Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Észrevételek a békési stb. (Veres József)

77 s boldogultra vonatkozó életrajzi adatok nyomán az Úr e hív szolgájának munkás élete mozzanatait e becses lap t. olvasói előtt feltárni. Született Felső-Rakonczán (Hontm.) 1814 évi aprilhó 2-an néhai Rafanidesz Sámuel ottani evang. lelkész és Klaudinyi Klára szülőktől. — Édes atyját 8 éves korában elvesztvén, neveltetése és iskoláztatása egy fi- és egy nőtestvérével, özvegy édes anyja által mostoha s szűk anyagi viszonyok közt történt. Az elemi oktatásban szülőhelyén később pedig édes anyjának Lissóba lett távoztával ugyanott részesült. — Középiskolai kiképeztetését a selmeczi ág. hitv. evang. lyczeumon nyerte, a hol nagy nélkülözések közepette a gymnasiális pályát bevégezte. — Benső hivatástól ösztönöztetve, theologiai pályára lépett, s a theol. tudományokat a pozsonyi theologiai intézeten hallgatta. — Innen szakismereteit gyarapítandó a külföldi egyetemekre : Jénába és Haliéba távozott, a hol másfél évig tartózkodván a szakmájába vágó tudományokon kívül, magánszorgalma folytán, a zenében, franczia-, angol- és lengyel nyelvekben gyakorolta és művelte a folytonos tanulmányozáshoz fogékony lelkét. — Ez oldalát ismerve az ő kortársai, őt a legtudományosabb egyénnek tartották és becsülték. Az iskolák falait elhagyva, a lelki kincsekben s tapasztalatokban meggazdagodva, édes hazájába tért vissza, hogy szerzett tudományos készültségét és tehetségeit annak kebelében érvényesíthesse. — A régi s vallásos buzgóságáról ismert báró A.mbrózy család a boldogultat nevelői minőségben gyermekei neveltetése czéljából meghívta, s ő engedve e megtisztelő megbízatásnak, a nevezett családnál 11 hónapig nevelősködött. — Ez idő alatt alkalma nyílt N.-Kürtös községét megismerni, s e község később papi működésének központjává vált. — E nevelői állomását a bárói család őszinte sajnálatára s a legjobb üdvkivánatai kíséretében kénytelen volt elhagyni, mert a boldog emlékezetben élő Dr. Szeberényi János volt bányakerületi nagyhírű püspök őt oldala mellé segédlelkészül meghívta. — Hat heti segédlelkészi működése után a csővári (Pestm.) ág. hitv. evang. egyház helyettes-lelkészévé neveztetett ki, s az 1844-ik február havában ez egyház rendes lelkészévé lőn megválasztva, s itt 6 évig áldásosán lelkészkedett. — Mint csővári lelkész házassági frigyet kötött Biszkup Katalin hajadonnal, az akkori nagykiirtösi evang. lelkész Biszkup Náthánnak leányával. — Az 1850-ik évben apósának Nagy-Kürtösről Abelovára lett távoztával a nagy-kürtösi evang. egyház által lelkészül hivatván meg, ugyanazon év február hó 17-től egészen halála napjáig, s így 36 éven át, mint hű, buzgó és lelkiismeretes lelkipásztor a hivek közmegelégedésére működött. Mint lelkipásztor az ő gondjaira bizott nyáj felett a legodaadóbb buzgósággal s szeretettel őrködött. — Bizonyítja azt az általános és meleg részvét, melyet a nagykürtösi hívek apraja-nagyja hőn szeretett és tisztelt lelki vezére elhányta következtében érzett és nyilvánított. Nem volt szem, a mely hűlt tetemei eltakarítása alkalmával nem könnyezett volna ! — Temetése folyó évi januárhó 10-én, — daczára a kellemetlen téli időjárásnak úgy a helybeliek, mint a vidék számos tisztelői általános részvéte mellett, ment véghez. — Gyászbeszédeket nagyt. Sárkány Emil kis-zellői lelkész (magyarul) és nagyt. Margócsy József losonczi lelkész (tótul) tartottak. A boldogúltnak lelkészi hajléka a családi, rokoni és baráti szeretetnek vendégszerető gyűlhelye vala; kedves s általa önzetlenül szeretett rokonai, barátai s ismerősei örömmel siettek a boldogultat örömei és fájdalmai közt felkeresni, s ő mindenkor mint áldott jó rokon és szeretetre méltó barát tárt karokkal fogadta őket. — Lelkészi teendőin kívül, melyeket mindig, még élete alkonyán is, — daczára hajlott korának, lelkiismeretesen, hiven és buzgón végezett ; — kedves szellemi foglalkozását és lelkének üdülését a zenében találta, fennkölt lelkének e terén is sokszor fényes bizonyítékát adta. — A szellemi kincsek utáni vágy sohasem hagyta őt tétlenül pihenni, üres óráit hasznos olvasmányoknak szentelte, sokoldalú műveltsége mellett finom társalgási modora s kitűnő észjárása bizonyított. — Kisebb egyházi művek szerkesztésével irodalmi téren is működött. Áldott legyen e hű, buzgó és lelkiismeretes lelkész emléke ! A béke angyala lebegjen drága porai fölött ! Kiiment Lajos, evang. lelkész. Észrevételek a szarvasi tanári nyugdíj- intézet alapszabályainak vázlatához. A békési evang. esperesség 1885-iki gyűlésén kimondotta, hogy szarvasi főiskolájának tanárai számára nyugdíjintézetet alapít s egyszersmind ezen nevezett intézet alapszabályainak vázlatát tárgyalás végett az egyes gyülekezetekhez megküldötte. A czélt igen fontosnak tartom tanáraink és főiskoláink érdekében egyiránt, s nagy hibának vélném hiányos vagy félszeg szabályokkal a szándék valósítását akár gyöngíteni, akár koczkáztatni. Megérdemli, hogy komolyan megfontoljuk, meghányjuk-vessük, mielőtt az alapszabályokat kötelezőkké tennők. E szempontból szándékozom észrevételeimet megtenni azon reményben, hogy ez által is alkalmat adok más, régen fönnálló hasonló czélú intézetek tagjainak, tapasztalataik és javaslataik közlésére, s másrészt a békési esperesség egyházainak a terv többoldalú megvitatására. Az 1. §. így szól: „A békési hitv. evang. esperesség szarvasi főgymnasiumában tanári nyugdíj-intézet alapíttatik oly czélból, hogy öregség, betegség vagy bármi más szerencsétlen eset következtében munka-képtelenekké vált rendes tanárok holtig tartó évi nyugdíjjal láttathassanak el a nélkül, hogy ez a főiskolai közpénztárt terhelné." — Ennél kifejezendőnek vélem, későbbi fejleményekre való tekintetből, azt, hogy a főgymnasiummal most kapcsolatban levő tanítóképzőnek tanárai ugyanazon jogokkal és kötelmekkel birnak-e, mint a gymnasiumiak ; mert hiszen nagyon könnyen beállhat s bár mentül előbb be is állana az az eset, hogy valamely tanárt kizárólag a tanítóképző-intézetbe hí és alkalmaz az esperesség, sőt, hogy a tanítóképzőt önállóvá szervezi. Nem tartom itt szabatosnak a munkaképtelenség okainak felsorolását; mert p. o. egy fiatal, egészséges tanár éppen nem tud fegyelmet tartani, vagy oly elveket vall és hirdet, melyek miatt kívánatos, hogy a tanári székről