Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egy igénytelen vélemény (Paulinyi Sámuel)

326* frt, a békési esperességé pedig 7 7000 frt ; amaz küldene 18, emez pedig csak 4 követet a zsinatra! Ha tehát az iskolák, illetve rendes tanítók számát, az iskolákra hozott pénzáldozatot is figyelembe veszszük : sokkal közelebb jutunk a méltányos arányhoz : hány képviselő illet meg valamely esperességet, hogy a teher viselése mellett jogát is ahhoz aránylag érvényesíthesse ? Az „előmunkálat" szerint 14-3 rendes tanítóra esik egy zsinati követ ; de már kerületenkint a dunáninneni 10, a dunántúli 16.5, a tiszai 18.6, a bányai 15.5 után küldene egyet-egyet. Még nagyobb az eltérés esperességenkint. mert a barsiban 4, a VII. bányavárosiban 20, a soproni felsőben 13, az árjaiban 12, a nyitraiban 49, a somogyiban 85, a gömöriben 104, a nógrádiban 105 tanító működik. Nem hallgathatom el, hogy méltányosnak is, szükségesnek is találnám, ha a néptanítók közül is küldetnének követek a zsinatra, kivált ha a zsinat, — a mint nagyon kívánatos, az iskolát is fölvenné tárgyai közé. Ennek kifejtése azonban kissé elvezetne mostanra kitűzött czélomtól, azért erre más alkalommal teszem meg észrevételeimet. Nem lehet kétségbe vonni, hogy az olyan gyülekezet, esperesség, kerület, mely valamely felsőbb tanintézetet is tart fenn saját erejéből : a többi hitsorsosoknak is tesz szolgálatot áldozatával, s azért legalább ennek arányában jog is illeti meg az egyház és iskola közügyeinek közös intézésében. Már pedig az „előmunkálat" szerint kerületenkint 2—2 tanár lenne zsinati követ; holott a dunáninneni kerületben csak egy helyen van ilyen intézet: Pozsonyban, a tiszaiban pedig 7 helyen ; a képviseltetés tehát itt is nagyon aránytalan lenne. Helyesebb volna azt mondani : minden teljes (8 osztályú) gymnasium és theologiai kar vagy tanítóképző (költségük többnyire együtt lévén) küld egy-egy követet. E szemet szúró aránytalanságot hogyan lehetne tehát mérsékelni? Nézetem szerint úgy, ha nem kizáróan a gyülekezetek számát vesszük számításunk alapjául, hanem egyszersmind a rendes tanítók és az egyháztagok számával vetjük össze; továbbá nem két osztályt állítunk csak fel (2 vagy 4 követ), hanem annyit, a mennyit az igazságos arány követel. Végletekbe — természetesen — itt sem mehetünk, mert — hogy egyebet ne említsek — protestáns elv szerint lelkészt és nem lelkészt egyenlő arányban kellvén követül küldeni : kettőnél kevesebbet még a legkisebb esperesség sem küldhet, továbbá a követek számának mindig párosnak kell lenni. * A helyes arányt meg lehet közelíteni, ha az esperességek követeinek számát 116-ra emeljük fel 94-ről. Akkor a dunáninneni kerületet 20, a dunántúlit 30, a bányait 44, végre a tiszait 22 követ képviselné. Ekkor átlag 7800 lélekre esnék egy képviselő; a kerületekben pedig a saját népességükhöz képest : a dunáninneniben 8500, a dunántúliban 7100, a bányaiban 8600, a tiszaiban 6400 lélekre egy-egy. A lelkészek száma szerint átlag 5.4-re egy-egy; kerületenkint megint saját lelkészeikhez képest : a dunáninneniben 5.1, a dunántúliban 5.5, a bányaiban 5.1, a tiszaiban 6.1 lelkészre. A rendes tanítók száma szerint átlag 12.9-re egy követ; kerületenkint: a dunáninneniben 12.2, a dunántúliban 12.9, a bányaiban 11.7, a tiszaiban 12.9 tanítóra jut egy követ. Most már az egyes esperességeknél e három tényezőt együtt veszem alapúi. Például : a honti esperességnek is, a békésinek is 32 lelkésze van, ezek után 6 képviselő illetné őket (a számukat kikerítve véve); de már tanító a hontiban 52 (4 képviselő), a békésiben 91 (8 képviselő); az egyháztagok száma pedig a hontiban 23000 (4 képv.), a békésiben 110.000 (8 képviselő). A honti tehát küldene 4, a békési 8 képviselőt. A nagyobb számú küldöttek nagyobb befolyást gyakorolnak ugyan, de a legkisebb esperességekhez képest mégis kedvezőtlen arányban képviselik hiveiket ; a követek nagyobb számából a többiekre semmi teher sem hárul, mert mindegyik esperesség maga fedezi a saját küldötteinek költségét, s ha valamely esperesség az osztó igazság nevében kéri magának a jogot arra, hogy annyi követtel jelenjék meg a zsinaton, a mennyi megilleti : azt megtagadni nem lehet. E kivetés szerint az „Előmunkálatoktól" eltéroleg következő esperességek küldenének többet: Liptó 4, Somogy-Baranya-Tolna 6, Bács 6, Bánát 4, Békés 8, Nógrád 6, Pestmegye 6, Zólyom 6, Gömör 6, Hegyallja 4 képviselőt. Méltányos, sőt jogos volna, hogy nemcsak a zsinaton, hanem a kerületi és egyetemes gyűlésen is hasonló arányban legyenek képviselve és egyes esperességek, mert a mostani beosztásnál a nagyobb esperességek rövidebbet húzhatnak ; így p. o. a ZseI dényi-díj kiosztásánál a kisebb esperésségben a kisebb esperességekben működő tanítók mennyivel hamarabb ! kerülnek sorba a díj élvezetében — esperességenkint • levén az kiosztandó, mint a nagy esperességek taníI tói. — Azonban ezen arány behozatala nem tartozik ; a zsinati előkészülethez, hanem magára a zsinatra ! vár, mely a bajnak okát keresheti fel, s az esperességek, esetleg a kerületek helyesebb beosztásával megszüntetheti a nagy aránytalanságot. Veres József. orosházi ev. lelkész, orsz. képviselő. A pium desiderium. Van bizony ilyen nem egy, hanem sok, kivált a szegény embernek. Hisz a szegény ember csak vágyainak, vagy inkább vágyaiból él. Minél szegényebb elhagyottabb az ember, minél inkább képezi lapdáját a sors játékának, minél nehezebb s keservesebb bárminevű állapotja, annál inkább hajtanak ki keblében az óhajok és vágyak szunnyadó csirái. A szegénység, a baj, a nélkülözés a pium desideriumoknak (bízvást használhatjuk a többes számot) költő ágya.