Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Karácsonyi jótékonyság (S. L.)

6 Az ünnepély egyszerű, de magasztos volt. Istentisztelet előtt megjelent a pap lakásán a teljes presbyterium Weisz János felügyelő és Szutorisz Frigyes helyettes felügyelő és gondnok vezetése alatt; "Weisz J. az egyház nevében méltatta a lelkész érdemeit az egyház és irodalom terén és emlékül ád egy ezüst szelenczét és serleget e felirattal : „Érdemdús lelki pásztorának, huszonöt éves bélai papságának emlékeül adja a szepes - bélai evang. egyházközség." A városi tanács élén megjelent polgármester üdvözli a lelkészben a buzgó városi képviselőt; a városi nők küldöttségileg szerencsét kívánnak az ünnepeltnek és átnyújtanak egy ajándékot. — Továbbá tisztelgett a gazdasági Casino, melynek "Weber alapitója volt és jelenleg elnöke ; megjelentek továbbá : a városi műkedvelők, kik lelkes vezetőjüknek, a jubiláns papnak, ajándékkal is kedveskedtek; a lővészegyesület üdvözölte tanácsosát ; a tanítói kar fölkeresi a lelkészt mint vallástanítót és iskolalátogatót ; az egyesült timár- és csipeszek ipartársulata szintén küldöttségileg gratulál tiszteletbeli tagjának. A tűzoltó-testület ünnepelte derék elnökét. — Végül említem még az iskolás gyermekeket, melyek kedves vallástanítójuknak sok szerencsét kívánnak és szerény emléket átnyújtanak. Kilencz órakor volt az ünnepélyes istentisztelet. Az óriási templom megtelt áhítatos közönséggel ; az egyházi beszédet maga a jubiláns tartotta; a 106-ik Zsoltár 1—5. verse alapján visszatekint működésére, hálát mond a községnek és fohászkodik az ő jóléteért. Az istentiszteleten közreműködtek a férfikar négyhangú és az iskolásgyermekek kéthangú énekekkel. Délután két órakor közebéd volt a kávéház nagy termében, melyen az ünnepélyhez méltó fönnkelt hangulat uralkodott. A polgármester, Ludwigh Ágost, mondá az első felköszöntőt dicsőségesen uralkodó királyunk és legmagasabb családjára, a második felköszöntőt mondá "Weisz Ján., egyházi felügyelő a jubilánsra. A közebédben résztvett a helybeli róm. kath. egyház népszerű, ősz lelkésze is, ki a legnagyobb lelkesedéssel fogadott többszörös felköszöntőiben felvilágosodott és humánus álláspontját az evang. egyházzal és annak lelkészével szemben ékes szavakkal fejtegetté. Örömmel tapasztaltam, hogy a két felekezet békésen megtér egymás mellett; úgy szokott az különben lenni mindenütt, hol a protestáns egyházközség túlsúlyban van. — Adja Isten, hogy az egyházak közötti béke másutt is megszilárdittassék ; ne harczoljunk egymás ellen, hisz' mindnyájan egy hazáé vagyunk, egy közös hazáé, melynek úgyis annyi ellensége van, belsejében úgy, mint kivüle. Lehetetlen megemlékeznem a felköszöntők egész özönéről; csak arról emlékszem itt meg, melyet Stefány J. helybeli gyógyszerész és presbyter a jubilánsra, azonkivül a szepes-bélai egyházközség fáradhatatlan felügyelőjére Weisz János orvosra és Szutorisz Frigyes helyettes felügyelőre és gondnokra mondott ; előbbi már 30 évig viseli tapintatosan felügyelői tisztét, utóbbi pedig 27 év óta szolgálja az evang. egyházat párját ritkító buzgalommal és szakértelemmel. — E három férfiúnak köszönhető, hogy az egyház ügyei a legrendezettebbek, iskolái virágzók és mindezek alapján az egyház tekintélye gyarapodott. Igen jellemző dolog az, hogy, ámbár a jubileumra való előkészületek egészen titokban történtek, mégis érkezett, hol az egyházközséghez, hol magához az ünnepelthez körülbelül 30 üdvözlő-távirat és levél; — megemlékeztek többek közt : Fábry esperes, az esperesség nevében (Igló), a késmárki lyceum tanári kara, a szepesmegyei tanítótestület elnöke, Podolin város, a tótfalvi evang. egyház lelkészi hivatala, Juszth Gusztáv ménhárdi evang. lelkész, Kübecher A. durándi ág. hitv. ev. lelkész, Hradszky József szepesváraljai róm. kath. lelkész stb. „"Wéber a világosság és felvilágosultság buzgó harczosa és a valódi humanismus papja" ez olvasható egyik üdvözlő táviratban (Lövy Iglóról); — adja Isten, hogy még soká-soká működjék az egyház és haza javára; adjon az Isten a protestantizmusnak sok olyan munkás és sokoldalú papot, mint a milyen "Wéber ! ! Szutorisz Frigyes, az eperjesi ev. coll. r. tanára. Karácsonyi jótékonyság. Nem rég jeleztük Nagyszombatban egy karácsonfa felállítása czéljából keletkezett nőegyesület működését. Még akkor határozott adatokkal nem szolgálhattunk, — most azonban a gyűjtés és munka befejezte után — nem lesz érdektelen, ha beszámolunk az eredményről. Hadd vegyék ki a fáradhatatlan intézők és nagylelkű adakozók szélesebb körben is az elismerés jutalmát — s hadd világítson a nemes példa messzebbre is, talán akad a ki — ha kicsiben is követni fogja ! A jótékony mozgalom czélja volt szegény gyermekek ruhával és lábbelivel való ellátása — a milyenekben — sajnos — egyházunk felettébb módon bővölködik. Nagyszombat geográfiái fekvésénél fogva ki van téve a felsőbb vidékekről, különösen Nyitramegyéből ideözönlő szegénység áradatának. A vagyon bukott földmives egy ideig a vidék gazdaságaiban mint cseléd próbál szerencsét, azonban az ilyenből ritkán válik jó cseléd — később a szolgálatot is megvonva vagy nem is kapva, bejön ide kenyerét keresni. Természetes, hogy a nyomor csak itt köszönt be nála igazán. S ha az ilyen aztán idő alatt elhal, özvegyet és neveletlen gyermekeket hagy maga után, kinek szivében ne keltenének ezek szánalmat, s kinek szíve nem indulna könyörületre. 86 iskolás gyermekünk közül 46 van, a ki e könyörületre szorul, s ezek mindenikének ki is jutott a könyörületből, mert valamennyi vagy egészben vagy részben felső ruha és lábbeli, sőt fehérneművel is el lett látva. A gyűjtés eredménye pedig 172 frt és 50 kr. volt, mely összegből aztán jutott a többi gyermekeknek is egyegy kisebb karácsonyi ajándék — s így aztán a karácsonyi öröm az iskola általános örömévé lett. Nagyban elősegítették ezt a lelkes nők az által, hogy pénzadományaikon kivül még ruhákkal, gyümölcscsel, csemegével s kézi munkájúkkal is áldoztak a nemes czélra. Deczember 8-án indult meg a munka s rövid két hét alatt a teljes siker koronázta a fáradozók munkáját. Köszönhetjük ezt az egylet 8 tagú női választmányának elén özv. Szuloriny Theréz úrnő s buzgó egyháztag fáradságot nem ismerő odaadásának. Néhány szóval még csak az ünnepély lefolyásáról akarunk megemlékezni. — Az ünnepély deczember 23-án délután 5 órakor kezdődött, legnagyobbrészt nőkből álló nagy közönség jelenlétében. A gyermekek által a „Boldog örömnap derült ránk" kezdetű ének szabatos elzengése után a lelkész tartott egy alkalmi beszédet — ezután 3 növendék három nyelven adott elő alkalmi szavallatokat, majd az