Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Szemlélődések egyházi életünk terén (Torda Lajos) II.

Negyedik évfolyam. 7. szám. Pozsony, 1886. évi febrnár 13. EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: kr. Egész évre . 6 frt félévre . • . . 3 B — „ negyedévre 1 „ 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. £3>s28Sx® Szerkesztő- a kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKT FERENCZ. r Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : Szemlélődések egyházi életünk terén. (Torda Lajos). II. - Evang. egyházpolitika. (Gaál Mihály). — Egyházi ének. (Szabó Béla). Irodalom. — Belföld. — Külföld. —Vegyesek. — Pályázatok. Szemlélődések egyházi életünk terén, il. „Elszomoritó az emberre, ha papjainkon, különösen a fiatalokon végig tekint." Ily nyilatkozatot hallottam nem re'g világi részről. Tehát a só izetlenedik, e'rzi ezt a közönse'g. Hála isten hogy érzi. De legélénkebben kell a bajt éreznünk nekünk, kiket saját megizetlenülésünkért kéttűs felelősség terhe ér. Ezen baj ellen tegyünk, mert erről tennünk nem csak hogy legfőbb kötelességünk, de erről már tehetünk is. Először a tudományos téren; mert hiában elvész a nép, mely tudomány nélkül való. Az olaj kifogy lámpánkból, ha folyton nem öntünk bele. A mit a theologiai intézetben tanultunk, csak alap kezdő tőke, jaj, ha még azt is elveszítjük ! Pedig sokan úgy járnak. Tartsuk fönn a szellemi viszonyt, melyben a theologián tanárainkkal voltunk, mely az iskolaajtó bezárultával rendesen megszakad, s melyet — sajnos — sokszor hidegség, sőt néha ellenségeskedés vált föl. Pedig hát egymásra vagyunk utalva. Legyen az „Ev. Egyház és Iskola" theologiai akadémiánk, s másik két intézetünk tanári karának is közlönye, ha már könyvet írni viszonyainknál fogva bajos, egyes kisebb keretű czikkekben mutassák be kutatásaik eredményét, hogy ez által a gyakorlati téren működő lelkészekben a tudományos szellemet neveljék, a kedvet fokozzák, s őket is tudományos munkálkodásra ösztönözzék. Magunk között erős fallanxsá kell tömörülnünk, hogy együttes tervszerű föllépés által, igazi pastoralis prudentiával, megmenthessük híveinket az elharapódzó hitetlenség, s ennek nyomán járó tévelygéstől, és az erkölcsi élet szétzüllésének kárhozatos következményeitől. A néppel való közvetlen érintkezés aligha nem többet fog használni, mint könyvet adni pusztán a kezébe, s attól várni egyedül az állapotok javulását. Mindenek előtt kedveltessük meg vele a bibliát, ennél jobb könyvet nem adhatunk a kezébe. Kezdjük meg az emberfogás nagy munkáját az által, hogy kivetjük a hálót az evangeliomot. Az irás magyarázatra fektessünk fősúlyt, e nélkül egyházi beszéd képzelhetlen. Igyekezzünk behatolni az írás szellemébe, ezzel csak a magunk munkáját könnyítjük meg, anyagot nyerünk, s óva leszünk a gondolatoknak czéltalan, ide s tova való csapongásától. A népet csak ez úton lehet bevezetni az irás ismeretébe, vallásos nézetei így tisztulnak, így nyeri vissza az ige régi tekintélyét. Nagy horderejű az igehirdetés. A hit hallásból vagyon, a hallás pedig Isten igéje által, mondja az apostol. Irásszerű, a jelenkor valláserkölcsi s társadalmi viszonyait helyes Ítélettel tárgyaló, úgy a közönség, mint az egyes szellemi életét lélektani ismerettel ecsetelő beszéd, mely az elevenre tapint, s nyilvánosságra hozza, a mi ezrek meg ezrek szivében, mint szent vágy titokban él, de a mit a profán világ előtt kimondani nem mernek; oly beszéd, mely a szív nemesebb vágyait éleszti; melyben egy gondolat sokszor a legéletbevágóbb vallási s erkölcsi kérdéseknek egész seregét kelti föl, mely keveset mondva is sokszor sokat sejtet; — ily beszéd ügy a köznép, mint a műveltek vallási szükségleteit kifogja elégíteni, és az ily irányban való igehirdetés, szakértelemről s a lelkészi hivatal komoly fölfogásáról tanúskodván; nagyban hozzá fog járulni a megingott papi tekintély megszilárdításához, mert fájdalom, holmi „szellemi nyomorék" czímet is osztogat a közönség papi karunk egyes tagjainak. Nem mondom, hogy a jó szándékot mindenkor a legjobb siker fogja koronázni, mert „interdum bonus dormitat Homerus" de minden körülmények között építeni fog, ki praedikatori működése magasztos voltának tudatában veszi kezébe az életkönyvét a bibliát, s azt épülve tanulja. Azután ott van egy másik fájós rész, a találóan „az egvház veteményes kertjének" nevezett iskola, hol sajnos, sok tanító ugyancsak hagyja elvadulni a