Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Felsőbb egyházhatósági gyűléseink (Tolnay József)

Hatodik évfolyam. 23. szám. Pozsony, 1888. évi Június 2-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ar: Egész evre 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szam ára : 12 kr. o.e. YVLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. — Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Feieiós szerkesztő s kiadó : TSSZTTÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos Detit sorként egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : Fölsőbb egyházhatósági gyűléseink. (Tolnai József.) — Luther és Hutter. III. (Dr. Masznyik Endre.) — Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Fölsőbb egyhá'zhatósági gyűléseink, A fölsőbb egyházhatósági gyűléseinkről szóló tudósításokat, értve a kerületieket, de leginkább az esperességieket, mindig érdeklődéssel és figyelemmel szoktam átolvasni. Olvasás közben azonban akárhányszor megesik, hogy a lapot, miből ama tudósításokat olvasom, fájó érzéssel teszem le, kell letennem kezemből : mert igen sokszor ott találom : „a gyűlésen kevesen voltak jelen, — a világi elem majdnem egészen hiányzott, — a gyűlés végeztére jelenlevők száma nagyon megapadt" . . . Sőt azt is hallottam, hogy az egyik testvér református egyházkerület a a mult esztendőben gyűlési sorrendjét le sem tárgyalhatta, a jelenlévők csekély száma miatt, s hogy ügyeivel mégis végezzen, kénytelen volt rendkívüli gyűlést összehívni . . . Látva, tapasztalva ez okozatot, igen természetes, hogy az okot kezdjük kutatni, vizsgálni, a mi azt létrehozza, előidézi! — Mi lehet az oka annak, hogy gyűléseinket olyan kevesen látogatják ! Hogy a világi elem olyan kis mértékben vesz bennök részt? Hogy végezetökre a résztvevők közül is annyian eltávoznak ! Talán nem érdeklődnek, nem érdeklődünk az egyházi űgvek iránt? Talán a világnak szeretete kiölte belelök, belőlünk az Isten iránt való szeretet? Talán az a anyagiak keresése miatt nem marad idejök, időnk a lelkiek keresésére? Megengedem, hogy sok igazuk van azoknak, a kik ügy okoskodnak, hogy gyűléseinken a részvétlenség oka : az érdekeltség hiánya, e világnak fölöttébb való szeretete, az anyagiak túlságos keresése; mert a mai kornak s benne az embereknek országa, és tegyük hozzá, a mi országunk is, nagyon e világból való : ebben akarnak, akarunk kincset gyűjteni, — s aztán „a hol vagyon a ti kincsetek, ott lészen a ti szivetek is" : de, hogy egészen az volna az oka, én nem merném határozottan mondani ! Én gyűléseinken, értve leginkább az egyházmegyeiket, a részvétlenség okát más valamiben is találom, mint az érdekeltség hiányában, e világnak szeretetében, az anyagiak keresésében ; vagy ha a közelebbi ok ez volna is, ennek okát másban keresem és találom meg : az idő alkalmatlan voltában, melyben gyűléseinket tartani szoktuk ! Gyűléseinket ugyanis mikor szoktuk tartani ? Ugy junius közepétől leginkább augusztus végéig! Tehát éppen abban az időben, mely gazdálkodó közönségünkre nézve a legsürgősebb, legfontosabb munkaidő ! Azok pedig, a kik ama gyűléseket látogatják, látogatniok kellene, általában gazdálkodók, — sőt azok vagyunk, azoknak kell lennünk nekünk egyháziaknak is. Abban az időszakban, melyben gyűléseinket leginkább tartani szoktuk, folyik a kaszálás, az aratás, a takarítás, a cséplés munkája. — Mindezek pedig olyan dolgok, hogy nem örömest hagyja ott őket, a ki nem éppen kénytelen vele! Ma olyan időket élünk, hogy az embereknek ugyancsak sziikségök van a szorgalmas munkásságra, és arra, hogy gazdaságuknak gondosan utána nézzenek : különben nem boldogulunk, nem boldogulnak! Én tehát nagyon is helyénvalónak és megokoltnak találom azok véleményét, a kik azt mondják, hogy gyűléseinket korábban vagy későbben, a tavaszi vagy őszi hónapokban, kellene tartani, mikor nincs olyan szorgos és fontos munkaidő, — gyűléseink mindjárt látogatottabbak lennének ! — Pedig sokan vélekednek ám így ! Azok, a kik a gyűlések tartását elhatározzák, illetve, a kik tartásuknak napját megállapítják, az egyház érdekében üdvös munkát cselekednének, ha szavukra hallgatnának ! Magán a dolog lényegén nem változtatna semmit, ha gyűléseinket pár hónappal korábban, vagy későbben tartanok. De hát mikor tartsuk őket? Korábban, a májust megelőzőleg, alig tarthatjuk, ha akarnók is; mert rajtuk az iskolai ügyeket is tárgyalni szoktuk, mint ugyancsak egyházi dolgokat. Az iskolák látogatásával megbízott férfiak ezeken a gyűléseken, az egyházmegyeieken, számolnak be eljárásukról: hol