Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A fejenkénti szavazás

143 séget biztosítván és hogy az egyetemes gyűlésnél a maga emberein kivül mást még szólási joggal se ruházzon fel, annál kevésbé, ha még a szavazat is független. A ki a dunáninneni kerület viszonyait csak egy keveset ismeri, az kiszámíthatja, hogy az eddigi 5 : 3 viszony a kerületi gyűlésen csakhamar egy 45 : 15 vagy 3 : 1 viszonyra változna át és hogy az eddigi és ezutáni ellenzék általában az egyetemen többé szóhoz sem juthatna. Igaz, marad az előmunkálat törvénynyé válása után egv kibúvónk, hárman mindig az esperességek szerinti szavazást követelhetjük. De hol marad aztán a rendszerinti fejenkénti szavazás ? a papiron ! Még veszélvesebbnek látszik nekem az a fejenkénti szavazás az egyetemes gyűlésen. A tisztviselők egy-kettőnek kivételével, nem azonosok a hivatalszerinti szavazóval, számuk pedig 50-re rúg, a választott képviselők számát 12-vel túlhaladja és a választott és hivatalszerintiek számát a 64-et majdnem eléri. A tisztviselők tán legnagyobb része, már csak azért mert a központban Budapesten lakoznak (és jó is hogy ott legyenek !) a bányai kerületből való leszen. Ha tehát, a mint az gyakran előfordul, a kerületek érdekei egymás ellen mérlegeltetnek az egyetemes gyűlésen, akkor a bányai kerületé a biztos győzelem. Xem okolok senkit igazságtalansággal, de hát mindenkiben vagyon egy kis hajlam maga és a maga háza felé. És ha a kerületek követei mindenféle akadály folytán csak gyéren jelenhetnének meg az egyetemes gyűlésen, a tisztviselők pedig, nagyobb részt Budapesten lakozván könnyen ott lehetnek, szépen leszavazzák majd a kerületek képviselőit is ! Igaz, hogy az a fejenkénti szavazás valamivel több egyént, t. i. érdekeltet, hozna fel a gyűlésekre, de csak temérdek költség mellett. Mert minden testület kényszerítve lenne, valamennyi őt illető szavazatot érvényesíteni és e czélból majdnem valamennyi szavazásra jogosítottat uti költséggel ellátni. De honnét? Ha majd a zsinat költségei, a közalap, a püspöki palota és a püspöki díjazás, a követek és tisztviselők képviseltetési költségei mint egyházmegyei, egyházkerületi, egyetemes adó népünkre kivettetik, egyházi adója, a mely már most is tetemes, meg kétszeresíttetik. Ha tehát az új szavazási módot ellenzem, mert azt ugy is mindig elejthetjük, azt a testületenkéntit kivánnám kiépítve látni. Holles D. módosítását a 23. §. d. pontjához kiegészítem ugy, hogy az egyházközségek a megyei gyűlésén 1000—1000 lélek után egy szavazattal birjanak, a szavazatmennyiség azonban 10-nél több nem lehet. Az egyházmegyéknek 5000—5000 lélek után legyen egy szavazatuk a kerületi gyűlésen, többel azonban 10 szavazatnál nem birhatnak (a 66. §. a községek száma szerint tágítja a szavazatok mennyiséget). A kerületeknek 50,000—50,000 lélek után legyen egy szavazatuk az egyetemes gyűlésen ; többet 10-nél egy kerület nem birhat (a 89. §. szintén az egyházközségek számát veszi alapul a szavazat menyiség kiszámítására). A szavazás pedig ugy ejtessék meg, mint a zsinati előmunkálat 53, 78 és 95. §§. azt javasolják. Egy személy hirdeti ki a testület szavazatát és azon esetre, ha egy testületnek csak is egy képviselője volna jelen, ez érvényesíti a testületet illető szavazatok mennyiséget. Ily szavazás mellett akárhány követet küldhetünk gyűléseinkre szólás-szavazási joggal, sőt a tisztviselőknek is adhatnánk belőle, igy a gyűlések iránti érdeklődést ismét felkeltve, nem fog- a mérlesr t O Ö a kerületek vagy az egyházmegyék követei ellenében az egyetem vagy a kerület, illetve a megye tisztikara felé alább szállni. Ha igy a lélekszám arányában kiosztjuk a szavazatokat ugy a dunáninneni kerület birna 3, a tiszai 3, a dunántuli 4 és a bányai 7 szavazattal az egyetemes gyűlésen. Egy követ csak mindig jelen lehet és leszen minden kerületből különben pedig egy kerületnek távol maradása sem akadályozza a gyülésezést. — Minthogy igy 17 szavazat volna, szükség volna rendesen az elnöknek döntő szavazatára, vagy a követek által képviselt lélekszám kiszámítására, de soha sorshúzásra. A bányai kerület, ha egy még vele szavaz többségben lesz a 2 ellenében, viszont a 3 kerület az egy bányait leszavazza. Igy mindig a szavazattöbbség megett állana a lélekszám többsége is. D o Ha pedig még nem időszerű az a lélekszám szerinti szavazás, bár már ezen kulcs szerint fizetjük az egyházmegyei és kerületi adót, bár a szavazat egyenlősége esetében a szavazók által képviselt lélekszám lenne a döntő, . s bár a jövendő sorsjegy kölcsönből eredendő nyereség a lélekszám arányában fog kiosztatni, s az egyházközségek nagyobb számát tekintetbe véve úgy is már a lélekszám többségének tekintetbe vétele felé közeledünk, akkor legalább azzal az egygyel toldjuk meg a zsinati előmunkálatok szövegét : hogy minden követ mellé egy póttagot válasszunk, a ki amazt helyettesíthesse. Nekem tehát nem kell az az uj szavazási mód, a mely annyi veszszélylyel, annyi költséggel jár és még is mindenkor mellőzhető. Vagy talán ez a legjobb oldala ? És míg Holles D. az előmunkálatokban megengedett testületenkénti szavazást nehézkesnek sőt kivihetlennek tartja, magam számos izgatott kerületi gyűlésen, azt tapasztaltam, hogy az gyorsan, ha nem is mindig simán eszközölhető, legyen csak a vezér tapintatos, határozott, igazságszerető és részrehaj latlan. Ï v