Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Vasárnapi munkaszünet (Farkas Géza)

87 mind családfők, befolyást engedhet, választásoknál gyakorolható szavazati jog megadása által. 12. Az egyházi közgyűlések nyilvánosak ; s ezekben a többség törvényesen nyilvánult akarata az egyházi törvények és kánonok korlátai közt dönt. 13. A ki valamely egyházi gyűlésben szavazatra jogosítva van, felszólalásainál s szavazatánál csak lelkiismeretét kérdezi, meggyőződését követi, de utasításhoz nem köthető. 14. A közgyűlések szabályszerűen hozott határozataikat, a mennyiben választásra vonatkoznak, egyáltalában nem változtathatják vagy szüntethetik meg, egyéb határozataikat pedig csak akkor, ha az erre vonatkozó indítvány a közgyűlés által valamely későbbi közgyűlés napirendjére tüzetett s ezen későbbi közgyűlésen szabályszerűen határozattá emeltetett. 15. Mindegyik kormányzó hatóság kormányzati peres és fegyelmi ügyeire nézve a legközelebbi felsőbb hatóságnak közvetlenül, s ennek közvetítésével az egyházi kormányzás még felsőbb fokainak van alárendelve. 16. Az egyházi fokozatos hatóságok mindegyikének jogában áll ügyeire vonatkozólag s törvényes hatáskörében, de az egyetemesen megállapított egyházi törvények s illető felsőbb testületeik jogerős rendszabályainak sérelme nélkül, külön rendszabályokat és utasításokat alkotni. A mennyiben pedig ezen korlátot s határokat átlépik, a felsőbb egyházi testületek által azok megtartására szoríthatók. 17. Minden felsőbb egyházi testület az alsóbbfoku egyházi testület jog- és hatáskörének épségben tartása felett őrködni köteles. 18. Az alsóbbfoku egyházi testületek határozatai ellen, a mennyiben kivétel meg nem állapíttatott, az érdekelt fél a felsőbb egyházi hatósághoz orvoslásért fordulhat. 19. A magyarhoni evang. ker. egyház minden tagjának joga van az egyházi testűletek közgyűléseihez kérvénynyel és az 'egyházi hatóságoknak jogsértő vagy egyébkint kötelességeikbe ütköző eljárása miatt a felettes egyházi hatósághoz vagy az illetékes egyházi bírósághoz panaszszal járulni. 20. Mindegyik fokú egyházi testületnek joga van óhajait, indítványait további szabályszerű tárgyalás végett a legközelebbi magasb fokú egyházi testület elé terjeszteni. 21. A ki az egyházi hatóság valamely fokán hivatalt vagy megbízást vállalt, ezen kötelezettsége alól csak azon időponttól kezdve van felmentve, a melyben az uj választás törvény szerint érvényessé vált, vagy ő a megbízó testület által megbízása alól feloldatott. 22. A ki egyházi gyűlésen elnöklésre van hivatva, felelős a törvényes rend fenntartásáért s azért is, hogy a gyűlés törvényes hatáskörén túlterjeszkedő határozatot ne hozzon. Ily esetekben az elnöknek joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni s ennek okait jegyzőkönyvbe vétetni, egyúttal panaszát a legközelebbi felsőfokú egyházi hatóság elé elintézés végett felterjeszteni, viszont ily panasznak útjára léphet maga a gyűlés is. 23. Az ev. ker. egyház jogerős határozatait a zsinati törvényekben megjelölt közegek által hajtja végre. A mennyiben azonban a fentebb megjelölt egyházi testületek törvényesen hozott s jogérvényű rendszabályaikat, határozataikat s Ítéleteiket önhatóságukkal nem foganatosíthatnák, minthogy az egyház kormányzata, intézményei s törvényei az állam oltalma alatt állanak, azok végrehajtása végett az állam közigazgatási hatóságainak segélyét és eljárását igénybe venni jogosítva vannak. 24. Az államhatalom segélye igénybe vehető mindennemű az illetékes egyházi hatóságok által kivetett egyházi és iskolai adóknak, szolgálmányoknak, az egyházi tisztviselők és szolgák megállapított fizetéseinek s járandóságainak, az egyházi felsőbb hatóságok engedélyével egyházi és iskolai czélokra kölcsön felvett tartozások töke- és kamattörlesztése indokából, vagy egyházi és iskolai czélokra tett építkezési költségeiből az egyház fenntartó tagokra adó alakjában kivetett járulékoknak vagy az ugyan ezen tagok által önkényt felajánlott járulékoknak is behajtása végett; igénybe vehető az egyház által saját tisztviselőire kivetett s ezeknek illetve özvegyeiknek, árváiknak nyűg- vagy gyámdíjat biztosító nyugdíjintézeti vagy gyámintézeti tartozások s járulékaik behajtása végett ; és végre igénybe vehető az államhatalom segélye, ha az illetékes egyházi hatóságok által saját hatáskörükben hozott s jogerős határozatoknak, melyek által az egyházi tisztviselő vagy szolga előmozdítása, felfüggesztése, vagy állásába vissza és belehelyezése mondatott ki, az egyházközség, presbyterium, tisztviselő vagy szolga ellenszegül. 25. A segély első fokon a presbyterium által a községi elöljáróságtól, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármestertől, másodfokon az egyházmegye,, s illetőleg esperes által a köztörvényhatósági főtisztviselőtől (alispán, polgármester) kérhető. 26. Az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják. _ Kund S. A vaiarnapi munkaszünet, il. Első közleményünket azzal zártuk, hogy az ügyre vonatkozó kételyeinket — s észrevételeinket elő fogjuk adni. Számoljunk be mindkettővel. Mert kételyeink vannak arra nézve, váljon azt a mit a keresk. és közlek. minister szándékol — elérheti-e azon módon, a melyet ő proponál. A javaslat a vasárnapi munkaszünetről szól, mégis a közölt néhány § értelmében csak az ipari munka szüneteléséről intézkedik. Ilyen módon a vasárnapot teljesen ki is hagyhatjuk a kombinátióból, mert a törvényjavaslatnak nagyon kevés köze van a vasárnaphoz, a mi van, legfeljebb annyi, hogy az iparmunkásnak szabad ideje vasárnapra esik. Ha csak ennyi, azért kár volt a vasánapot bele vonni. S mert a törvényjavaslatból látni való, hogy nem a vasárnap, hanem a munkaszünet érdekében kiván a minister intézkedni — tiszteljük bár szándékát — sde kevés eredményt várunk tőle.