Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyház-kerületeink kikerekítéséről

134 gyűlésen kivül képviselője s az egyházmegye utólagos jóváhagyásának reményében gyakorolhatja ; annál inkább szükséges, hogy a felfüggesztés jogának gyakorolhatása magának az egyházmegyei közgyűlésnek is megadassék. És ezen oknál fogva javaslom a 10 p. h. alatti módosításomat. — A 10 p. s. alatti szövegezést azért ajánlom, mivel más változás is lehetséges a gyülekezetek körében, mint az anyásitás, társítás s a leánygyülekezetek alakitása. Hogy az egyházmegyei közgyűlés (javaslatom 12 p.) évenkint az egyházkerületi közgyűlést megelőzőleg tartassék, ugy vélem szintoly kevéssé szorul indokolásra, mint az, hogy többször is, jelesül valahányszor ezt az egyházközségek többsége kivánja, tartandó közgyűlés ; de maga az egyházmegyei elnökség is vagy az egyházmegyei tanács is érezheti annak szükségét, sőt azt hiszem, midőn egyházi tisztviselőt hivatalától fel kell függesztenie, akkor kötelessége is, hogy rendkívüli közgyűlést összehívjon, bár erről a szomorú szükségről az egyházmegyei községek többségének tudomása sincs. Ennek kifejezést kell adni az alkotmányban (12 p.) A zsinati előmunkálatok 47 p. szerint, ha az egyházmegyei elnökség részéről az esperességi közgyűlés összehívását gátló akadály, vonakodás forog fenn. a gyűlést az egyházmegyei tanács is összehívhatja. Ugy de az egyházmegyei tanácsnak elnöksége is ugyan az, a mely az egyházmegyei közgyűlésé. Tehát vonakodni fog magát az egyházmegyei tanácsot is összehívni és e szerint e tanács alig intézkedhetnék az egyházmegyei közgyűlés egybehivása iránt! Azért hozom javaslatba a 13 pontban előadott módositványt, illetőleg toldalékot. Az előmunkálatok 49 pontjának elolvasásakor azon sóhaj támadt bennem : Isten őrizze szeretett egyházamat a részvétlenség azon magas fokától, hogy egyházmegyei közgyűlésen valaha az egyházközségek többsége a távolmaradás által dísztelenkedjék ! Még is, ha egyszer bár előfordulna ez a sajnos eset, én nem sújtanám a rendes buzgó gyülekezeteket a hanyagok helyett azzal, hogy megjelenvén a közgyűlésben, bele se kaphassanak semmibe, még az elhalasztliatatlan ügy elintézésébe sem és re infectu térjenek haza a követek. Részemről elegendőnek tartom (javaslat 16) annak begyőzését, hogy a meghívandók szabályszerűen meghivattak. Az ő bűnök, melyért lakoljanak, hogy náluk nélkül a jelenlevők végeznek, ha ők megjelenni nem akarának. Bizom egyébiránt a csonka gyűlés bölcseségében és liiggadságában, hogy „csak azért is" a távollevőknek érdekeit nem fogja sérteni, és hogy eltalálni fogja, a sürgős ügyekben meddig terjeszkedjék. A zsinati előmunkálatok 51 pontja a szavazás, határozathozatal mikéntjéről szól. A szavazás rendszerint fejenkint történik, oh^- ügyekben azonban, melyik az egyházközségekkel véleményadás végett közöltettek, egyházközségenkint. Ez jóí van igy, a kit megkérdezek, illő, hogy feleletét figyelmemre méltassam. De hogy „midőn a képviselt egyházközségeknek egy harmada kivánja" szintén egyházközségenkint történjék a szavazás, bár az az ügy az egyházközségekhez vélemény adás végett leszármaztatva nem volt; és hogy tehát a kisebbség a többség jogát csorbíthassa, ezt nem javallom. — Mely esetekben kell okvetlenül felhívni előzetes nyilatkozatra a gyülekezeteket, az minden esetre megállapitandó külön szabályzat által. De ezen esetek közé nem venném fel azt, hogy közgyűlési határozatot ne lehessen máskép módosítani, mint ha az indítvány beküldetik az egyházközségekhez, legfeljebb azt kötném ki, hogy az általános határozatok 14 pontjában általam javasolt (1. e lapok 11. számát, 87. lap) feltétel mellett azon az utonmódon módosittathassék egy közgyűlési határozat, a melyen az annak idején hozva lett. — Hogy oly esetekben, midőn a fejenkinti szavazásnál a szavazatok két egyenlő részre oszlanak és még az elnökség szavazása sem eredményezne többségét, az ügy ne a vaksorsra bizassék (zs. előmunk. 52), hanem ujabb megfontolás, megvitatás alá bocsáttassék, czélszerüebbnek találom (javasl. 19). Másodízben kerülvén az ügy az esperesség elé, a többség kimondható (javaslat 19, 2 bekezdés) biztosan. Végül, hogy a tanácskozási ügyrend, vagy az ezen történt változtatás ne mindjárt azonnal, a mint megállapittatott, hanem csak a következendő gyűlésekre nézve lépjen érvénybe: ezt kimondani azért szükséges, hogy a kisebbség az esetleges többség erőszakoskodása ellen megoltalmazva legyen (javasl. 22). Kund Samu. „Mindeneket megpróbáljatok és a mi jó, azt megtartsátok." (I. Tliess. 5. 21.) Ezen becses lap f'. évi 12-ik számában Krupecz István theol. akad. tanár úr egy figyelemre méltó, felette fontos és időszerű czikket közöl ezen czím alatt : „Gondolatok egy alföldi e v. püspökségnek a bányakerületből való alakítása eszméjéről." A tudós czikkiró ezen kedvencz eszméjérőlmondja, hogy a reform lehetséges, szükséges és lia a zsinat által életbe lép — „való" — minek folytán óhajtja, hogy Bars, Zólyom, Hont és Nógrád megyék a dunáninneni kerülethez csatolva, vele most „egy kerületté tömörüljenek, a históriának, a földrajznak és a számtannak útmutatása és a j e 1 en megjövendő idők s z ü s é gének jogán és okán; a sík alföld népe pedig maradjon magának".... Szabadjon ezen nagy horderejű ügyben szerény nézetemet elmondanom. De mielőtt ezt tenném, felhívom hitfeleim s az intéző körök becses figyelmét Dr. Ballagi Aladárnak a „Prot. E. s I. lap" 1882-ik évi 52-ik számában közlött ily czimű szakavatott czikkére : „Az ág\ h. e v. earvházkerü7

7 CT CT J letek új felosztása," Mind a két czikk egyházunk, vallásunk javát akarja ; mind a kettőnek