Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház esperességi, kerületi és egyetemes főhatóságaihoz (Földváry Mihály)

Negyedik évfolyam. 28. szám. Pozsony, 1886 . évi július 10. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. r Előfizetési ár : Egész évre. . 6 frt — kr. félévre . . . o „ — negyedévre 1 , 50 n Egy szám ára : 12 kr. o. é. /V\ EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 5. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. r Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház esperességi, kerületi és egyetemes főhatóságaihoz. (Földváry Mihály.) — Egyházmegyei számvevő­szék. (Ihász László) — Tan- vagy olvasókönyvet használjunk-e a reális tárgyak oktatásánál a népiskolában ? (Nitschinger Pál.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. A, magyarhoni ág, hitv, evang, egyház esperességi, kerületi és egyetemes főható­ságaihoz. A pestmegyei ág. liitv. evang. esperesség 1886. évi junius 17-én Budapesten tartott közgyűlése ág. hitv. evang. alkotmányozó zsinat tartásának szorgal­mazását elhatározván, egyúttal elrendelte, hogy ezen ügyre vonatkozó felhivás intéztessék az esperességi, kerületi és egyetemes evang. egyházi főhatóságokhoz oly czélból, hogy a zsinattartás ügyét hatáskörükben tanácskozás tárgyává tevén, megtarthatásának egye­temes gyülésileg elhatározását előkészítsék. — A fel­hivás imitt következik : Tisztelt hitrokonok! — Több, mint egy negyed­század múlt el azóta, hogy az ág. hitv. evang. egy­házkerületek, újabb időben, egyházszervező zsinat megtartását sürgetik. A zsinati tárgyalások előkészítése érdekében báró Radvánszky Antal elnöklete alatt már 1860-ban lett bizottság kinevezve, mely munkálkodott is s munká­latait, mint felhasználandó becses anyagot, az egye­temes t levéltárban elhelyezte. Ámde a zsinat megtartására vonatkozó határozat meghozatala az egyetemes gyűlésen évről-évre elodáz­tatik, s mintha reá egyáltaljában szükség nem volna, a zsinat kérdésének tárgyalása — hallgatagon mel­lőztetik. Utóbb hittük, hogy az evang. reform, testvérek által sikerrel megtartott zsinat eredményei buzdítólag fognak hatni egyetemes gyülésünk tanácskozmányaira, hogy az előttünk levő példa megfogja győzni a zsinat szükséges voltáról még azokat is, kik bizonyos nemé­vel a hideg közönynek viseltettek egyházegyetemünk ezen legfontosabb ügye iránt s íme, a ref. zsinat óta lefolyt 5 év alatt a zsinat tárgyában nem történt a legkisebb kezdemény sem, sőt az egész ügy látszólag zátonyra került. Már pedig kétségtelen, hogy ha valaha, ügy most volna ideje, hogy az apostollal szólva „áron is meg­vegyük az alkalmatosságot", — most volnának kedve­zők a viszonyok úgy a zsinat megtartásához szüksé­gelt legfelsőbb engedély kieszközlésére, mint az azon hozandó törvények megalkotása, szentesítése és sikeres végrehajtására. Mert : 1. Az államkormányzat, mely egykor bizalmat­lanul tekintett egyházi életünk mozgalmaira, — ma kedvezően lévén hangolva egyetemes egyházunk iránt, készséggel fogná támogatni, szervezkedési törekvésün­ket, sőt remélhető, hogy miután az államkormány­zatban ez idő szerint protestáns férfiak is vesznek részt, ezek részéről meleg pártfogásra fogunk találni. Már ezen kedvező körülmény is kell, hogy arra ösztönözze egyházegyetemünket, hogy sürgősen vegye tárgyalás alá a zsinat kérdését s lépéseket tegyen arra, hogy az mielőbb megtartható legyen. De eltekintve ezen kedvező körülménytől, mái­magok az egyházunk jelenlegi szervezetében létező hiányosságok s rendezésre váró állapotok is szükség­képen megkövetelik a zsinati törvényhozás utján való szervezkedést. 2. Azt mondják, van egyetemes konventünk, — mely bennünket képvisel egyiránt kifelé és befelé s pótolja a zsinat hatáskörét. — Am az egyetemes gyűlés csak közigazgatási és nem törvényhozó testü­let s tulajdonképen maga is szervezetlen, a szükség­hez képest történelmileg fejlődve, csupán csak az usus alapján áll. 3. Azt mondják, hogy egyházkerületeink szer­vezve vannak s önkormányzatilag intézik ügyeiket. Igenis intézik, az egyik így, a másik amúgy. Az ügy­nevezett kerületi utasítások helyettesítik a törvényt, de a melyekben nincsen meg az egyöntetűség, hanem minden egyházkerület a maga számára készíti, módo­sítja, változtatja azokat, a mint jónak látja. Ez oly álíapot, melv evang. egyetemünknek sem tekintélyt nem ad kifelé, sem rendszeres és egyforma eljárásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom