Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Berlini városi missio évi közgyűlése

106 bizottságot kivéve a többi bizottságok tagjaivá vidéki és fővárosi tagok egyaránt választattak be. A taggyüjtő és terjesztő bizottság súlypontja inkább a vidéken, a szakbiráló és egyháztört. bizottságoké a fővárosi tagokban keresendő. A vál. ülés a Társaság s a vál. elnökség éltetésével végződött«—Balogh Ferencz a közgyűlésen tartott szép beszédjében Társaságunk jelvényére, az egymásba fogódzó kézre való hivatkozással kiváló fontosságúnak jelezte az Irod. Társaság rég óhajtott végleges megalakulását s utalt arra, hogy a Prónay által is érintett eddigi aggodalmak eloszlatásán nyugvó Társaság végleges megalakulása egyik fényes lapját fogja képezni a hazai prot. történetírásnak s szerencsés kezdetét a jövendő egyesűit prot. egyházirod. munkálkodásnak. A Társaság életképessége s jövendő munkássága fogja igazolni Balogh F. óhajtásait s az elvi álláspont körülforgó „aggodalmak" eloszl cl Íj cl S Si t! Részünkről is, kik kezdettől fogva Társaságunk, lelkünk eme közös édes gyermekének egyházunk buzgó tagjaival egyetemben meleg felkarolói és támogatói voltunk, melegen óhajtjuk, hogy vivat, floreat,. crescat az evang. igazság és szabadság dicsőségére! Egy örvendetesebb jövőnek nézünk elébe, — a kölcsönös megbecsülés, támogatás s az erkölcsi egyértelműség áldásos útjára lépett, drágán megváltott hazai protestáns egyházunk a Társaság szerencsés megalakulásával, a minek bizonyságául hivatkozhatom Szőts Farkas szerkesztő barátunk vendégszerető házánál tartott egyik kedélyes estélyre, a melyen a hazai prot. theol. tanintézetek és lapok képviselői, budapesti tartózkodásunk egyik szép és lélekemelő mozzanataként épen a hazai prot. theol. tanintézetek és lapok kölcsönös érintkezése s szeretetteljes támogatásának szükségét hangsúlyozták a méznél édesebben folyt felköszöntők! S ez így jól van. Értsük, becsüljük, méltányoljuk, főleg pedig tűrjük meg egymást a szabad tud. theol. vizsgálódás alapelvén nyugvó ellentétes theol. irányainkban vagy nézeteinkben, mert hiszen ezeknek kölcsönös kiegészítése, egymásra utalása s méltánylásában rejlik a protestantismus ereje, sikeres fejlődésének termékeny csirája. A szabad prot. tudomány egészséges fejlődése és létérdeke nem ismeri a nyíltan és őszintén hirdetett ellentétes orthodox, -szabadelvű vagy közvetítő theol. dogmatikai eltérő felfogásoknak római zamatú s rendszerint személyes jellegű üldöztetését, alaptalan gyanusíttatását vagy nyíltan és hát mögött gyakorolt szeretetlen megtámadtatását, nem ismeri nevezetesen a hittani egyformaságot, mert az azonos a megállapodással, a halállal, — csak egyek legyünk a Krisztusban s az evangyéliom őszinte szeretetében! Ugy legyen! Budapest, 1889. márczius 26-án. Dr. Szláv iJc Mátyás. R 11 f 111, A berlini városi missió évi közgyűlése. — A berlini városi missió f. márcziushó 11-kén tartotta meg igen élénk részvét mellett évi közgyűlését saját helyiségében a „Stadtmissionshaus"ban. A közgyűlést ünnepélyes istentisztelet előzte meg, melynek kezdetéül a körülbelül 1200 főből álló közönség a „Lobe den Herrn, den mächtigen König der Ehren" cz. egyházi dalt énekelte el. A liturgiát Krückeberg superintendens, a városi missió igazgatója végezte, mire Stöcker Adolf udvari lelkész a 118. zsoltárra alapított ünnepi szentbeszédet tartotta. Beszédének főgondolatai a következők : A bevezetésben megemlékezett I. Vilmos császárnak a városi missió körüli érdemeiről és kimutatta hogy a városi missió felvirágzása leginkább a Hohenzollern uralkodóház tagjainak köszönhető, s ennélfogva a városi missió évi közgyűlésén az Isten iránti hálához a hazafias öröm is méltán csatlakozhatik. Az első kísérletet a városi missió megalkotásához, életbeléptetéséhez a hires hamburgi „Rauhe Haus" megalapítója Wichern tette, s a midőn 1874-ben a „Civilstandsgesetz" az egyház testén uj sebeket ütött, I. Vilmos császár Dr. Brückner prépostot biztosította a városi missió iránti jóindulatáról. A dicső, nagy győzelmek, melyeket a németek kivívtak, Berlin növekedését mozdították elő; azonban a német s különösen a berlini nép az isteni gondviselés ezen nagy, kiváló tettei daczára sem mutatkozott hálásnak Isten iránt, a mint ezt a templomokban való hiány bizonyítja. A berlini „Dankeskirche" csak egy csekély jele a hálának I. Vilmos császárnak a merénylőktőli megmeneküléseért, hanem a győzelmeket, az ellenség kezéből való kiszabadulást elfelejtette a német nép megköszönni. A városi missió évi ünnepén, mely a lefolyt évben is oly nagy áldással s haszonnal működött, fel kell kiáltanunk : Adjunk hálát az Úrnak, mert ő kegyelmes, s az ő jósága megmarad mindörökké. " Mikép háláljuk meg azonban mind e jótéteményt? Egész szivünk hála legyen, mert az ő egész szive jóság. A városi missió, mely csak az egyház szolgájának tartja s vallja magát, eszközölte azt, hogy sok külvárosi lakos szive, melyekhez a lelkész hozzá nem férhet, visszhangzik az Isten iránti hálától, ez hangozzék vissza az Úr szőlője munkásainak soraiban is. Istennek jósága, mely eddig is vezérelt bennünket, vezéreljen ez uj évben is. Ezen szavakkal végezte Stöcker beszédét. A beszéd főtárgya, alaphangja az Isten jótéteményei iránti hála. A prédikáczió után Krückeberg superintendens évi jelentést tett. Nem az ő saját műve a miről beszél, mivel más működési körből hivattatott s állíttatott ide. 15 esztendővel ezelőtt mint segédlelkész működött itten; akkor még nem állt oldala mellett városi missionarius, diakon, ma az egyház mentő karja messzibbre, mélyebbre érhet, a mennyiben a városi missió segédkezet nyújt neki. Sok egyházban együttműködik a városi missió a lelkészekkel, s a hol ezen eset áll fenn, ott az eredmény leginkább látható sőt mondhatni szembetűnő. A szónok megvilágította ezután a városi missió működési mezejét, ezzel a társadalmi, erkölcsi és vallási bajokat és az előbbi nagy mulasztásokat a néppel szemben Berlinben. A templomok ritkasága, az újonnan megérkezettekre nézve a templomba járhatás nehézsége, lakásínség, szűk együttlakás, jó erkölcsök hiánya, a mindinkább szaporodó durvaság, iszákosság, érzékiség, a hetibér esztelen eltékozlása, a szívtelen nyomás és a gyengék kapzsi kizsákmánylása, a mint ez különösen gyakori eset a varrónőknél; mindez sötét árnyékot vet a nagy városok életére. Azonban ezen bennünket lehangoló, elszomorító képen a sötét árnyék mellett nem hiányzanak a világosabb pontok sem, a milyen pl. a munkások szülői szeretete, a vasárnap megszentelése, a zajos munkától való tartózkodás vasárnapi