Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Népünk családi élete (Holles Dániel)

Ötödik évfolyam. 25. szám. Pozsony, 1887. évi junius 18-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész evre . tí írt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szám ára: 12 kr. o. e. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. sS>ÍÖg3<Ss Szerkesztő- a kiadó-hivatal: Pozsony, Kon ventutcza ö. az. Felelős szerkesztő s kiadó : T s z rr^r É IST S Z IK^ST FEBBNCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr. Tartalom : Népünk családi élete. V. (Holles Dániel.) — Egyházi énekeink kérdéséhez. IV. és V. (Justh Sám. István.) — Előolvasás — prédikáczio. (—

g—.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Népünk családi élete, v. ElsŐ hatalom kezeink között a népiskola. Nem olyan hatalom biz ez, mely süvöltő ágyú golyókkal kergetné el a betörő ellenséget, vagy azzal döntené halomra védelmező várfalait, de ép annyira biztos, mint a mennyire zajtalan. Az elvilágiasodás és elszegényedés résein belopódzott népéletünk szentélyébe egy gonosz ellenség : az önzés és szeretetlenség. Felzavarja a családi élet csendjét ; elriasztja a bizalmat; bekendőzi az őszinteséget; közé furakodik a boldog családi viszonyoknak s széthasogatja őket, szóval olyan mint a víz, mely mindenüvé behat, mindent mállaszt, a legerősebb sziklaalapot is alámossa s az épületet halomra dönti. Ennek első ellenszere az egvházias élet- s igaz vallásos érzelemtől áthatott népiskola. Ez lehet, ennek kell a meleg légáramlatnak s forró napsugárnak lennie, mely hivatva van a felesleges vizet a földdel beszivatni, a megporhanyitott föld ezer csatornáján levezetni s elegendő hevével elpárologtatni. Igaz, fájdalom, hogy ez a hatalom is már csaknem kisiklott kezeinkből. Az állam elhalmozza iskoláinkat világi tudományok özönével; ügy osztja fel ezek között a tanítási órákat, hogy a vallás- és erkölcstan, egyház és bibliai történetek, imák és egyházi énekek tanítására alig marad fel belőlök naponként és osztályonként 10—-10 perez. A felügyeletet saját közegei, a tanfelügyelők és iskolalátogatók által gyakorolja, kik részint ritkán, részint nem alkalmas időben látogatják meg azokat, részint pedig semmi vagy kevés súlyt fektetnek arra, hogy ne csak tanittassanak, hanem neveltessenek is a nép gyermekei. A jó tanitó ugyan segíthet ezen a bajon, ha akar, mert a hazai történet, földrajz, természetrajz, természettan, gazdaságtan, a polgári jogok és kötelességek ismerete stb. mind alkalmat szolgáltat a tanítónak arra, hogy általuk a gyermekek jellemét, szeretetét, erkölcsi és vallásos érzületét fejlessze: de mennyien vannak azok, kiket ezek szükséges voltának érzete áthatott? ki vesz magának fáradságot arra, hogy a tanítás eredményének felelősségével szemben az erkölcsi jellem képzésére legyen kiváló figyelemmel? Bizony nem is igen engedik azt meg a modern népiskolai oktatás követelményei, nem telik ki az időből, hogy a gyermekek necsak a nyilvános, hanem a családi életnek is nevelve legyenek. Hanem egyházunknak nem kellene e tekintetben annyi engedményt tenni a korigényeknek. Több századéves tapasztalat tanította meg egyházunkat, menynyi kincse fekszik neki s közvetve hazánknak is a nép jó családi életében. írjanak a hivatottak a népiskolai osztályok számára fokozatos emelkedéssel szerkesztett erkölcsi tankönyveket, átszőve hatásos szentírási mondatokkal, a tárgyalt tételnek megfelelő vonzó versecskékkel, melyek tudvalevőleg nyomot hagynak a nép szívében, egész életén át, s részint megfelelő bibliai történetekkel, részint pedig a jeles Íróktól kölcsönözött vagy a természet látható munkái után költött erkölcsi irányú mesékkel, elbeszélésekkel. Az egyház pedig a maga tantervében biztosítson számára tekintélyes helyet; meg vagyok győződve, hogy ez a többi tantárgy jelentékeny megrövidítése nélkül is kitűnően fog hatni népünk családi életének javítására, a mi nem lehet senkire nézve sem közönyös. Második hatalom kezeink között a templom és a szószék. Nem szükséges, hogy ennek jelentőségéről sokat beszéljek. A beszéd az emberi szellemnek legkiválóbb tulajdona s épen azért hatása is az emberi szívre és szellemre kétségtelen. A mi népünk különösen szereti hallani a gyakorlati irányú szent beszédeket. Ecseteljük csak előtte érthetően, hiven és érzéssel az élet sanyaruságait s azoknak inditó okait; állítsuk szemei elé egy tökéletesebb emberi élet képét; vessük csak össze előtte a jó és helytelen viszonyok eredményeit, vonatkozás nélkül egyes, könnyen felismerhető specialis esetekre, melyek sértő voltuk-