Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház esperességi, kerületi és egyetemes főhatóságaihoz (Földváry Mihály)
Negyedik évfolyam. 28. szám. Pozsony, 1886 . évi július 10. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. r Előfizetési ár : Egész évre. . 6 frt — kr. félévre . . . o „ — negyedévre 1 , 50 n Egy szám ára : 12 kr. o. é. /V\ EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 5. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. r Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház esperességi, kerületi és egyetemes főhatóságaihoz. (Földváry Mihály.) — Egyházmegyei számvevőszék. (Ihász László) — Tan- vagy olvasókönyvet használjunk-e a reális tárgyak oktatásánál a népiskolában ? (Nitschinger Pál.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. A, magyarhoni ág, hitv, evang, egyház esperességi, kerületi és egyetemes főhatóságaihoz. A pestmegyei ág. liitv. evang. esperesség 1886. évi junius 17-én Budapesten tartott közgyűlése ág. hitv. evang. alkotmányozó zsinat tartásának szorgalmazását elhatározván, egyúttal elrendelte, hogy ezen ügyre vonatkozó felhivás intéztessék az esperességi, kerületi és egyetemes evang. egyházi főhatóságokhoz oly czélból, hogy a zsinattartás ügyét hatáskörükben tanácskozás tárgyává tevén, megtarthatásának egyetemes gyülésileg elhatározását előkészítsék. — A felhivás imitt következik : Tisztelt hitrokonok! — Több, mint egy negyedszázad múlt el azóta, hogy az ág. hitv. evang. egyházkerületek, újabb időben, egyházszervező zsinat megtartását sürgetik. A zsinati tárgyalások előkészítése érdekében báró Radvánszky Antal elnöklete alatt már 1860-ban lett bizottság kinevezve, mely munkálkodott is s munkálatait, mint felhasználandó becses anyagot, az egyetemes t levéltárban elhelyezte. Ámde a zsinat megtartására vonatkozó határozat meghozatala az egyetemes gyűlésen évről-évre elodáztatik, s mintha reá egyáltaljában szükség nem volna, a zsinat kérdésének tárgyalása — hallgatagon mellőztetik. Utóbb hittük, hogy az evang. reform, testvérek által sikerrel megtartott zsinat eredményei buzdítólag fognak hatni egyetemes gyülésünk tanácskozmányaira, hogy az előttünk levő példa megfogja győzni a zsinat szükséges voltáról még azokat is, kik bizonyos nemével a hideg közönynek viseltettek egyházegyetemünk ezen legfontosabb ügye iránt s íme, a ref. zsinat óta lefolyt 5 év alatt a zsinat tárgyában nem történt a legkisebb kezdemény sem, sőt az egész ügy látszólag zátonyra került. Már pedig kétségtelen, hogy ha valaha, ügy most volna ideje, hogy az apostollal szólva „áron is megvegyük az alkalmatosságot", — most volnának kedvezők a viszonyok úgy a zsinat megtartásához szükségelt legfelsőbb engedély kieszközlésére, mint az azon hozandó törvények megalkotása, szentesítése és sikeres végrehajtására. Mert : 1. Az államkormányzat, mely egykor bizalmatlanul tekintett egyházi életünk mozgalmaira, — ma kedvezően lévén hangolva egyetemes egyházunk iránt, készséggel fogná támogatni, szervezkedési törekvésünket, sőt remélhető, hogy miután az államkormányzatban ez idő szerint protestáns férfiak is vesznek részt, ezek részéről meleg pártfogásra fogunk találni. Már ezen kedvező körülmény is kell, hogy arra ösztönözze egyházegyetemünket, hogy sürgősen vegye tárgyalás alá a zsinat kérdését s lépéseket tegyen arra, hogy az mielőbb megtartható legyen. De eltekintve ezen kedvező körülménytől, máimagok az egyházunk jelenlegi szervezetében létező hiányosságok s rendezésre váró állapotok is szükségképen megkövetelik a zsinati törvényhozás utján való szervezkedést. 2. Azt mondják, van egyetemes konventünk, — mely bennünket képvisel egyiránt kifelé és befelé s pótolja a zsinat hatáskörét. — Am az egyetemes gyűlés csak közigazgatási és nem törvényhozó testület s tulajdonképen maga is szervezetlen, a szükséghez képest történelmileg fejlődve, csupán csak az usus alapján áll. 3. Azt mondják, hogy egyházkerületeink szervezve vannak s önkormányzatilag intézik ügyeiket. Igenis intézik, az egyik így, a másik amúgy. Az ügynevezett kerületi utasítások helyettesítik a törvényt, de a melyekben nincsen meg az egyöntetűség, hanem minden egyházkerület a maga számára készíti, módosítja, változtatja azokat, a mint jónak látja. Ez oly álíapot, melv evang. egyetemünknek sem tekintélyt nem ad kifelé, sem rendszeres és egyforma eljárásra