Evangélikus Egyház és Iskola 1889.
Pozsony, 1889-10-12 / 41. szám
Hetedik évfolyam. 41. szám Pozsony, 1889. évi Október 12-én. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Ziöüze'wési ar : Egész evre . tj frt —- kr. 1félévre , . . o , , Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventatoza 6. az. negyedévre 1 , 50 , . Egy szam ara: 12 kr. o. é." Feieiös szerkesztő s kiadó: 77 S. SZT ~"5T Í3 IST S Z ISI F E ZR. E UST C Z. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegöij : kiiiön 30 kr. t Tartalom: Az osztó igazság érdekében. (Veres József.) — A pium desiderium. (Farkas Gejza.) — Belföld. Pályázat. — Vegyesek. Az tó Iiiiiái érdekében. Zsinatra készül a magyarországi ág. hitv. evang. egyház. Az előkészületnek egyik fontos kérdése az : milyen arányban küldjenek követeket az egyes esperességek ? A zsinat jogot, kötelességet oszt, szabályoz; az osztó igazság azt követeli tehát, hogy igazságos, vagy legalább is méltányos arányban legyenek képviselve a zsinaton az egyház tagjai, a kikre a jog és kötelesség ki lesz osztva, mert csak így szavaz meg maga magára mindegyik egyenlő befolyással, nem pedig egyik a másik rovására. Első jog: az egyenlő képviseltetés joga. Jól tudom, hogy e tekintetben nem lehet hajszálig kimérni az igazságos arányt, mert hiszen bajos, sőt lehetetlen a mérték egységét igazságosan megállapítani : az egyháztagok, anyaegyházak, lelkészek, esperességek stb. száma legyen-e mérvadó? De legalább megközelítőleg igazságos arányt keresni jog és kötelesség. E feladatot igen megnehezíti az a nagy különbség, a mely anyaegyházaink és esperességeink nagysága, területi beosztása közt fennáll! e külömbséget s a belőle folyó igazságtalan, aránytalan befolyást az autonom ügyek intézésébe — teljesen megszüntetni ugyan nem lehet, de korlátolni, mérsékelni, arányosítani lehetséges, kívánatos, jogos, szükséges. Az eltérés oly nagy, hogy p. o. az orosházi gyülekezetnek egymagának népsége fiókgyülekezeteivel együtt akkora, hogy esperesség van nála népességre kisebb húsz ! Egyházunk szervezetének alapja utóvégre is: az egyes hívek. Az esperességi, kerületi, egyetemes bármi néven nevezett adót lélekszám arányában vetjük ki az egyház tagjaira; nem méltányos és igazságos-e hát, hogy a jog kiosztásánál is tekintetbe vegyük ezt az arányt? Alkalmazzuk ezt a zsinati képviselők számarányára ! A zsinati „Előmunkálatok" szerint az esperességek választanak követeket, kettőt vagy négyet, a mint anyaegyházaiknak száma több vagy kevesebb húsznál. E szerint a pozsonyvárosi esperesség két anyaegyháza (8392 lélek), a barsi esperesség öt egyháza (2812 lélek) 2 — 2 követet küld a zsinatra, a nógrádi pedig (46 egyház, 45174 lélek), a békési (23 egyház, 110222 lélek) 4—4 követet. A barsiban tehát 1400 protestánsnak lesz annyi joga, mint a békésiben 27500-nak, holott az egyetemes egyház kiadásaiból a barsit csak 28 frt, a békésit 1102 frt terheli! Átlag 9700 lélekre esnék egy követ ; de keriiletenkint nagyon különböző az arány: a dunáninneniben ugyanis 9440-re, a dunántúliban 7640-re, a bányaiban 12750-re, a tiszaiban 7930-ra esik egy-egy. A gyülekezetek szavazatát eddig a lelkészi állomások szerint szokták számítani; pedig az egyház tagjai nemcsak gyülekezetekbe csoportosulva, és nemcsak lelkészi állomások szerint áldoznak az egyház érdekében, hanem segéd-lelkészek, leviták és tanítók tartása által is. Az iskolát éppen protestáns szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni. Iskolája fenntartása által nevel egyházunk protestáns szellemű nemzedéket magának és a hazának, iskolája által teszi először magáévá annak szivét, lelkét, alakítja jellemét; iskolájában vet alapot ahhoz az épülethez, a melyet az egyház, — p apj a és temploma által — később folytat, betetőz. Az egyháztagoknak kötelessége az iskolák iránt oly áldozatokban, akkora teher viselésében nyilvánul, hogy annak fejében méltán tarthat igényt némi jogra is. Hiszen az 1888-i jegyzőkönyv szerint a népiskolák kiadásainak összege 723600 frtra rúgott, a felsőbb tanintézetekre ment kiadás a 400.000 frtot meghaladta. A népiskolai kiadásokhoz képest a terv szerint egyremásra 7700 frtra jutna egy képviselő, az egyes kerületekben pedig a maguk iskolai kiadásaikhoz képest: a dunáninneniben 5900, a dunántúliban 7200, a bányaiban 9500, a tiszaiban 7200 frtra esik egy képviselő. A dunáninneni kerület évi kiadása 106000
