Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Mens sana in corpore sano
Hatodik évfolyam. 19. szám. Pozsony, 1888. évi Májns 5-én. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. 31öfizetési ár: Egész evre 6 frt — kt. félévre . . 3 , — , aegyeöévre 1 , 50 , Egy szam ara : 12 kr. o. e. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony, Konveniuicza c. sz. ' eieios szericeszto s Kiaüo : Hirdetés ára: Négyhasábos üetit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. TSSZTTENSZKY IE IE HR. IE IsT C 22. ^ J Tartalom: Mens sana in corpore sano. — Válasz nagy". Bognár Endre úrnak nyilt levelére a gyámintézet ügyében. (Ihász László.) — Indítvány. (Idősb Jeszenszky Károly.) — Philosophiai irányok. (Albert József.; — Be 1 f öl d. — Külföld. — Vegyesek. Mini sana in corpore sano, A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr két rendeletével foglalkoztak már napi lapjaink is ; oly fontosak azok, mert egyházainkat, iskoláinkat és a reánk bízott híveket közelebbről is érdeklik, hogy azokat e helyütt is méltatni kötelességünknek tartjuk. „Az egyik 5926. sz. a. folyó évi márcz. 23-áról kelt, melyben a hazánkban kimutatott roppant nagy halandóságnak okai közül a halottaknak az iskolás gyermekek által énekléssel való kikisértetését emeli ki, mely szokás nemcsak az iskola mulasztás miatt, hanem főleg közegészségi szempontból kárhoztatandó, amennyiben különösen járványok idején a gyermekek megfertőztetésnek vannak kitéve, sőt a járványt terjeszti ; késő őszszel és télen pedig a többnyire fogyatékosan öltözött gyermekeket a megfázás veszélyének teszi ki, minek következtében — úgymond — minden ilyen alkalommal néhányan megbetegednek. A másik 14,277. sz. a. 1888. április-hó 6-án kelt, melyben az uralkodó betegségek s az ebből származó nagy halandóság főokainak az emberi lakások romlott levegőjét és az italul használt megfertőztetett vizet találja; minél fogva felhívatnak az egyházi hatóságok, hogy a íelügyeletök és vezetésök alatt álló tanítókat oktassák, vezéreljek, sőt kényszerítsék, miszerint a gondjaikra bízott tanuló gyermekek iskolai levegőjét gyakori szellőztetéssel állandóan tisztán tartsák, a vagy tartassák. Állandó éberséggel ügyeljenek arra, hogy az iskolai kutak környékére, sőt az egész udvarra állati szemetek, ürülékek le ne rakassanak, a kutakba sehonnan az ily alapból származó méreg be ne hatolhasson. Tegyék kötelességökké, hogy a rajok bízott ifjúságot tanítsák általában az egészségtanra, az ivóvíznek megválasztására, minden alkalommal figyelmeztessék őket a rosz levegő és a megfertőztetett víz használatából származó életveszélyes betegségekre. Ugyan az egyházi hatóságok felhívatnak, hogy hagyják meg a tanítóknak, sőt tegyék kötelességévé a lelkészeknek is, hogy a köznépet kiváló gonddal oktassák és vezéreljék, lakószobáik levegőjének, kutaik s udvaraik környékének tisztántartására. Egyszersmind az egyházi hatóság eljárásáról s eredményeiről a miniszter úr gyakori értesítést kér." Az evang. lelkész hivatásából, de egyszersmind a reábízott Isten népe iránt való szeretetből nem ismerhet semmi akadályt a nép testi és szellemi javának előmozdítását czélzó törekvésében. Örömmel oktat, int, fedd alkalmas és alkalmatlan időben Istentől vett tehetsége szerint s Isten igéje alapján; a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak e két rendbeli rendeletét is e szempontból megítélve örömmel üdvözöljük, s meg vagyunk győződve, hogy hazánkban nem lesz egyházunknak egy lelkésze s egy tanítója sem, ki a miniszter úrnak nemes szándékát sikerre vezetni ne igyekeznék. Nem fogjuk még azt sem neheztelni, hogy a miniszter űr temetéseinknek szabályozásával kizárólagosan az egyház jogkörébe tartozó liturgiái tekintetben intézkedik, mert, ha csakugyan a temetéseknek éneklő gyerekekkel való kisértetése a gyermek halandóságnak igazi oka, bármily áldozatba kerülne is, fel kell azzal hagynunk, Istennek gyermekeit áldozatűl hoznunk semmiféle jogon és semmiféle szertartásért nem szabad. Igen érdekes volna megtudni, hogy gyülekezeteinkben hány gyermek betegedett és halt meg a temetésben való részvét miatt ; de nem akarva feltétlenül helyteleníteni e felfogást, méltán kérdezzük, hogy egy kántortanítóval bíró gyülekezeteink iskolai növendékei egészségi tekintetben jobban vannak-e ellátva, ha az iskolából haza eresztetve az utcza sarában s havában czafatolnak, mint ha a tanító vezetése alatt a gyülekezettel együtt a temetés szertartásában vesznek részt? A mi földmívelő osztályunk gyermekei nem betegesznek olyan könnyen meg, sőt megedződnek. Sok e rendeletlen a theoria. A második rendelet népünk általánosan elterjedt rosz szokását bolygatja meg. Nem akarunk annyira az iskolákra reflektálni, mert hiszen aligha van korunk-