Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A nagyváradi 1. sz. püspök által „elővezettetni” kívánt ev. lelkésznek folyamodványa a miniszteriumhoz

Ötödik évfolyam. 49. szám. Pozsony, 1887. évi deczember 3-án. E VANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. r Előfizetési ár: Egész evre 6 frt — kr. félévre . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szám ára 12 kr. o. e. V J yVL EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY F IE IR IE IST G Z. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : A nagyváradi . . Pályázatok. — Apró észrevételek. — A pestmegyei esperesség tanitói értekezletei. — Belföld. — Vegyesek. — A nagyváradi 1. sz. püspök által „elővezettetni" kivánt evangelikus lelkésznek folyamodványa a minisztériumhoz. Nagyinél tóságú Magy. Kir. Igazságügyi Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Mély tisztelettel alulírt bátorkodom az alább következő, rám nézve mint evangelikus lelkészre felette sérelmes, a mellett magyarországi evang. egyházunknak az országos törvényekben gyökeredző jogait alapjukban megtámadó esetet Nagyméltóságod elé azon alázatos kérésem kíséretében terjeszteni, miszerint azt a magyar állam legfőbb jogánál és megtorló hatalmánál fogva kegyesen orvosolni méltóztassék. F. évi október 10-én egy, minden aláírást és hivatalos alakot nélkülöző czédula kíséretében városunk rendőri közege által a helybeli róm. kath. parochiára berendeltettem oly czélból, hogy ott a Csanádi róm. kath. szentszék előtt perlekedő Györki Mihály és Balta Judith házasfelek ügyében tanúskodjam. Midőn ezen — alaki tekintetben — törvénytelen megidézést figyelembe nem vettem, akkor 1 . alatt tisztelettel ide mellékelt okmány szerint Apostol Ubald róm. kath. lelkész által hivatalosan azon fenyegetéssel lettem illetve, miszerint „elővezettetésemről a nagyváradi 1. sz. püspök ő nagyméltósága fog gondoskodni." Ezen eljárás ellen hivatalos óvásomat és tiltakozásomat fejeztem ki azon kijelentéssel, hogy azt a magas kormánynak orvoslás végett bejelenteni fogom. Ugyan e tárgyban a 2/. alatt tisztelettel ide zárt másolat szerint dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi 1. sz. püspök úr Békésmegye alispánját hivatalosan megkereste az iránt, hogy az illető szentszéki kiküldöttek elé való megjelenésre utasítson azon indok alapján, mert „a házassági ügyek elbírálására Magyarországban az egyházi törvényszékek illetékesek s az azok által elrendelt intézkedéseknek mindenki engedelmeskedni tartozik." Ennek alapján a 3 . alatt tisztelettel ide csatolt másolat szerint Békésmegye alispánja által hivatalosan megkerestetvén, mély tisztelettel alülírt a 4/. alatt másolatban ide zárt hivatalos sorok által az alispán urat a dolog érdeme felől körülményesen felvilágosítva, őt az 1868. LIV. t.-cz. 207. §-nak b) pontja, továbbá ugyanazon t.-cz. 195. §. és 198. §. és az 1868. XLVIII. t.-cz. 2. §-a alapján törvényes álláspontomnak úgy a csanádi szentszék, mint dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi 1. sz. püspök úrral szemben, — érvényesítésére tisztelettel felkértem. Nagyméltóságú Magy. Kir. Igazságügyi Miniszter Úr! Kegyelmes Uram ! Lehetetlen, hogy Nagyméltóságodnak jogérzete és ismert igazságszeretete a fentebb előadott tényekben nyilvánuló törvénytelenséget és abból nemcsak reám, mint lelkészre — de általában a magyarországi evang. egyház híveire — az országos törvények által biztosított jogaik szempontjából, — háramló sérelmet első tekintetre észre ne vette légyen! Miután ugyanis mély tisztelettel alulírt mind azon körülményeket, melyeket a fentnevezett perlekedő házasfelekről megtudnom lehetet, az általam teljesített háromszori lelkészi békéltetésről kiadott hivatalos bizonyítványomban előadtam, — az 1868-ki LIA", t.-cz. 207. §-nak b) pontja alapján, mint köztisztviselő, ugyanazon tárgyra nézve a tanuzást jogosan megtagadhattam annyival inkább, mert a rám hivatkozó róm. kath. vallású alperes Györki Mihály felől a fentebb nevezett hivatalos okiratban előadottakon kívül semmit sem tudok és így rám való hivatkozásának nem lehet egyéb czélja, mint a per késleltetése és ellenfelének bosszantása, mi a fentebb idézett t.-cz. 195. §-a értelmében büntetendő cselekményt képez. De még az esetben is, ha ez ügyben tanuzásra volnék kötelezhető, — nemcsak a fenálló