Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A „sötét pontok” szerény megvilágítása (Kund Samu)

2' !71 stádiumában a mi igazainkat a napnál fényesebb fényben, a „sötét pontot" igazi teljes sötétségében kell feltárnunk, liogy az ellentétek közvetlen egymás­mellé állítása által az igazság azonnal szembeötlő, kézzel fogható, akép megmarkolható legyen, hogy azt csürni-csavárni, ide-oda hányni-vetni, forgatni hiába való kisérlet maradjon. 2. Második „sötét pont", hogy a csurgói állami tanítóképezde igazgatótanácsa, mely szervezésekor akkép állíttatott össze, hogy két róm. kath., két ev. réf. s egy ág. hitv. evang. hitfelekezetü egyén nevez­tetett ki, jelenleg, miután az evang. tanácsos agg kora miatt ez év elején lemondott, a két ev. ref. tanácsos ezen év folyamában (az egyik már márczius­hóban) meghalt, csupán két róm. kath. papból áll. Az „egy evangelikus" tehát azt sürgeti, hogy a prot. tanácsosok haladéktalanul és pedig lehetőleg a prot. autonom testületek, illetve vezérférfiak meghallgatá­sával neveztessenek ki. Hogy a képezde igazgatótanácsa, mely az ösztön­díjbeli jótéteményeket kiosztja, a képezde anyagi s szellemi ügyeit vezeti, a tanári kar működésére fel­ügyel, a tanári székből hozzá felebbezett ügyekben itél, melyének tagjai jelenlétében tartatnak évenkint a nyilvános vizsgák (1. 1868: XXXVIII. t. cz. 94., 99. és 101. §§-ai), jelenleg s pedig huzamosabb idő óta nagvon csonka, ez sajnos körülmény, de nem tartanám azt még most „sötét pont"-nak, legalább felekezetközi szempontból nem. Mert meglehet, hogy a hiányzó tanácsosok helyének betöltése azért késik az éji homályban, mivel a bíirokratismus csiga lépé­sekkel halad, de meg lehet az is, hogy a minister informatiókat szerez be több oldalról, hogy a taná­csosok megüresedett székeit ott Somogyban, hol a különböző hitfelekezetek számos képesített egyénnel dicsekedhetnek, mely jelesekkel töltse be. Hogy a miniszter, kiket tüntet ki azzal, s kiket méltat arra, hogy kinevezéseinél, melyekért ő felelős, előzetes véleményüket kikéri, meghallgatja, az bizalma kérdése; de a prot. autonom testületek, illetve vezér­féríiaik nem azon hivatalos közegek, melyeknek meg­hallgatása hivatalos szokás volna. (Egészen más az, a mit privat informálásnak lehet mondani). Az mindenesetre rosz Ízlésnek volna jele, ha a véleményük nyilvánítására hivatottak Somogyrnegyé­ben, hol a dicső emlékű br. Eötvös József bölcs kormányzói tapintata a csurgói állami képezde igazgatótanácsának első összeállítása által megjelelte, hogy a féltékeny hitfelekezetek alapos megnyugta­tására, mely téreken kell az igazgatótanácsosokat kiválogatni, gróf Csáky Albin úr ő nagyméltóságá­nak azt javasolnák, miszerint a csurgói állami tanító­képezde igazgatótanácsának a halál szele által meg­tépett, a hervadt virágok lehullása által megbom­lott, jelenleg csak két plebánusból álló rózsafüzérét neliány ultramontán szagú mákvirággal kell felfrisí­teni. De biztos, hogy ily ajánlatok Csáky gróf kultusminiszter úr ő nagy méltóságának liberalismusán, j államférfiúi tapintatán hajótörést fognának szenvedni. I 3. Felpanaszolja az „egy evangelikus", hogy a somogymegyei tanfelügyelőség a külső somogyi ág. hitv. evang. tanítóegyletnek se cziméről, se elnök­ségéről, se tagjai számáról hivatalos tudomással ez ideig nem bírt. Hogyan jutott az „egy evangelikus" ennek tudatára, nem tudom. De azt tudom, hogy nálunk hasonló kérdésekkel fordult a tanfelügyelőség nem régiben az egyházmegyei elnökséghez. — 1890. szeptember 30. 6686. sz. a. Kultusminister úr ő nagy­méltósága a püspök úr ő méltósága utján elrendelte, hogy a kerület kebelében fenálló tanítóegyesületek alapszabályaikat, ha még nem volnának kormányi­lag megerősítve, jóváhagyás végett hozzá felterjesz­szék. Én akkor a püspök úr ő méltóságának azon előterjesztést tettem, hogy egyházmegyémben a két tanítói értekezlet azon alapszabályok szerint szervez­tetett, melyeket az egyházkerület 1880. évi közgyű­lésében (jegyzőkv. 38., 5. p.) általában s részleteikben elfogadott és kötelező erőre emelt, hogy tehát hiszem, miszerint egyházmegyém tanítói értekezleteinek alap­szabályai megerősítve s jóvá vannak hagyva és a magas kormányhoz most jóváhagyás végett nem terjesztendők fel. — 1891. május 20. 812. sz. a. aztán a tanfelügyelő úr megkeresett, hogy a vallás és köz­oktatási m. k. ministerium 1891. május 4-én 201,919. számú magas rendelete folytán lehetőleg haladék nél­kül válaszoljak neki ezen kérdésekre : 1. az egylet vagy testület hivatalos czíme? 2. összes tagjainak száma? 3. névszerint hány járáskörre oszlik az egylet? 4. Az egylet hivatalos szövetkezet vagy szabad szövetkezés alapján szervezkedett-e? 5. Nem vasmegy^ebeli tanítók is tagjai-e az egyesületnek, s ha igen, hányan? 6. Ki az egylet világi elnöke, s hol lakik ? Végül az egylet alapszabályainak egy példányát hivatala számára kérte. — Sejtem (nem tudom vájjon jól sejtem-e), hogy az előbbi s ez utóbbi magas rendelet, illetve a tanfelügyelő megkere­sése közt van valami összefüggés. Sejtem most im­már, hogy a tanfelügyelőségek Somogyban is, Vas­ban is, de tán az egész országban is hasonló kérdé­sekkel fordulnak az egyházmegyei elnökségekhez. „Sötét pont"-e ez, az majd csak ezután fog meg­látszani, ha az ügy további fejlődése által kissé job­ban meg lesz világítva. — Jól tettem-e, nem-e, azt nem tudom; de midőn a tanfelügyelő úr fentebbi kérdéseire válaszoltam s tanítói értekezletünk alap­szabályait másolatban beküldtem, nyomatékosan hang­súlyoztam, hogy tanítói értekezletünk egyházi hiva­talos intézmény, az egyház testén levő szerves tag, az egyház gondos felügyelete alatt áll. Tettem pedig így azon oknál fogva, mivel előbbi tanfelügyelőnk néhány évvel ezelőtt azon megkereséssel fordult vala hozzám, hogy tanítói értekezleteinknek helyét, idejét, az ezekben tárgyalandó tárgysorozatot vele előzetesen közöljem, a jegyzőkönyveket hozzá beterjeszszem. Ezt én akkor szinte „sötét pont"-nak tartottam, s a tanfelügyelőnek azt feleltem, hogy kívánságának ön­kormányzati jogunk szempontjából eleget nem tehe­tek. — És ő nagysága ezen kikosarazással beérte akkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom