Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Vallás az érettségi vizsgán

Köztudomású dolog, hogy az 1883 : XXX. t.-cz. a vallástant nem vette fel az érettségi vizsgálat rendes tárgyai közé s erről a ministeri utasítások is hallgatnak. Egyetemes gyűlésünk 1884. évi október hó 8-ik s következő napjairól szóló jegyzőkönyvének 9. pontja szerint azonban „határozatilag kimondja : hogy az érettségi vizsgánál a többi tantárgyak közé, a vallástanból való vizsgálat is sorozandó s az ebből nyerendő tanulási fokozat a többi tantárgyakkal nyerendő fokozattal egyérvényűnek és hasonló következményűnek tekintendő." Midőn az egyetemes gyűlés e határozatát meghozta, szerintünk azt nem csak teljes joggal tette, hanem felekezetünk középiskoláinak létjogosultságát is általában megállapította ; sőt az érettségi vizsgálat feladatának is saját érdeke szempontjából eleget tett. Ugyanis a vallás- és közoktatásügyi minister úrnak 1883. 26,147. szám alatt egyetemes felügyelő úrhoz intézett megkeresete szerint az érettségi vizsgálat „az egész középiskolában elért eredménynek, különösen pedig a nyolcz osztályt végzett növendék érettségi fokának megítélésére kell hogy irányuljon." Evangelikus egyházunk középiskolái nem az általános műveltségnek csak (ebben féladatuk azonos a többi középiskolákéval), hanem e mellett vallásfelekezetünk érdekeinek is szolgálatában állanak. Annak, hogy felekezetünk nagy áldozatok árán külön középiskolákat tart fenn, csak akkor van értelme ha ezekben növendékeik nemcsak jó honpolgárokká mívelt emberekké, de egyszersmind hitbuzgó, áldozatkész evangélikusokká is képeztetnek. Nem fogja senki sem állítani, hogy a középiskola egyes osztályaiban heti két órával kiosztott vallástanítás a vallásos nevelésre nézve elegendő volna, de azt igenis lehet állítani, hogy e két órának tervszerű s a tanár ihletett ajkairól jövő magyarázattal, a lelkek megszentelésére ható felhasználása által, magában az intézetben uralkodó vallásos közszellem által ápolva, elegendő lesz arra, hogy felekezetünk áldozata meghozza az egyháznak gazdag és édes gyümölcseit. Ha felekezeti középiskoláink a feladatról lemondanak, vagy azt csak lanyhán és elégtelenül teljesítik, kárba vész az anyának, egyházunknak -reájuk, veteményes kertjeire vesztegetett szeretetteljes gondja s anyagi támogatása. Ha az érettségi vizsgának czélja: értesülni az egész középiskolában elért eredményről s alapúi szolgálni a növendékek érettségi fokának megítélésére : az evangelikus egyház felekezeti iskoláiban tartott érettségi vizsgákon méltán követel vallástana számára legalább is oly helyét, mint bármely más tantárgy számára. A gyakorlat a feltétlen s jogosult követeléssel szemben azonban más irányban érvényesítette — elismerjük tiszteletre méltó indokokból — befolyását. Már maga azon körülmény, hogy a közoktatásügyi ministerium által megállapított érettségi vizs- i ! gálati bizonyítványi minta egy vonallal két csoportra ! osztja a tantárgyakat s a vonal felébe a szóbeli, illetve az Írásbeli érettségi vizsgán nyert osztályjegyeket jegyezteti fel, míg a vonal alatt, az érettségi vizsgán elő nem forduló tantárgyak eredményét mutatja ki, ezen körülmény sokakat azon hiedelemre vitt, hogy a vallástan nem lehet egyenértékű a vizsgálat többi tárgyaival s úgy a belőle nyert osztályjegy nem lehet a többiekkel hasonló következményű sem. Hozzájárult még a evangelikus tanárok atyai gondoskodása növendékeikről. Tudjuk azt, hogy egyetemre menő ifjaink csak az esetben várhatnak jótéteményt (tandíjelengedést), ha az érettségi vizsgát „praecellentes" osztályjegy gyei állották meg, ha esetleg az osztályjegy elnyerését a vallástanból nyert érdemjegy akadályoztatná, hajlandók a vallástant figyelmen kivűl hagyni ! Mi azonban egyrészt az egyetemes gyűlés fentebb említett határozatával ellenkezik, de másrészt a tanuló ifjúságban könnyen felébreszti azon gondolatot, hogy a vallástan tanulása nem annyira szükséges, mint a többi tantárgyaké. Mindkét esetben feltétlenül helytelen az eljárás, mert a ki 6 vagy 7 tantárgyból jelesen készült el, miért netehetné azt a 7-ikből vagy 8-ikból is? s ha egyetemes gyülésiink határozatai egy tekintetben figyelmen kivül hagyatnak, hol marad általában az egyház legfőbb hatósága iránt tartozó tisztelet? Könnyen megeshetik, hogy az érettségi vizsgálaton tanúsított engedékenység visszahat a középiskola minden osztályainak vallástanítására illetve tanulására. Végül, ha általában nem helyeselhető egy tantárgynak a másik rovására való kiemelése, úgy nem lehet helyeselni azt sem, ha a vallástan értékének leszállítását az érettségi vizsgán ad oculos demonstráljuk. Itt is áll az, hogy a vallástan tanításánál is a következetes szigor s az egyetemes gyűlés határozatának tekintet nélkül való érvényesítése fogja leginkább biztosítani úgy a sikert, mint a tanulóknak a praecellenseket. De még a vallástani érettségi vizsga is különfélekép tartatik. Néhol a rendes érettségi vizsgát megelőzőleg külön tartják azt, másutt a többi tantárgyakkal egyszerre; amott még a kormánybiztost is kizárják, itt jelen van, sőt, mint felekezetünkbeli férfiú, nem mint kormánybiztos, még kérdést is intézhet az ifjakhoz. Hogy az első mód nem felel meg teljesen az egyet, gyűlés szándékának, mert a vallástani vizsgát különállásában ismét csak más alapra helyezi s így e tantárgynak a többiekkel való egyenlőségét aiterálja, világos. Az érettségi vizsgálatok küszöbén e kérdésnek talán actualis jelentősége is van. Igen jó lesz, ha egyházi álláspontról többen is hozzászólanak, bár előre is meg vagyunk győződve, hogy szavunk, mint oly sokszor, úgy e tárgyban is visszhang nélkül fog maradni.