi közgyűlés egyes tárgyai felett tanácskozást tartottak, hogy kellő előkészülettel lehessen a napirendre tűzött kérdéseket elintézni úgy, a mint azt legjobban lehet tenni az egyház javára. Vitális Gyula. (Folyt, köv.) * A XIII. városi esperesség közgyűlése julius 28-án Matheóczon tartatott. Legelőször gyámintézeti isteni tiszteletre gyűlt össze a közönség, hol a helybeli dalegyesület négy hangú sikerült éneke után, Nikelszky András lelkész mondott hatásos sz. beszédet. Az offertorium 27 frt hozott be. A gyűlést Breuer Sándor ő méltósága nyitotta meg, visszaemlékezvén, hogy ámbár már 16 év óta áll az esperesség élén és szándéka volt állásától visszalépni, mégis