Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Az ev. és ref. hitközségek fejlődése szabadkán. Iványi Istvántól

161 ezen zugiskolát azonnal bezárassa, a tanítót pedig engedély nélküli iskolatartástól eltiltsa. A IV. köri tanácsnokság ápril 17-én maga elé idézte Kálmánt, a ki magát még a „Bécsi Hiradó" május 13-iki számában is védelmezte. A zugiskola czimet visszautasítja, mert az egyházi hatóság rendeletéből működik ; s azért az iskolának bezárását is csak karhatalommal engedné meg, nehogy a felelőség ő reá, hanem a végrehajtó hatóságra nehezedjék; mert ez erőszak által a protestáns egyház országos törvények által biztosított jogaiban érzékenyen meg volna sértve. Biró Antal városi főkapitány e kellemetlen ügyet úgy intézte el, hogy felsőbb utasításig ne folytassa a tanítást ; de Szilády Áron közbelépésére május 21-én ismét megnyílt az iskola. Azonban deczember 15-én Schisler Gyula főelemi iskola igazgató Duhek rendőr alkapitány és egy pandúr kíséretében az iskolát újra bezárta és a tanítót kiutasíttatni rendelé. Ez ellen felsőbb fórumnál is tettek lépéseket, mig a m. kir. helytartótanács a tanítást megengedte, de kizárólagosan csak prot. gyermekekre nézve. Erről Kálmán 1866. jan. 8. egy polgármesteri átiratban értesíttetett, mire a tanítás másnap reggel ismét elkezdődött. Ezentúl semmi sem háborította a helybeli prot. egyházat. S talán épen ez volt oka annak, hogy a hitbuzgalom fogyott, és a kiilömben is csak prekárius életű egyházközség semmi életjelt nem adott magáról. Csendes álomba merült a protestánsok ügye, melyet az egyházi fölebbvalóság sem mozgatott, s melyet egy két egyén buzgalma sem volt képes feléleszteni. A következő 14 évben a hitközségi élet teljesen szünetelt, isteni tisztelet soha sem tartatott. Ha keresztelés vagy haláleset adta elő magát, kath. papok vonakodtak a törvény által is kötelességükké tett funkcziókat végezni, vagy épen meg is tagadták azt. Némelyek a görögkeleti papokhoz fordúltak, s itt kevesebb ellenszenvet tapasztaltak ; mások meg nagy költséggel Szegedről, Halasról, Pacsérról voltak kénytelenek protestáns papot hozatni, ami bizony súlyos teherként nehezedett az egyesekre. — Ehhez járult még az is, hogy az 1880. szept. 1. óta újabb országos törvények ama vallási funkcziók végzését még inkább megnehezíték, más vallású papokat ilyenektől épen eltiltván, minek következtében városunknak időközben nagyobbrészt intelligens elemekkel felszaporodott prot. lakossága önmaga volt kénytelen helyzetén segíteni. Némi tapogatódzás és próbálgatás kísérletezés czélhoz nem vezetvén, végre Thomay József ág. h. ev. lelkész Szegedről átjött és az alakulást előkészítvén 1880. nov. 1-én isteni tiszteletet tartott itten a polgári leányiskola egyik osztályhelyiségében, melyben a reform, hitsorsosok is részt vettek. Ennek végeztével tartott értekezletben az evang. lelkész megígérte, hogy a szabadkai híveket évenkint négyszer (Febr. 2. jun. 6. szept. 8. nov. 1.) fogja meglátogatni és istenitiszteletet tartani ; erre a helybeli hívek egyházi ügyei vezetésére felügyelőnek Chobot Ferencz jegyzőnek Iványi István és pénztárosnak Dobel Károly választattak meg. A jelenvolt reformátusok a már sokszor óhajtott egyesülést is felemlítették; ezen ügy azonban az értekezlet jog- és hatáskörén túlesvén, ők a maguk illetékes egyházi forumához utasíttattak. Minthogy azonban maguk az ág. h. ev. hitsorsosok is pártolták az egyesülést, mely e különben ismét csak kétséges életű gyönge egyházat egyedül képes megszilárdítani : az 1881. szeptember 8. tartott gyűlés megbízásából Iványi István felkérte Kármán Pál torzsai reform, lelkészt mint esperest, hogy a két protestáns felekezet kívánatára egy egyesült prot. egyház szervezésére átjönni szíveskedjék. Azalatt az ág. h. evang. kis egyház már kelyhet is szerzett és a lelkész uti költségei megtérítésére aláírás útján kis pénzösszeget is gyüjtöttt és a hívek összeírását is munkába vette. 1881. nov. 1. az istenitisztelet után tartott közgyűlésen az egyesülés a hívek részéről újra kimondatván, elhatároztatott : hogy ezentúl az ág. h. ev. lelkész csak kétszer, a reform, lelkész pedig szintén kétszer fog átjönni isteni tisztelet tartása végett, s erre a szegedi reform, lelkészt fogják felkérni. Továbbá aláírási ivet köröztettek, melyben a mindkét hitfelekezetüek magukat a szükséges költségek közös viselésére némi pénzösszeggel kötelezik. Az evang. pap továbbra is átjött azóta egyéb papi funktiókra is, de a reform, nem hivatott meg, s így meg sem jelenhetett. Végre 1882. nov. 20. tetté lett az egyesülés. Thomay József szegedi evang. lelkész és Kármán Pál torzsai reform, lelkész mint a dunamelléki reform, egyházi kerület megbízottja jelenlétében az Egyesség a teljes egyenjogúság alapján meg is köttetett és aláiratott. Ezen okmány egyes részei : a szabadkai egyesült protest. egyház reform, részről a dunamelléki reform, egyházkerületbe, evang. részről pedig a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület fenhatósága alá fog tartozni. Amazok Halashoz emezek Szegedhez tartozzanak. Az isteni tisztelet magyar nyelven fog tartatni, a német ajkú idősebb hívek kedveért negyedévenként egyszer németül is. Az első lelkész helvét hitvallású legyen, mert a helvét hitvallású hívek képezik a többséget; a következő ág. hitvallású legyen, s így felváltva, míg az egyesült prot. egyház fennáll. Az egyházi felügyelő, ha a lelkész reform., evang. lesz és viszont ; ily viszonosság legyen a pénztáros és jegyzőre nézve is. Végre 4—4 presbyter választassék. Ezen megválasztott egyházi elöljáróság átveszi az előbb fennállott egyesült prot. egyház vagyonát, és erre valamint jövőben is minden adomány s alapítvány jogi természetét megóvja. A vagyon, a míg az egyesülés tart. közös lesz, elvállás esetében pedig ama jogi természet szerint szétosztandó lesz. Az egyházi szükségletek fedezésére Szabadka város közgyűlése is felkéressék, hogy az egyesült prot. egyházat állandó segélyben részesítse. A hívek egy leendő helybeli lelkész számára 400 frtot biztosítottak évi egyházi adóban. Végűi megállapíttatott a papi stóla is. Ezen egyességi okmány mindkét rész egyházi felsőbb hatóságához küldetett fel megerősítés végett. A dunamelléki reform, egyházkerület 1882. nov. 22-én Budapesten tartott közgyűlése örömmel adta beleegyezését az egyesülésre, sőt a lelkész fizetésének nagyobbítására évenkint 200 frt segélyt is megszavazott. 1883. jan. 3. nyomtatott felhívás menesztetett a szabadkai prot. hívekhez, mely őket adakozásra, illetőleg rendes egyházi adónak aláírására szólítja, hogy ama felajánlott 400 frt lelkész fizetés s egyéb egyházi költségek fedeztethessenek. E felhívást aláírták ez ügyben legtevékenyebb hívek: Varga Nagy István, Buday János bizottsági tagok, Iványi István ideigl. jegyző Sárai Szabó László, Simon János ideigl. algondnok.