Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A vallás- és közoktatásügyi minister beszéde (Farkas Gejza)
Ötödik évfolyam. 27. szám. Pozsony, 1887 . évi július 2-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész evre 6 frt — kr, félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. e. MEGJELEN HETENKENT EGYSZER. s5>á33Gx£5 Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : X IR. SZT "y É KT S Z IKI FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 krTartalom : A vallás- és közoktatásügyi minister beszéde. (Farkas Géza.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. (Justh Sám. István.) — A bánya egyházkerület költségvetése. (Gaal Mihály.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. Figyelmeztetés ! Fél- és negyedéves előfizetőinket előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat hátralékaik törlesztésére kérjük. Társ^^.lt előfizetők eddigi czimszalagjaikat használják. Lapunk jóakaróit íelhivjuk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közremíiködésökkel támogatni. Szerkesztőség. A vallás- Ii közoktatásügyi minigter beszéde, A legutolsó választások urnájából Budapest főváros egyik ínég pedig 1-ső kerületében (belváros) Trefort vallás- és közoktatásügyi minister neve is mint győztesé került ki. A minister úr, mint Budapest egyik képviselője jónak látta az eddigi szokástól eltérőleg, nem a választás előtt, de a választás után elmondani programúi beszédjét. E körülmény csak emeli a beszéd értékét, mert a benne kifejtett eszmék, tervek és czélzatok nincsenek a „ha" és „esetleg" kétes jelentőségéhez kötve. Igy, a választás után e beszéd, valódi programmbeszéd ! Mi egyébiránt más különben is meg vagyunk győződve a minister úr jó indulatáról — de, s ezt nekünk rosz néven venni nem fogja — a dolog természetéből kifolyólag — ezúttal a szokottnál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk beszédének. Politikai közönség előtt tartva a beszéd politikai tendentiával bir, erről az oldalról természetesen nincs szándékunk a beszéddel foglalkozni, s nem lenne kedvünk még akkor sem, ha ez lapunk keretén kivtil nem esnék, már csak azért sem, mert azon párt iránya, melynek a minister is szolgálatában áll, a hazai nagy közönség előtt sokkal ismertebb, mint bármely más párté, s Trefort minister beszédének politikai részében mást nem tesz, mint hogy mig bár kerülő uton magát a párt tagjának vallja; másrészt e pártot védelme alá veszi. Azonban beszédjének egy része oly dolgokat érint, melyek társadalmi és vallási viszonyokat érintenek, s igy minket is igen közelről érdekelnek. Ezek elseje mindjárt a vallásról szól. Valószinü ügy mond, hogy a vallás szabadsága ismét szóba fog hozatni én a régi szemponthoz fogok ragaszkodni. Kivánom a legnagyobb lelkiismereti szabadságot és minden kényszer eltávolítását vallás dolgában, de uj vallások vagy egyházak alapitását, melyek a társadalmi renddel a magyar állammal nem férnek össze megengedhetőnek nem találom. Vagy ha bizonyos fantasztikus extravagantiák vallásos alakot öltenek azoknak mint egyházi társulatnak törvényes alapot adni nem tartanám üdvösnek. Ez hát vallásügyi programmja a kultusminister úrnak; melyet mi teljesen aláirnánk, s az ebben kifejtett szabadelvű és józan elveknek örülni is tudnánk, ha ezeket egy most első izben megválasztott képviselő, vagy tárczáját most elfoglaló minister szájából hallottuk volna. Igy azonban sajnos, abban a helyzetben vagyunk, hogy még csak illusiokban sem ringathatjuk magunkat, módunkban lévén e szavakat saját értékükre leszállítani; vagy legalább is arra a következtetésre jutni, hogy a minister úr órája a tényleges időnél sokkal elébbre jár.
