Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye

.211 szász egyházi kormányzat keretéből átvéve — ma sem hiányoznak. E téren is lelkiismeretlen mulasztást követett el az úgynevezett „Cultur Volk", midőn régebben ilyen jellegű és qualificatióju egyéneket állásukban öntudatosan s a biztosított egyházi autonomia kijátszásával megerősített ! Ezen előzményekből kifolyólag épen nem lehet csu­dálkozni azon, midőn legújabban az egyházmegye hű lelki őre s főesperese, a kibocsátott vallás-vizsgai rendelete foly­tán úgy, mint a kiküldött biztosok és személyes megjele­nése — több irányból előidézett kellemetlenségeknek lettek kitétetve. Curiosum gyanánt ezúttal felemlítem, hogy az egyik elbizakodott hős erélyesen tiltakozott a főesperesi rendelet jogosultsága ellen — s az oda kiküldött biztost, mint vallási vizsgálaton elnököt el nem ismerte! A másik szerencsétlen flótás, kérdőre vonta a főesperest, hogy ki hatalmazta őtet fel ezen vallási vizsgálaton elnökölni? A harmadik talán opponálási viszketegből kifogásolta a vizs­gálati helyiséget, a templomot; kinek a biztos megjelenése sem igen tetszett ! Szegény csángó magyar nép — imádkozz, vigyázz és munkálj ernyedetlenűl, — hogy új esperessége­det őrizze meg a gondviselés több ilyen megbotránkoztató és elitélendő fellépésektől! r. I. (Folyt, köv.) A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye — f. hó 15-én Veszprémben tartotta rendes évi közgyűlését. Reggel 7 órakor az egyházmegyei gyámintézeti bizottmány ns. Szalay Sándor egyházi és tek. Stinner József helyettes világi elnök urak ikerelnöklete alatt ülésezett, s miután folyó ügyeit letárgyalta, 8'/ 2 órakor buzgó ének és imával kezdetét vette az egyházmegyei közgyűlés ns. Tatay Sá­muel esperes és tek. Purgly Sándor felügyelő urak iker­elnöklete alatt. Ns. esperes ur megnyitó beszédében meg­ható szavakban emlékezett meg egyházmegyénk két elhunyt jeles férfiáról: Bélák János vanyolai és Dénes Gábor b.-szt.-lászlói lelkészekről, ,.a kik — úgymond — eltávoz­tak tőlünk azon az uton. a melyre többé nincs visszatérés; de hogy az élők is igy elhagyjanak, azt nem reménylettem" ! Méltán voltak a panaszos szavak mondva, mert ilyen kevéssé látogatott egyházmegyei közgyűlésünk talán még sohasem volt; mégis nem megrovásként a majdnem teljes létszámmal hiányzó világi elemre, mert ezt — remélhető­leg — nem az egyházi ügyek iránt való érdeklődés hiánya, nem a közöny tartotta távol, hanem az épen e napokban forrpontra jutott képviselőválasztási mozgalmak hivták más irányba, más térre. Annál nagyobb lelki örömmel lát­tuk ott tek. Bélák István egyházmegyei ügyész és tek. dr. Purgly Sándor világi jegyző urakat, a kiknek magvas beszédei ; a tárgyalt kérdést minden oldalról megvilágosító felszólalásai; bonyolult, kényes ügyek helyes elintézésére vonatkozó szabatos indítványai mindig méltó figyelemben részesültek. Miután a 14-én d. u. 6 órakor tartott értekezlet ugy a követendő irányra, mint a hozandó végzésekre vonat­kozólag is jó részben megállapodott, a gyűlés minden nevezetesebb incidens nélkül folyt le. S ime mikor már mindenki menőben volt, akkor veti fel egyházmegyénk egyik világi vezérférfia azt a kiválóan fontos kérdést, hogy soproni középiskolánknál igénybe vegyük-e a kormány­segélyt, vagy mint eddig tevénk „koldus büszkeségből" (?) visszautasítsuk továbbra is ? Bizony-bizony nem rosz dolog az valakitől ezereket kapni, ha — itt azután punktum van! Emelkedett is ilyen irányban egy-két hang. A fenyegetett autonómiának nt. Gyurátz Ferencz pápai lelkész ur kelt nemes hévvel védelmére; s a kerületi gyűlésre menő egy­házmegyei képviselők azt a lágymeleg utasítást kapták, hogy e kérdésnek tanulmányozás tárgyává tételét java­solják. — „Timeo Danaos et dona ferentes" ! — Egyetemes felügyelőnk, mélts br. Prónay Dezső úr f. hó 19-én Pozsonyba érkezett s úgy a theol. akadémiát, mint a lyceumot meglátogatta sőt 20-án d. e. a theologiai akadémiai szakvizsgálaton is jelen volt. — A dunáninneni kerület f. é. közgyűlését aug. hó 23-ik s következő napjain Pozsony városában akképen fogja megtartani, hogy azt 22-én d. u. 5 órakor a lyczeumi könyvtári teremben megtartandó előértekezlet fogja meg­előzni. Az esperességek különösen az 1886-ik évi egyház­kerületi gyűlés jkönyvének 15-ik s 18-ik s ugyanazon évi egyetemes gyűlési jkönyv 22-ik és 23-ik pontjaira figyel­meztetnek. — A békés-csabai evang. gyülekezet presbyteriuma f. évi jun. 16-án tartott gyűlésében az elnöklő, mltgos és főtiszt. Dr. Szeberényi Gusztáv püspök úr ajánlatára — összes elemi iskolái számára már a következő iskolai évre tankönyvül fogadta el Ntiszt. Linder Károly lelkész kátéját, mely Luther kis-kátéjának igen sikerült, Luther szövegének szószerinti magyarázatát foglalja ma­gában, megvilágitva szt. Írásból vett mondatokkal, bibliai történetekkel és szent énekekkel s mindenütt vonatkozás­sal a vallásos életre. Aligha van Luther kátéjának ma­gyarázatai közt eddig olyan, a mely oly öntudatossá tenné a gyermekek szivében a tanult szöveget, mint azt épen Linder magyarázatából várhatni. A mű f. évi szeptemberig tót nyelven nyomtatásban fog megjelenni; s nagyon aján­landó és kivánatos volna, ha e sikerült művet minél több egyház fogadná el iskoláiban tankönyvül. — S. J. — Adakozás. Ns. Hámos László úr, a nagy-rőczei járás országgyűlési képviselője f. hó 14-én meglátogatván Chizsnyó községét az ág. h. evang. gyülekezet megrongált orgonájának helyreállítására 20 frtot adományozott, miért a nevezett gyülekezet e helyen is legmélyebb hálájának ad kifejezést. — Felszólítás. Hazánk tantestülete azon tisztelt tag­jaihoz, kik a folyó iskolaévben iskolájukban vagy osztá­lyukban iskolatakarékpénztárt kezeltek, azon ké­réssel járulunk : szíveskedjenek az iskolaév bezárta előtt, vagyis mielőtt a tanulók megtakarított pénzüket, vagy ta­karékpénztári könyvecskéiket kiveszik, a gyűjtés évi ered­ményét egybeállítani, és ezt velünk — akár levélben, akár levelezőlapon, ha bérmentetlenül is — a következő pontokra felelve, közölni : 1) Mi az iskola neve és jellege ? 2) Hány tanuló jár az iskolába vagy az osztályba? 3) Hányan vet­tek részt a takarékoskodásban ? 4) Mennyi a megtakarított összes betét? 5) Mi a kezelő neve és állása? 6) Mily erkölcsi hatást gyakorol intézményünk úgy a gyermekekre mint a szülékre? 7) Mióta kezeli az érdekelt az iskolai takarékpénztárt? 8) Tudja-e a kezelő, mire lett a kivett takarékösszeg fordítva? 9) Hol kamatoznak a betétek, a postatakarékpénztárnál vagy egyebütt? Szíveskedjenek e tudósítást mielőbb az alulírt czim alatt megküldeni, annál is inkább, hogy az évi jelentéshez szükséges statisztikai adatokat mielőbb összeállíthassuk. Budapesten, 1887. jun. 1-én. — Az orsz. magyar gazdasági egyesillet iskolát akar ék­pénztári bizottmánya. (Köztelek.) — Személyi hír. — Kemény Dezső bényei lelkész Mag­lódra bold. édes atyjának helyére lelkészszé választatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom