Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A mi pályázatunk (Farkas Gejza)

Ötödik évfolyam. 26. szám. Pozsony, 1887. évi junius 25-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLÁ. r Előfizetési ár : Egész evrp . tj frt — kr. félévre . 3 , — r, negyedévre 1 , 50 , Egy szám irs : 12 kr. o. é. V ) MEGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Poz8ony, Konventutcza ő. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TB.SZTYÉNSZKT JF E IFI IE 2ST GZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. Tartalom : A mi pályázatunk. (Farkas Gejza.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. (Justh Sám. István.) — Magyar protestáns Tudományos Irodalmi Társaság. — Irodalom. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Figyelmeztetés ! Fél- és negyedéves előfizetőinket előfizetéseik megnjitasara, a hátralékosokat hátralékaik törlesztésére kérjük. Társult előfizetők eddigi czimszalagjaikat használják. Lapnnk jóakaróit ièlhivjnk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közremíiködésökkel támogatni. Szerkesztőség. A mi pályázatiak A Luther-társaság pályázatát értjük. Innen-onnan 10 hónapja lesz, hogy a Luther-társaság egy magyar nyelven megirandó Luther életrajzára pályázatot hirdetett. Az igazgató választmány nem tehetett helyesebbet, a társaság nevében méltóbbat — minthogy egy Luther életrajzának leírását elhatározta. Nagyon érzett szükség ez, a mennyiben még eddig Luthernek életrajzát magyar nyelven nem bírjuk. Örömmel üdvözöltük tehát az igazg. választmány fentebb emiitett elhatározását. S minthogy az igazgató választmány nemes czélzatairól meg vagyunk győződve, s minthogy e ezélzatoktól e sorok irója is át van hatva; az ügy iránti érdeklődés azt parancsolja, hogy ez örömünk mellett, el ne hallgassuk helyeslésünket, kételyeinket — ha kell — azon módok helyessége vagy hibás volta felett — melyeket az igazgató választmány a czél elérésére választott. Az igazg. választmány véleményünk szerint nem a leghelyesebben cselekedett akkor, midőn a pályázat kiírásának általában szokásos széles alapjára helyezkedett, s nem vette e mellett tekintetbe egyházunk s magyar evangelikus irodalmunk speciális viszonyait. A pályázatoknak kettős czélja lehet, s a ki a pályázatot kiirja, annak vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a két czél lebeghet szemei előtt. Egyik czélja lehet a pályázatnak egy jó, lehető legjobb munkának elérése; másik czélja lehet az irodalmi tevékenység és termelés minőségi és mennyiségbeli emelése, — s vannak pályázatok — s ezek közé sorozom a Luth, társaság pályázatát is, a hol mind a két szempontot szem előtt kell tartani, azzal a külömbséggel, hogy itt nem az irodalom emelése és fejlesztéséről, hanem a mi sokkal fontosabb, annak még csak megteremtéséről lehet szó. Ha csak az első czélt tekintjük : egy jó Luther életrajzát — meglehet, hogy ha tán nem is absolute — jót, de legalább használható művet fog a pályázat eredményezni. S ez esetben a pályázat czélját érte. Azonban alapos kétségeink vannak arra nézve, hogy a pályázat megfelel-e a másik szempontnak : képes lesz-e ezen, és általában az ily természetű pályázat az evang. irodalmat megteremteni s azon jelentékenyen lendíteni? Nem habozunk erre nézve kimondani aggodalmainkat. Nagyon csekély ugyanis azoknak száma, a kikből iróink tábora összetoborozható ; s ezek is többnyire jól rosszul díjazott tanárok s nem egyszer nyomorral küzdő lelkészek, vagy tanítók. Mindenikének vállain ott nyugszik elodázhatatlan teherkép a mindennapi élet, a család feltartásának gondja.