Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németországi candidaticumi vizsga (Binder Jenő)

150 Születésnapi : Jó Istenem napjainkat a te kezed szabja Ma van az én születésem Örvendetes napja, Téged keres, hozzád vágyik hálaadó lelkem, Érzem, hogy áldásod gyakran meg nem érdemeltem. Aratási hálaadás: E jóságod adjon kedvet, Megjavítni életünket, Áldásod felezni mással S rád gondolni háladással ! . . . Felesleges szószaporítás nincs sehol. — Homályos helyre is kevésre akadtam. Ilyen a Reformáczió ünnepén harmadik strófája : Győzött a lelki szabadság, Melyre minket elhivál, Es a régi rosz gyűlölet Ismét szeretetre vál'. vagy a Haldokló feletti két végső sora : Légy mostan is velünk S egykor, ha elmegyünk; Mennyivel világosabb volna végsornak : S ha majd Hozzád megyünk. Az év végén is természetesebbnek tetszik nekem így szólani : ez évben is (mert még benne vagyunk) mint: A mult évben; vagy a böjti második versszakában, hogy megnyerjem, mint elérjem (Istenem) jóságodat. Tudom, hogy csekélységek ezek, de mégis feljegyzem; annál inkább, mert nem kételkedem, hogy amint az elsőt a második, ezt rövid időn a harmadik kiadás is követni fogja. A mikor — ismétlem ma is — a közös iskolák, felekezet nélküli intézetek fenntartói magok belátják szükségét annak, hogy a gyermek imádkozzék s e czélból felekezet nélküli imákról gondoskodnak : annál inkább kell, hogy mi imádkoztassuk gyermekeinket, szoktassuk meg őket az élet minden körülményei között erőt, áldást, vigasztalást, türelmet, bölcseséget attól várni, kérni : Ki övéit el nem hagyja, Mert mindnyájunk édes Atyja. Legyen a mi szavunk, intésünk is hozzájok ama megváltói szó: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek!" — hogy : Majd, ha játszótársaid közül Munka hí el — úgy lehet, korán — S idegennek szolgálsz eszközül Ki talán szeret ... de mostohán ! Balzsamúl a hit malasztja légyen Az elrejtett néma könnyeken. Majd, ha látod, érzed a nyomort, Melyet a becsület válla hord; Megtiporva az erényt, az észt, Míg a vétek irigységre készt S a butának sorsa földi éden : Álljon a vallás a mérlegen. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. (Arany J.) Akis imakönyvet terjesztés végett általában, konfirmáczió alkalmával pedig ünnepi ajándékúí lelkésztársaimnak s azok révén az evang. családfőknek, anyáknak a legmelegebben ajánlom. Szentesen 1886. április 28-án. Petrovics Soma, ev. lelkész. iüriti, A nötincsi párbérügy. — Fényes Lajos barátom az ő alispánilag befejezett sápi párbérügyével kapcsolatban e becses lapok hasábjain fölemlítette az én még befejezetlen nőtincsi párbérügyemet azon stádiumában, — midőn az a nógrádmegyei közigazgatási bizottság által (melyben állítólag a protestáns tagok többségben voltak), a róm. kath. pap javára elüttetett, s általam a belügyminisztériumhoz fel terjesztetett. A nagyt. szerkesztő úrnak csillag alatti felhívására közlöm immár a végeredményt, a mely az időközben hozott kúriai döntvény folytán kétséges többé nem lehetett. A miniszteri intézmény így hangzik : „Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 5388. sz. Mult évi november-hó 12-én 1781. sz. a. kelt (nógrádm. közigazg. bizotts.) felterjesztésére vonatkozólag a bemutatott ügyiratok visszarekesztése mellett értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy a nőtincsi róm. kath. lelkésznek Bubenka Mihály elleni papi szolgálmányok iránti ügyben, minthogy panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadta meg, vitatván, hogy ő, mint ág. evang. vallású, a párbér fizetésére nem kötelezhető, a közigazg. bizottságnak 1103., 885. sz. a. kelt azon határozatát, — melylyel a nógrádi járás szolgabirájának 1477./884. sz. végzését megerősítő 14,049./884. sz. alispáni határozatot helybenhagyta, feloldandónak találtam, és a peres feleket, a polgári birósághoz utasítom. Budapesten 1886. évi márczius-hó 1-én. Trefort s. k. Nógrádmegye közigazg. bizottságának." Megjegyezni kivánom, hogy ezen miniszteri intézménynyel egy hat évig tartó huzavona nyert törvényszerű befejezést, miután a Bubenka-féle párbérügy kérdése még 1879-ben veszi kezdetét, midőn az előző évben a róm. kath. egyházból az evang. egyházba nejével együtt áttért telkes gazda először exequáltatott róm. kath. papi szolgálmányok (szántás, fuvar, fahordás) fejében, mert a házaspár után járó buzailletmény (a tulajdonképi párbér) tőle akkor sem követeltetett. A bánj^akerület Bubenka ügyét még 1880-ban felkarolta (jkv. 55. p.) s 1881-ben az egyetemre menő követeknek azon utasítást adta, hogy ez ügyet hasonló sérelmek kapcsában orvoslás végett fölterjeszszék (jkv. 42. p.); az egyetemes gyűlésen azonban ekkor az inczédi hasonló ügy foglalta el a kedélyeket, s a nőtincsinek megemlítése a jkvből kimaradt (egyet. gy. jkv. 4. p.). — Mivel ekkor mégis a reformátusokkal való együttes fellépés és a miniszterelnöknek megkeresése lőn elhatározva; a felekezetközi párbérügynek országos rendezése iránti kilátás számunkra is fennmaradt. Értesültünk is azután a hírlapokból és az országgyűlési költségvetési vitákból, hogy a kultusz-, igazságügyés belügyminisztérium delegáltjaiból alakult miniszteri ta-