Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinati ügyek

•244 véghetetlen romlottsága, úgy hogy az már általános botrányt keltett az egész keresztény Európában. Mindezeket históriai adatokkal szükséges volna bebizonyítani, mire a keresztény egyház történelme elég adatot nyújt. Erre nézve bátor volnék Gregoroviusnak „Geschichte der Stadt Rom" cz. 8 kötetes művét ajánlani, melyet minden protestáns intézet könyvtárában ott kellene találni. Úgyszintén a pápák históriáját, melyre nézve főleg „Patuzzi : Geschichte der Päpste" Wien. Alexander Wenedikt, ajánlanám. Szükséges tehát, hogy a protestáns hitvallás is gyakrabban az „Ecelesia militans" terére lépjen és nemcsak a katholika egyház rajongó fanatikusai verjenek bennünket és ezeknek ütéseit nyugodtan törjük. Pedig azon fegyverek, melyekkel mi rendelkezünk, sokkal élesebbek, mélyebben sértők, mint amazoké, a kik csak szidni, rágalmazni és gyalázni tudnak, de becsületes fegyverekkel a harcztérre lépni nem. Hát ezeket a fegyvereket is móddal kell használni és a határon túllépni szintén nem tartom tanácsosnak, hogy aztán az elkeseredés magokra a hivökre át ne szálljon. Csak annyiban kell használni ezen fegyvereket, amennyiben érdekeltséget keltenének a mi híveinkben a saját vallásunk iránt és kimutatnák a mi vallásunk előnyét az ő elavult és elsatnyult vallásuk fölött; szóval folytatni kell a küzdést azon szellemben, a melyben az a reformáczió idejében kezdve és folytatva lett, — addig, mig a diadalmat el nem nyertük. Nem kell és nem szabad félni semmitől, mi csak a védelem terén állunk és visszautasítjuk mindazon támadásokat, melyeket ellenünk intéznek. íme a jezsuiták, a kiknek letelepülése itt Magyarországon törvény által tiltva van, már belopódznak az országba, csendesen, alattomosan, hogy fel ne tűnjék. A legelső letelepülésük itt közel a fővároshoz, Kalocsán történt, a hová azokat Kunz hozta és Haynald érsek és bibornok telepüket kibővitette. És miután ezen első próba sikerült, most itt az ország szivében, a fővárosban templomot épitettek, melyhez rövid idő múlva a congregácziónak épülete következik. Eszerint Magyarországon már következő jezsuita-telepek vannak : Pozsonyban, Kalocsán, Budapesten, Szatlimáron és kétséget nem szenved, liogy nem is fog kerülni sok időbe és el lesznek terjedve az egész országban és meg fogják kezdeni a mult századok harczait, a népek elbutitását és a vak fanatizmus terjesztését. Ezt minden módon akadályozni kell, és a minisztert épen úgy, mint a képviselőházat felszólítani, hogy támaszkodva a régi törvényre, az országból kiutasittassanak. — Éz nemcsak minden protestáns, hanem minden felvilágosodott, hazánk sorsa iránt érdeklődő katholikus polgára e hazának kivánja és kivánnia kell és azért egyesitett erővel kell, hogy ezen czél felé iparkodjunk. Budapesten 1891. junius 28-án. Dr. Nendtvich Károly, presbiter. iiirili. Zsinati Ügyek. Julius 16-án Poprádon egy nagyobb papi értekezlet tartatott, melyen a VI szabad királyi városok, a bányavárosok esperességeit, továbbá a tátraaljai és a XIII városi esperességi testületeket 23 lelkész képviselte. A tekintélyes gyűlés, mely Justh Samu, strázsai lelkész és a XIII városi esperesség alesperese kezdeményezése folytán tartatott, akképen alakult meg, hogy a nevezett kezdeményező elnöknek, Kübecher és Kailat lelkészek pedig jegyzőknek választattak meg. A gyűlés tárgyát a zsinati előmunkálatok képezték, melyekhez a jelenvoltak, szintén hozzá akartak szólani és nézetöket megfelelő határozatokba is foglalták. A jelenvoltak ragaszkodnak az 1517-ik évi okt. 31-én létesült vívmányokhoz, melyek mint hitünk drága kincsei a symbolikus könyvekben feltalálhatók, mennyiben összhangzásban vannak a sz. Írással, „quatenus confestiunt cum scriptura sacra." Miután minden erő és irányadás a községben gyökerezik, az egyház vezetése ezután is presbytero-synodalis elvek szerint történjék, minden episcopalis és consistoriális hajlam és oly püspök kizárásával, ki többé nem lelkész, mert ez a „primus inter pares"-féle elvvel homlokegyenest ellenkezik. Ha már magyarban meghagyják a „püspök" nevét, minthogy más alkalmas elnevezés nincsen, de németben a „Biscbof" név mellőzendő, melyhez községeink az odiosus traditiók következtében mindig idegenkedéssel fognak viseltetni. Megtartandó továbbá a községek testületi képviselete, azaz nem a lélekszám, hanem a lelkészek száma legyen a döntő és a község annyi szavazattal birjon, a hány lelkésze van. Az elnökség világi és egyházi tagból álljon, kik egyenlő joguak — copraesidium. A bécsi és linczi békekötéseken alapuló törvényczikkeink az 1791, 1844, 1848 és 1868-ik évekrői egyházunk alapjai, melyek mint elidegeníthetlen cánonok jövőre Í3 szabadságainkat és jogainkat biztosítják. A hit dolgában minden kényszer és majorizálás kizárandók. A nemzetiségi kérdésekben szeretettel és kölcsönös türelemmel kell eljárni. A szuronyos kényszer és gyűlölet itt sokat árthatnak. Az anyanyelv alapította meg a keresztyénséget, létesítette a reformácziót és azért most is jogosult az egyház és iskola terén. De a mellett a haza minden polgárának és egyházunk minden tagjának kötelessége a közös hazát szeretni, állami nyelvét tanulni és fejleszteni. Az egyház politikai ügyekbe ne avatkozzék, melyek reá nem tartoznak és csak kárára volnának. Fősuly fektetendő az egyes községekre, nem pedig a fényes középpontokra. Ne építsünk magas tornyokat, mig