Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Az ev. és ref. hitközségek fejlődése szabadkán. Iványi Istvántól

160 rövidebb szakaszt, a hit elnyugovó hősét, úgy Köstlin műve II. kötetének lapjait zárjellel látva el, dr. Masznvik szövege lapról-lapra németül is olvasható leend : 311. (254.); 312. (257-262.); 313. (262-8.); 314. (269-71.); 315. (333.);*) 316. (378-380.); 317. (382-385.); 318. (386. 389.); 319 (390-395. 400-2.); 321.*) (342—6—8.); 322. (339—52—3 — 7-81.); 323. (361-2-8-405,); 324. (410-413.); 325. (413-415.); 326. (415-316.); 327. (416-18. 54.); 328. (464-465.); 329. (471. 2. 6. 7. 481-2.); — és így tovább ugy annyira, hogy figyelmes egybevetés után mindenki el fogja ismerni, hogy e szakasz 48 összes lapjából joggal dr. Masznyikot 8 lap sem illeti meg s ezek közül is a 307—308-dik üres. Dr. Masznyik Köstlinen való csüngését fényesen bizonyíthatjuk azzal is, hogy a mi Köstlinnél van arról tud írni dr. Masznyik is, de a mi ott nincs, hiányzik itten is. Köstlin Luther tanának terjedését magyar földön nem ismeri, de azért mégis mond annyit, mint a magyar dr. Masznyik alig 4 lapon (345—347. 337.). Pedig a magyar művelt közönség, különösen az ifjúság méltán megvárhatta volna Luther magyar életírójától, hogy a reformátió terjedését hazánkban Luther haláláig nagyobb gonddal, nagyobb kedvvel, alaposabban mutassa be s ne soroljon fel csupán olyan régi adatokat, melyekkel a gymnasium harmadik osztályában is megismerkedhetik és ne bosszantson azzal, mintha „zwinglianismust" hirdetett volna Dévai Biró (337.). Ehhez nem kellett volna sem idő sem költség, hanem egy kis utánanézés. Mert megannyi sok mástól eltekintve , jórészt Fraknói három műve is : „Henckel János Mária királyné udvari papja" — Tört. Tár. — „Melanchton és magyarországi barátai" — Századok 1874. — „II. Lajos udvara" — az adatokról és forrásokról megadja a kellő tájékoztatást. Mindezek előrebocsátásával nagyon természetes, hogy dr. Masznyik műve az „első, eredeti és kimerítő magyar" büszke jelzést jogtalanul viseli, mert sem nem eredeti, sem nem kimeritő és nem is első, mert eltekintve az 1613. évben megjelent „Kalauz" Luther életétől, az irodalom-történet úgy állítja, hogy evang. részről is jelent meg magyar nyelven Luther élete nem egy. Yégűl megjegyzem, hogy a ki így ír : „Él-e, hal-e, talán már azóta elevenen is megsütötték? Sütötték ám a majd megmondtam mit" ! — 157.1. — a ki a pápára, akárki legyen, Petőfi juhászának végstrófáját olvassa — 125. 1. — a ki így kedélyeskedik „Elcsapták a pápát mindenestől, de hát rendnek mégis csak muszáj lenni" — 165. 1. — a ki urainkat minden haszon nélkül, sőt határozott kárral, kevés kivétellel agarakhoz, lovakhoz hasonlítja stb. stb. — annak fogalmai a művelt közönségről, ifjúságról, a történetíró komolyságáról nagyon tévesek. Mindent egybefoglalva, összegezve az eredményt Itt Köstlintől eltéró'leg a svájczi tárgyalásoknál előbb tárgyalja a zsinati készülődéseket, Vergerius látogatását, csak aztán a 321. lapon veszi ismét fel az eleitett 50. lapot. J dr. Masznyik művének egyetlen, fő hibája, melyből a többi ered az elsietés, melylyel az összegyűjtött, feldolgozatlan nyers anyag nyomdába adatott. Csak egy rövid félévig pihentesse kéziratát, és talán nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy akkor a mű határozott irodalmi nyereség, ellenben most annak jelen szegényes viszonyaink között sem mondható. Hutter Zsigmond. itteni, Az evang. és reform, hitközségek fejlődése Szabadkán, Iványi Istvántól. Protestánsok már régebben telepedtek le városunkban, azonban mindig oly csekély számban voltak, hogy egyházzá nem alakúihattak ; némelyek meg épen a a katholikus egyházhoz szoktak, s idővel a maguk vallásáról is megfeledkeztek, gyermekeiket katholikusoknak nevelték, mig a többiek elenyésző csekélységök érzetében jobb idők után sopánkodtak, a midőn nekik is egyházzá alakulniok sikerülni fog. Az első mozgalom ez iránt 1863-ban történt. Junius hó 14 én Simon József reform, ifjú végrendeletében 40 frtot hagyományozott egy Szabadkán alakuló reform, egyháznak ; junius 19-én Sárai-Szabó László egy gyermeke keresztelése alkalmából 10 frtot adott ugyan ezen czélra. Szilády Áron ref. lelkész Halasról, a ki a temetést és a keresztelést végezte, a fáradsága dijául kapott 22 frtot is e czélra ajánlta fel s így a Szabadkán alakulandó reform, egyház alaptőkéjét 72 frtra szaporítá. Erre június 29-én a helybeli reform, és ág. hitv. evang. hivekből többen tanácskozásra összegyűltek és egy szabadkai egyesült protestáns egyházzá alakulni határoztak ; a míg azonban rendes egyházzá lehetnek s külön lelkészt tarthatnak, addig Szilády halasi reform, lelkész rendeleteinek vetik alá magukat. Elnökül megválasztják Tóth Lajost, jegyzőnek Mihó Miklóst. Egyházi tanácsnokok lettek : Ilgen János, Dobel Károly, Bayer György, Zvarinyi Antal, Mortenson Márton az ág. hitv. evangélikusok részéről és Bartek István, Hatvani József, Kálmán Károly, Simon János, Lakatos Ferencz református részről. Az eképen megalakult egyesült protestáns egyháznak 1863. aug. 16-án tartá az első isteni tiszteletet Szilády Áron a „Pestváros" szálloda nagytermében, a hová a kiváncsiság sok katholikus hallgatót is csalt. Ez alkalommal Kálmán János kéretett fel a tanítóságra, a mit ez szívesen és fizetés nélkül vállalt magára; de a szülők némi javadalmazást helyeztek kilátásba. Simon János pedig egy szobát adott iskolai helyiségül és Seres Gáspár a hitközség körüli szolgai teendőket vállalta el szintén díjtalanul, s így hitbuzgóságból tett mindenki, a mi és a mennyi erejétől kitelt. Es a hitközség szép csendben élte le első napjait. Kálmán János tanító azonban megbízása és hatáskörén túlmenvén katholikus gyermekeket is fogadott be a Eűzfás utczában levő iskolájába, a környékben lakó szülőknek könnyebbítésére és költség kímélésére, mint mondá. — Emiatt Flatt Endre polgármester 1865. ápr. 11-én a községi tanácsot arra utasította, hogy ezen, a hatályban levő szabályokkal meg nem egyező önkény meggátlása végett