Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyházmegyéről (Kund Samu)

Nyolczadik évfolyam. 17. szám. Pozsony, 1890. évi Április 26-án. EVANGELIK US EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . Ö frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 _ 50 „ Egv szám ára: 1*2 kr. o. é. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza tí sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A egyházmegyéről. (Kund Samu.) — Egyház-kerületeink kikerekítéséről. (Pestmegyei pap.) Válasz Hnrtay Gy. úrnak a 15-ik számban megjelent „

Monolog — prózában-' czimü czikkére. (Breznyik János.) — Iskolaügy. — Irodalom. — Külföld. — Vegyesek. Az egyházmegyéről. (Folytatás és vége.) Mivel az egyházmegyei közgyűlés a tanügygyei nagyon ^sokszor és behatóan foglalkozik, méltányos, szükséges is. hogy ezen ügy napszámosai ne csak egyleti elnökségük által, hanem a tanítók által választott külön követeik által is nyerjenek az egyházmegyei közgvülésben befolyást. — Volt szó minálunk dunántul arról, hogy a tanitó urak egyénenkint, már hivataluknál fogva legyenek tagjai az egyházmegyei közgyűlésnek, a miként a lelkészek is, az az hogy a lelkészek és gyülekezeti felügyelök szinte hivataluknál fogva, akarom mondani mint az egyházközségek elnökei tagjai az egyházmegyei közgyűlésnek. Megvallom, én a jogok, jobban mondva az előjogok kiterjesztésében s az egyházközségi képviseleti jogok megszorításában, illuzoriussá tevésében nem mennék oly messze ! Nem azért, mintha nem szeretném, ha a tanitó urak is .részt vesznek egyházmegyei közgyűléseinkben és tanácskozásainkba befolynak, sőt szerény állásomból kifolyólag mindig oda törekedtem s törekszem, hogy a gyülekezetek által képviselőkül elküldessenek egyházmegyei gy ülésünkre ; de őket az egyházmegyei közgyűlésnek hivataloknál fogva egyénenkint szavazattal biró tagjaivá tenni sokkal több hivatali tagokat (a kik pedig csak saját szeméivöket képviselik !) vinne be a közgyűlést alkotó elemek közé, mint sem hogy ezt a „képviseleti elv'

4-vei összeegyeztetni képes volnék. És ezen eljárás, ha gyakorlatilag veszszük a dolgot, a tanitói karnak állandóan kizárólagosan döntő befolyást biztositana egyházügyeink elintézésében — szemben a gyülekezetekkel is, melyek pedig az egyházat alkotják és ennek terheit viselik. Mivel az egyházközségek jogainak, képviseletének megszorítását, mely az egyházi közügyek iránti meleg érdéklődés jótékonv tüzét csak lelohaszthatja, veszedelmes kísérletnek tartom, nem pártolhatom a zsinati előmunkálatok azon intézkedését, (23 d pontot), mely szerint az egyházközség annyi képviselőt választhat, a hány rendes lelkésze van — az az a legtöbb esetben egyet, ritkán kettőt, a legritkább esetben hármat, — nem pártolhatom azon kibővítés mellett sem (zsin. előmunkálatok 42 p.), hogy az egyházközségnek szabadságában áll ezen képviselőin kivül az egyházmegyei, ^közgyűlésre ..egyháztanácsosai" sorából több egyént is kiküldeni, „kik a tanácskozásban részt vehetnek, de nem szavazhatnak." A közügy érdekében megszaporitandónak, de a jó rendért meghatározandónak vélem az egyházközségi képviselők számát (javaslatom 6. p.), nehogy egy-egy gyülekezet, tán épen az, melyben a közgyűlés tartatik, mesterkélt szavazattöbbséget idézhessen elő. A zsinati előmunkálatok 44 h. és o. pontjához is lényegesebb módositást ajánlok (javaslatom 10, h. és o. pont). A zsinati előmunkálatoknak az egyházi törvénykezésre vonatkozó részében ugyanis (140 §.) az espereseknek különösen sürgős esetekben jog adatik, hogy az egyházmegyéhez tartozó egyházaknak a lelkészi, tanári, tanitói karból való tisztviselőit hivataluktól felfüggeszthessék, az egyházmegyei felügyelőnek pedig hasonló jog adatik az egyházmegyéhez tartozó egyházközségeknek többi tisztviselőire nézve. Sürgős szükség eseteiben, midőn t. i. ama felfüggeszthető tisztviselőknek további hivatalos ténykedése a közügyre nézve káros volna, elvileg más kifogásom nincs ez ellen, mint hogy az egyházmegyei ikerelnökség együttesen rendelje el a felfüggesztést ; az odiumot vegye magára itten is lehetőleg a világi elem, mely rendszerint törvénytudó tekintélyes uraink közül hivatván meg az egyházmegyei társelnöki székre, az esperest jogi tanácscsal is támogathatja, nehogy az egyház belső emberei ellen vagy túlságos engedékenység által az egyház ellen injuriât kövessen el ! De mivel azt hiszem, hogy az egyházmegyei elnökség jogait csak mint az egyházmegyének a köz-