Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A pozsonyi theol. könyvtárról (Bognár Endretől)

.364 Nem mondom, hogy a pozsonyi th. könyvtár ritkítja párját, bár unicum " itt is van. De még is kevés lehet azon hazai könyvtárak száma, melyek vele nevezetesen theol. akadémiai részével versenyre kelhetnek, ami a könyvtár berendezését köny; nyű kezelhetőségét s hozzáférhetőségét illeti. — És itt az érdem Schneller igazgatóé. Elmondom röviden, mit a beosztást illetőleg tapasztaltam. Talán nem lesz érdektelen, mivel szóban van egyebütt is a könytárak rendezése? A pozsonyi theologiai akadémia szabad használatára a pozsonyi ev. egyház átadta a lyceumi könyvtárat s ezzel régi theologiai könyvtárát, melynek talán legbecsesebb alkatrésze a párját ritkító biblia — gyűjtemény és a Simkgféle könyvtárat. — E mellett a theologiai akadémia egy saját akadémiai könyvtárral is bír, melyről és következőkben akarok szólani. A pozsonyi th. akadémiai könyvtár alapját az intézetnek ajándékozott Bolemann István volt pozsonyi th. tanár magán könyvtára képezi. Ezt szaporítja az intézet évről-évre történendő bevásárlások által, mit az igazgató illetve könyvtárnok eszközöl a tanári kar határozatai értelmében. Igen természetes, hogy mikor az intézet e magán könyvtárt átvette, első teendőnek tekintetett az anyagkészlet terv- és czélszerű berendezése. Sokan kitérnének ily munka elől, Schneller igazgató egész 'virtuositással végezte. Neki lehet köszönni, hogy ma az anyag osztályozva, berendezve van. Nézzük eme berendezést, mert ez a nevezetes: Fő a kathalogus. — A kathalogusban minden munka, akárhány kötetes legyen is különben, csak egy számot kap, a következő kötetek a, b, c stb. jegyeket kapnak. -És ez az első rovat. A második rovatba jő a szerző neve, a harmadikba a mű czíme; a negyedikbe a kiadatás helye és a kiadó neve; az ötödikbe a formátum (4, 8); a 6-ik rovat már a művet tartalma alapján az illető tudományszakba helyezi át. Ez utóbbinál a berendezés nem a szokott módon jár el, hanem a megszokott fakultási rovatoktól eltérőleg általános tudomány, encyclop. alapból indúl ki. Nagyon bölcsen ! Mert hiszen a th. akadémia alapjáúl fekvő szervezetben már a tanárképzés gondolata is kifejezést nyert. Ugyan is nem csak lelkész — de egyszersmind tanár, még pedig nem pusztán th. tanárképző intézet lebegett az akadémia megalkotói előtt. Azért is az ily czélzatú intézet könyvtárának berendezésénél az általános tudom, encyclop. szempontnak kellett irányadóál szolgálni, nem pedig azon nézetnek, mely midőn theol. könyvtár rendezéséhez fog, mindent, mi nem szorosan th. szakba vág, azt a philosophia mindentmondó rovatába belehány. — Mikor pedig egy th. könyvtár berendezéséről van szó, s a keretet hozzá a tudomány, encyclop. szerint akarjuk elkészíteni: ott a tudomány természetes fejlődésében rejlő logikát kell követnünk. Fejlődésünk pedig az érzékiből indúl ki s úgy emelkedik a szellemiek felé. Természeti talajon nyugszik az ember szellemi élete, r mely a történetben nyilvánúl s szellemi voltát a tudomány terén érvényesíti rendszeresítő tevékenységben. — így a tudományok: I. Természet, II. Történet, III. Rendszeresítő tudományok nagy csoportjára oszlanak. Ez a hosszmetszet, melyből nevezett könyvtár rendezése kiindúl. S ezt a menetet látjuk részletezve, midőn a beosztás eként következik: A. Alaki tudományok (I. számtan, II. mértan). B. Természetisme (I. csillagászat, II. geolqr gia, III. mineralogia, IV. botanika, V. zoologia, VI. physika). 4 C. Földrajz, ethnografia, statistika (I. egyetemes, II. magyar-osztrák stb.). D. Történet (I. egyetemes stb.). A művelődés történetének nagy jelentősége, és az ezen alapuló irodalom termékenysége külön rovatot nyittat: E. Művelődés története (I. egyetemes stb.). Itt azután a történet nagy anyaga, nem a tárgyak, hanem az ember psychologiai lényege alapján csoportosúl, a mint az ember vallásilag, avagy a jó és a jog, a szép az igaz és a hasznos által meghatározott. Ennek felel meg: F. A vallástörténet (I. egyetemes, vagy általános, II. hébei* stb.). 6r.' A jó és jognak története. H. A szépnek története (I. általános, II. építészet, III. szobrászat, IV. festészet, V. zene, VI. szépirodalom). I. az igaznak története (philosopliia történet). J. A hasznosnak története (ipar, kereskedelem, földmivelés). Ezen történet által nyújtott anyag rendszeresítendő, és pedig azon alak szerint, melyben az emberi szellem közvetlenül nyilvánúl. Ez a nyelv. — Továbbá a mint a lélek a test által határoltatik. Végre a mint a szellem egyes irányokban érvényesül. — így teszem : K. Nyelvészet. M

; Anthropologia. 0. Ismeretelmélet és logika. P. Altalános philosophia. Q. Vallásbölcselet. R. Ethika. S. Cultus. Sz. Aesthetika. T. Sociáltudományok. U. Neveléstan. Z. Encyclop. tudományok. Ezen rovatokba helyezendők az egyes művek. Miután azonban tény, hogy az anyaggal különfélekép lehet foglalkozni ; kívánatos, hogy a földolgozás módja is megadassék a könyv rovatolásánál. Erre valók a következő osztályazó jegyek: A forrásművek; B a disciplina történetét fejtegetők ; C rendszeres művek ; D részlettanűlmányok ; E tankönyvek; F népszerű feldolgozások. Ezek szerint teszem, ha valaki az őskereszténységre vonatkozó forrásművet keres, úgy a könyvtárnok, mint az olvasni, búvárkodni akaró könnyen kiismerheti magát. Mert: F = vallástörténetet IV = őskereszténység története; A = forrásmű. Tehát a