Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Viszhang a dunáninneni kerületi gyülésre (Andorka Gyula)

Kilenczedik évfolyam. 17. szám. Pozsony, 1891. évi Április 25-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. EGJELEN HETENKENT EGYSZER. félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. negyedévre 1 . 50 „ Felelős szerkesztő s kiadó : Egy szám ára: 12 kr. o. é. TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Viszhang a dunáninneni kerületi gyűlésre. (Andorka Gyula.) — A fejenkénti szavazás. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. ViszhaB£ a dunáainneni kerületi ire. Mottó: „Nincs veszve bármi sors között, ki el nem csüggedett." Nincs hang, nincs szó azon felháborodás kifejezésére, melyet egy valódi hazafi és magyar evangélikus ember érez a dunáninneni kerület pánszláv majoritásának magaviselete felett. Midó'n minden hitbuzgó evangelikus érzi, hogy egyházi szervezetlenségünk, szétszakadozottságunk között meg nem állhatunk a mind hatalmasabbá váló ultramontán áramlat ellenében, midőn felvilágosodott hazafias kormányunk az állami hatalom összes tényezőivel alig képes a reactionarius társadalom ellenében a szabadelvű haladás ügyét megvédeni, midőn intoleráns kath. főurak elbocsátják protestáns vallású gazdatisztjeiket s cselédjeiket, hogy hatalmi túlsúlyukat s kifogástalan katholicismusukat documentálják s maga a magasabb műveltségű s emelkedettebb szellemű katholikus püspöki kar is 'aggódva tekint az alsó papság egy részének ultramontán s a túlbuzgóság vagy inkább vakbuzgóság terére átcsapó törekvéseire : akkor előáll a dunáninneni kerületi gyűlésen a pánszláv esperesség s hadat izen a magyar evangelikus egyház egyetemének s kihívja maga ellen a világ legtürelmesebb s leglovagiasabb nemzetének, a magyarnak haragját, s egyszerre támadja meg egyházát s hazáját. Bizony, nehéz lenne erre satirát nem írni, ha a dolog egyházunkra oly elszomorító nem volna. A pohár csordultig megtelt ! Magyar evangelikus egyházunk jó hírnevének, tekintélyének Mudron, Dula és társaik már úgyis sok kárt tettek. Az ultramontanizmus, a felekezeti intollerantia létjogosultságát leginkább az ő működésükre alapítja, — s midőn a nemzetiségi Chauvinismus egyházunkat támadja, — hivatkozik Mudron, Dula és társaik pánszláv üzelmeire. Quousque tandem abutere Catilina patientia nostra, — mondotta Cicero s mondotta ezen szavakat egyetemes Felügyelőnk a mult évi egyetemes gyűlésen Mudron és Dulához fordulva. Ismételhetjük újra ma ezen szavakat a dunáninneni kerületi gyűlés lefolyására gondolva. De az ő maguktartása feletti megbotránkozásunk nem lehet oly nagy, hogy elsőben is tisztelettel ne adózzunk a dunáninneni kerület érdemes püspöke, Baltik Frigyes hazafias és igaz evangelikus magatartása iránt, ki elnöki székéből a vad áramlat közepette hangoztatta a magyar evangelikus főpap és hazafi álláspontját. És midőn kezünkbe ragadjuk vallásunk és hazánk zászlóját, mely 300 éven a haza, szabadság, s vallásos meggyőződésért vívott szent harczokban hazát, vallást szerető őseink előtt lobogott, hogy azt egvházunk egységét s nemzetünk békéjét fenyegető panszlávok ellen harczba vigyük, elsőben is azt tisztelettel hajtjuk meg Baltik Frigyes püspök úr előtt, mert ő hangot adott azon közös érzületnek, mely a haza minden igaz fiát, minden hű evangélikust egyaránt áthat, bármely nemzetiséghez tartozzék is. A magyar evangelikus egyház egységét aki megbontani akarja, az áruló az egyház ellen, vagy nincs benne magyar evangelikus öntudat. A mi egyházunk nem a stagnatió, hanem a józan haladás és felvilágosodottság egyháza. Intézményei alakultak és alakulni fognak az idők és a kor kívánalmai s saját lét érdekei szerint. Vallásos elvei hitczikkelyeiben vannak lefektetve, de az ige, az örök igazság eszméje, ha lényegében nem is, de nyilvánulásaiban változik, a mint az