Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Bányakerületi közgyűlés

305* gyar, latin, német és angol nyelvű forrást felhasználtam; sokat kérdezősködtem tárgyamat illetőleg levélileg az egyes felekezetek góczpontjain, s így igyekeztem munkámat lehető széles alapra fektetni. Kezeskedjék erről a következő tartalomjegyzék : Első rész. Alapvető ismeretek. Szólok e részben a rokonság, közös töi^s, rokonsági ágak és ízek, családfák, a sógorság fogalmáról; ismertetem a rokonsági és sógorsági viszonyt jelző magyar szavakat; beszélek a rokonságról és sógorságról, mint házassági akadályról; előadom a rokonsági és sógorsági tiltott fokozatok fejlődésének történetét, tekintettel a mózesi törvényre, a római jog szabályaira, a keresztyénkori császárok törvényeire, rendeleteire, a róm. kath. kánonjog törvényeire, a zsinatok határozataira, egészen a róm. kath. egyháznak a IV. lateráni zsinatban elért végmegállapodásáig, — tekintettel levén a lelki rokonság, az utánzott vagy polgárjogi rokonság, az utánzott sógorság szabályaira, valamint az egyházi atyák idevonatkozó nézeteire is. Második rész. A rokonsági és sógorsági ízek számítása. E részben mindenütt ábrákkal illusztrálva kimutatom a rokonsági ágak és ízek római jog és kánonjog szerinti számítását; ugyancsak ábrákkal illusztrálom az első részben ismertetett rokonsági és sógorsági viszonyt jelző magyar szavakat; fejtegetem a mostohaszülék és mostohagyermekek és a mostohatestvérek közötti viszonyt; előtüntetem a többszörös rokonság, valamint az együttes rokonság és sógorság eseteit, a görög-keleti eg}

Tházban ismert másod- és harmadrendű sógorságot, majd a rokonsági és sógorsági nevek szerint teljes terjedelemben összegezem a rokonsági és sógorsági ágak és az ízek ötödízig való számítását. Harmadik rész. Magyarországi egyházjogi viszonyok a házassági tiltott fokozatok tekintetében. E részben kellő történeti bevezetés s minden, hazánkban törvényesen bevett és elismert vallásfelekezet rokonsági és sógorsági tilalmainak rövid feltüntetése után sorban előveszem : a) az ev. reformátusok és az ág. hitv. evangélikusok és az unitáriusok, b) a római katholikusok, c) a görög-keletiek, d) a görög-katholikusok, e) és az izraeliták felekezeteit s részletes bevezetés után mindeniknél kimutatom, hogy azon egyházban 1. mely rokonoknak és sógoroknak nem lehet semmi •feltétel alatt egybekelniük? 2. mely rokonok és sógorok nyerhetnek az egybekeléshez dispensatiót? 3. mely rokonok és sógorok kelhetnek egybe dispensatió nélkül is? A görög-keletieknél természetesen az ő hét ízig való számításokat követem, — se részben is újra minden tételt ábrákkal illusztrálván, különös súlyt helyezek a dispensatiók kérésének módozataira. Végűi a vegyes házasok rokonsági és sógorsági összeköttetéséről és a büntetőtörvénykönyvnek e tárgyra vonatkezó szabályairól beszélek. Mint látható, művem valóban felölel s részletesen ki is fejt minden e tárgyra tartozó kérdést. Oda törekedtem, hogy hasznos segédkönyv legyen e mű minden vallásfelekezetünk lelkésze és egyszersmind a világiak, a birák, az ügyvédek kezében. E végre úgy egész előadásomban, mint ábráimban is teljes világosságra törekedtem. A mű előfizetési ára 1 frt. Az előfizetési pénzeket kérem hozzám f. évi szemptember hó 30-ig (Debreczen, Füvészkertutcza 1079) beküldeni és én a művet t. előfizetőimnek november hó 10. utáni napokban bérmentve postán megküldendem. A pártfogást, az anyagi támogatást tisztelettel kérve, vagyok Debreczen, 1889. augusztus 31-én. Csiky Lajos, ev. ref. theol. tanár. ill^ili, Budapest 1889. aug. 18. Nagytiszteletű szerkesztő úr! Az ág. h. ev. bányakerület ma kezdte meg közgyűlését ; de rosz referens lennék, ha én is csak a ma történtekkel kezdeném jelentésemet, mert már a tegnapi nap méltó előzményét és bevezetését képezte a mai gyűlésnek. Ft. és mélt. püspökünk dr. Szeberényi Gusztáv ur ugyanis megérte tegnap azon örömet, hogy egyszerre kilenez lelkészjelöltet avathatott fel Krisztus szolgáivá, a kik mind a bányakerületben találtak alkalmazást. Hétfőn megvizsgáltatván, tegnap avattattak fel. Megható jelenet volt láthatni a kilenez fiatal embert az oltár körül; az oltár előtt a főpásztor, két oldalán a honti és budapesti főesperesek. Egyszerű, keresetlen, de szivből jövő szavak a jó pásztorról hangzanak a főpásztor ajkairól, s úgy látszik szívhez szóltak : komolyság iil a fiatal testvérek arczán. Az ünnepélyt, melynek számos tanuja volt emelte ő nagyméltóságának Fabiny Teofil kerületi felügyelő úrnak jelenléte, ki az actus bevégezte után a fiatal papokhoz lépett, mindegyiknek szokott nyájasságával kezet nyújtott s legjobb kivánataival eresztette el utjokra. Délután nagy számban megjelentünk a felügyelő úr lakásán, hogy bemutassuk őszinte ragaszkodásunkat s hódoló tiszteletünket, melylyel iránta viseltetünk. Fél hatkor nyilt meg a conferentia a gymnasium dísztermében. Ha ebből következtetni szabad, a közgyűlés tárgyalása csendes mederben fog mozogni. Zsilinszky Mihály esperességi felügyelő úr ő méltósága fontos indítványt nyújtott be az erdélyi testvérekkel való egyesülést illetőleg, kerületi felügyelő úr utalva a dunáninneni kerületi gyűlésen történtekre azon nézetének adott kifejezést, hogy azokat csak rosszalni lehet. Az indítvány s eme nyilvánítás is közhelyesléssel találkozott. A mai gyűlést ist. tisztelet előzte meg, melynél az egyh. jegyző nt. Händel Vilmos főesperes úr imádkozott s a Zsid. X. 24, 25-ik szakaszt olvasta fel. A felügyelő úr megnyitó beszédjében utalva azon versenyre, tevékenységre, mely minden téren észlelhető^kifejtette, bog}

7 nekünk is munkálkodnunk, küzdenünk, áldoznunk kell. Megemlítette, hogy gondoskodnunk kell, miszerint lelkészi karunk a miveltség minél magasabb niveaujára emelkedve hazafias szellemtől eltelve, kell hogy működjék ; de hogy áldásosán működjék, meg kell azt szabadítani az élet zsibbasztó gondjaitól s helyeselte a nógrádi esperességnek e tekintetbeni kezdeményezését. — A másik kérdés, mely teljes figyel-