Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A brassói ág. hitv. ev. magyar esperességből

.210 Isten jóságát, kegyességét, végetlen szeretetét .... és utóvégre ebbe is beleéli magát s nem akar méltatlan teremtése lenni annak, a kinek képére teremtetett. Vagyis újjá formálódik az ember; lesz neki hitélete. Tehát a Luthertársaság elhatározta, hogy „E vkönyvön" kivül legelsőbben is imádságos könyvet ád ki az evang. nép számára. És ma már a könyv közkézen forog, mindenki épülhet belőle. E könyvet megirta Gyurátz barátom. Es én az ő könyvét akarom bemutatni, hiven érdemileg méltatni. Igaz! jobban szerettem volna, ha más teszi. De miután mindidáig az ismertetés elmaradt, a munka és a kiadótársaság iránt tartozó tiszteletből hozzá fogtam. Bocsánat érte. Nevezett imádságos könyv 228 lapra terjed, mindenki által könnyen olvasható, nagy betűkkel szedve, nyomva. Elől áll a „Miatyánk" mintegy jeléül annak, hogy a ki imádkozni szeret s tud, mesterét nyomon követi. Jön azután egy fejezet: Elmélkedés az imádságról, mely alatt foglalvák a keresztyén imája: hitért, megszentelésért, istenországáért stb. A második fejezetben találunk: hétköznapi és vasárnapi imákat; harmadik : ii nnepiimák; negyedik: a töredelem órái; ötödik: alkalmi imák, különböző életviszonyokra alkalmazva; hatodik: különböző csapások alatt görnyedők imája; hetedik: függelék, melyben szintén imák foglaltatnak. Milyenek ez imák tartalmilag? Aminő az a sziv, melyből felbuzognak, csörögnek. Kegyesség, istenifélelem, ragaszkodó bizalom, fiúi szeretet szólal meg mindegyikben. Milyenek ez imák formailag? A milyennek az imádságnak lenni kell, keresetlen, mesterkéletlen, egyszerű . . . Epen azért nagyszerűek. Előrebocsát egy-egy igazságot és a hasonló igazságok mind körébe gyűlnek és a legfőbb „Igazságot" láttatják majdnem szemtül szemben, mintha csak nem is tükör által beszélnénk vele. Milyen az alaphang benne? A mulandóság érzetén erőt vesz a mulhatatlanság gondolata; a halál félelmét legyőzi a föltámadás hite. így mindegyik arra serkent, hogy a mulandóban a múlhatatlanra, az emberben az Isten képének megvalósítására törekedjünk. De álljon itt egy kis rész izeltetőűl (58. lap) : „Hálaadással magasztaljuk nagy nevedet jó Istenünk, ki a hit által magadhoz édesgetsz bennünket, és az áhitat szent óráin kegyelmednek ujabb jeleit érezteted velünk. Lelki áldozatot mutatunk be előtted most is, és megújult reménynyel távozunk el templomodból békés hajlékunkba. A szent ének zengése, a hirdetett igék s a buzgó imádság felemelték hozzád szivünket és megszentelték minden gondolatainkat. Feltártuk előtted keblünket, elrebegtük panaszainkat és könyörgésünk, mint Noé galambja a zöld olajágat, meghozta lelkünknek a bizalmat s a veled való békességet. A szent igékben megértetéd velünk akaratodat és kötelességünket, felmutatád a jutalmat, mely a hűséget egykor megkoronázni fogja. Oh szent Isten leborulva kérünk, add áldásodat reánk, hogy a buzgóság órái méltó gyümölcsöket hozhassanak életünkben. Lelked kisérjen bennünk ösvényünkön. Ha a világ szeretete, vagy a rosz példák elszakítni akarnák tőled szivünket; adj erőt, hogy hitünkkel diadalt vehessünk a kisértő sátán felett . . . ." En azt hiszem : nincs kebel, mely az imádság szükségét itt-ott ne érezte volna; mert így önthetjük ki jó napjainkban a lélek örömét, rossz napjainkban a szív panaszát. Azt hiszem imádság nélkül olyan volna a kebel, mint az esztendő tavasz nélkül. Vajha azért, kik e könyvet birják, használják, az imádkozásban meg ne restüljenek ! Köszönet a szerzőnek, köszönet a kiadó társaságnak a közügy nevében ! Bognár Endre. iiirtii, A brassói ág. hitv. ev. magyar esperességből. I. Esperességi főfelügyelő és hitközségi felügyelők választása. Nt. Moór Gyula brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei főesperes a napokban értesítette a 11 magyar egyházközségi presbyteriumot arról, hogy esperességi főfelügyelőnek — a hitközségek által beadott szavazatok szerint: méltóságos ifj. báró Edelsheim Gyulai Lipót választatott meg. Egyházközségi felügyelők pedig : Bácsfaluban, Gödri János, ügyvéd; Brassóban, Szkita Mihály, járásbiró; Csernátfaluban, Sipos János, k. jegyző; Hosszúfaluban, Fabinyi Ferencz, marosvásárhelyi kir. táblai biró ; Tíirkösben, Szmik Gábor, főerdész ; Pürkereczen, Dr. Hofíman Frigyes, brassói főreáliskolai tanár; Újfaluban, Rombauer Emil, brassói főreáliskolai igazgató tanár; Tatrangon, Fabinyi Rudolf, kolozsvári egyetemi tanár; Krizbán, Elischer József, szebeni tankerületi főigazgató. Zajzon és Apácza, a hitközségi felügyelői állásokat még nem töltötték be. Isten áldása, segedelme legyen a megválasztott felügyelőkön és működéseiken, hogy az ev. magyar esperesség körében új egyházi élet, fejlődés, anyagi és szellemi felvirulás vehesse kezdetét, hogy az idegen és mostoha szász egyházi kormányzat mulasztásait idővel — lelkes, ügybuzgó működésük által helyrehozhassák! II. Vallástani vizsgálatok. A brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei főesperes mind a 11 ev. magyar hitközségbe — a szász egyházi uralmat tekintve, emberemlékezet óta — vallástani vizsgálati biztosokat most először rendelt ki; azon meghagyással, hogy a vallástan és egyházi ének lemúlt tanévi sikerét vegyék számba s az egész vizsgálatról észleleteiket, tapasztalataikat, a tananyag terjedelmét és a tanczél elérésének eredményét tüzetesen indokolva terjeszszék be. A mint tudom, ezen vallási s énektanítási vizsgálatok tananyaga több helyen csonka és hiányos volt. A tanczél elérése is csak részben és itt-ott ütötte meg a mértéket. Nem csuda, hisz a szász egyházi hatóságnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogysem a csángó ev. magyar népet — legszentebb s ősi legdrágább kincsének, nemzetisége egyetlen meg védőjének — vallásának, egyházi énekének fejlesztésében elősegítette, vagy tanítóit évente gondosan ellenőrizte volna ! Sőt régebben és ujabban több papi állomást részint szász érzelmű, részint kegygyei megnyert vagy plane idegen vallásból áttért- magyar renegáttal töltötte be. Idegen vallású és szakképzetlen tanítók — a