Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A görög nyelv kérdéséhez

137 alól fel nem menti. Múlt tanévben 144 alumnus volt, de csak 61 fizette be a teljes díjat, a többinek abból liol kisebb, hol nagyobb összeg elengedtetett. Az elengedett összeg egészben 1527 frtot tett. Ez folyó évben is fog történni, amennyire azt az élelniezői pénztár a nagyobb kiadás mellett lehetővé teendi. Igy állván a dolog, a fentebbi két határozat talán mégsem olyan, hogy egymással meg nem férhetne, s ép azért czikkiró úr szerint egy és ugyanazon évben nem kellett volna hozatnia. Némi ellenmondást egyébiránt mi is találunk, de nem abban, mit czikkiró úr felhozott, hanem, mi figyelmét elkerülte, abban, hogy a tanács múlt tanévben 67 tanulónak az élelmezési díjból 1527 frtot engedett el s az élelmezési díjat mégis 4 frttal emelte. Bárki is úgy okoskodhatik, senkinek semmit sem kell elengedni s a hiány a régi díj mellett is fedezhető lesz. Ezt könnyű mondani, de nehéz kivinni. Az élelmezési dijból első sorban csak olyanoknak engedtetik el valami, kik ilyesmire szegénységük miatt igazán rászorulnak, e mellett némi szolgálatot is tesznek akár az egyháznak (karénekesek), akár az iskolának s az élelmezőnek (seniorok, portansok = étekfogók ; közcorrepetitorok = felügyelők a hanyagságuk miatt az iskolában marasztottakra), vagy olyanra készülnek (tanítóképzősök = leendő tanítók). Sok szegény szorgalmas tanulónál ily elengedés jutalmul, ösztöndíjúi szolgál, kevés és csekély ösztöndíjak állván az iskola rendelkezésére, melyekkel a szegény fiúkat segélyezhetné, Ha az élelmezési díj mindenkitől szigorún beköveteltetnék, sok jeles fiút, kik azt nem fizethetik, elküldeni kellene, mit az intézet azért nem tesz, mert sokban olyanokat vél felnevelhetni, kik egykoron (mint bold. dr. Szeberényi János) hol ezen, hol azon téren az egyháznak és hazának egyaránt válhatnak javára, diszére. Selmeczbányán. » Breznyik János. iiiiiaiif. A görög nyelv kérdéséhezF. évi 13. számunknak vegyes rovatában röviden megemlékeztünk a görög nyelvnek a középiskolákból való kiküszöböléséibe irányuló törekvésről, azon megütközésről, melyet az a szakemberek egy részében keltett — s megemlítettük, hogy „a kérdés — úgy látszik — a miniszter szempontjából már meg is van oldva, még pedig a görög nyelv rovására." — Az alább közlött törvényjavaslat, melyet a kultuszminiszter ápril 21-én az országgyűlés asztalára letett, immár megadja a kérdés megoldását. — Felhívjuk reá szakembereink figyelmét. A miniszteri szöveg egész terjedelmében a következőleg hangzik : „ Törvényjavaslat a középiskolákról s azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. törvényczikk módosítása tárgyában. 1. §. Az 1883. XXX. t.-cz. 3. és 5. §§-ai annyiban módosíttatnak, hogy gymnasiumi tanulók a görög nyelv és irodalom tanulására nem köteleztetnek, ha e helyett valamely, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó tantárgyból vagy tantárgyakból nyernek az illető gymnasiumban a tanterv által előszabott rendes oktatást. S ekkép a görög nyelv és irodalom helyett választott tantárgy, illetőleg tantárgyak, az azokat tanulókra nézve kötelezőkké lesznek s az e tantárgyakban való előmenetel a rendes tantárgyakban tanúsított előmenetellel egyenlően Ítélendő meg. 2. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése vagy vezetése alatt nem álló gymnasiumok fentartóinak szabad elhatározásától függ, vájjon kivánnak-e intézeteikben a görög nyelv és irodalom helyett más rendes tantárgyak oktatásáról is gondoskodni; a mennyiben pedig erről gondoskodni kívánnak, e tárgyak megállapítása, az előző §. értelmében, a vallás- és közoktatásügyi minisztertől fiigg s az azokban elérendő czél és alkalmazandó mérték tekintetében a középiskolai törvény 8. §-ának rendelkezése ! irányadó. 3. §. A mennyiben oly tanuló, a ki már egy vagy több osztályban görög nyelvet és irodalmat tanult, akár átlépés esetében, akár ugyanazon intézet kebelében, a görög nyelv és irodalom helyett tanított tantárgyakban való oktatásra kiván jelentkezni, az illető tantárgy vagy tantárgyakban amaz intézet megelőző osztályaiban elvégzett tananyagból felvételi vizsgát tartozik tenni. Ugyanez áll az ellenkező esetben, midőn valamely tanuló a görög nyelv és irodalom tanulására jelentkezik. Az ily tantárgyváltoztatások idejére nézve az 1883. XXX. t.-cz. 13. § ának az átlépésre vonatkozó rendelkezései érvényesek. 4. §. A többször idézett törvény 26. §-a olykép módosíttatik, hogy oly gymnasiumi tanulók, kik a görög nyelv és irodalom elhagj'ásával végezték tanfolyamukat s tették le érettségi vizsgálatukat, a tudomány-egyetemek és egyéb főiskolák hittudományi s úgyszintén bölcsészeti, történelmi és nyelvészeti szakaira (s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára) föl nem vehetők. Ha azonban a görög nyelvből és irodalomból pótló érettségi vizsgálatot tesznek, az idézett törvényszakasz második bekezdésének a reálj iskolai tanulókra vonatkozó rendelkezése rájuk nézve is érvényes. 5. §. Az idézett törvényczikk 32. §-a alól kivételt képeznek az oly gymnasiumok, a melyekben a görög nyelv és irodalom helyett más rendes tantárgy vagy tantárgyak oktatásáról is történt gondoskodás; az ilyenekben a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolcz osztályú intézetben legalább 11, a hat osztályúban legalább 8. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1890. április 21. Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. îillâlii, Válasz ifj. Jeszenszky Károly, mezőberényi ev. lelkész úrnak. E lapok lo-dik számában megjelent nyilatkozat éle és ódiuma ellenem irányulván, ugy a Hornvánszkyczég, valamint a magam nevében, személyesen válaszolok. Tény, hogy a nyilatkozó a kérdéses ..Régi Hangok" czímű hymnologiai munkát nekünk, levélileg meghatározott készpénzért s az általa eladandó példánj-ok után neki járandó százalékért eladta. A mű kiadását önmaga is úgy tervezte,