Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Középiskoláink tanár kérdéséhez
•334 ságra Ítéltetett, mert Péter-Pál napján házát bezáratta és pálinkát égetett. 1816-ban Mayer Jakab 8 frtnyi birságra Ítéltetett, mert vasárnapon mint timár az utczán bőröket szárított. 1) — Most is vannak ugyan törvényeink, az 1868-dik évi 53. t.-cz. és a büntető törvény idetartozó §§-ai, melyek rendelik, hogy a vasárnap és az ünnep szentnek tartassék. De nálunk, mint más üdvös törvényekkel, úgy a fentebb érintettekkel is történik, hogy kivitelökkel senkisem törődik, és hogy számtalan munka szükség nélkül a közönség bosszantására és lelki kárára épen vasárnapon végeztetik. A világi hivatalnokok rendesen istenfélő és vallásos emberek voltak és mindent Istennel végeztek és nélküle semmit sem csináltak. Előttem fekszenek régi számadási könyvek 1624-től kezdve. — Az évenkint újra választott hivatalnokok nem kezdik meg az évet anélkül, hogy a szentírás eszméi szerint istenről és az erényről meg nem emlékezzenek. „1626 : Divus Gregorius. Ehe Du was unterwiiidest dich, So suche vorerst gottes Reich, täglich, Sein wortt zu hören nicht veracht, So du betest thu es mit bedacht. Rex David. Was dir schand und schad das fleich, Unrechts gutts dich nicht unterzeich. Nehr dich mit deiner Handt Arbeit, Schweig was dir im Geheim wird gezeigt." „1628: Date locum irae. Praeceptum est enim : Mihi Yindicta Et ego retribuam dicit Dominus. Si esnerit inimicus tuus, ciba illum, Sí sitit, da üli potum : Hoc enim faciens, Carbores ignis eongeres super caput ejus. Noli vinci a malo, sed vince in bono malum." 2) A XVI szepesi városok grófja, Grienblath Lajos, még 1741-dik évi május 10-kén a városok hivatalnokainak meghagyja, hogy a bekövetkező pünkösdünnepeken senki el ne mulaszsza a templomba menni és az Istennek hálaáldozatot hozni. 3) Valóban ha ezek a vallásos tényezők, persze a mai idők megváltozott viszonyai tekintetbe vételével, ma csak némileg közreműködnének, nem sokára megint látogatottak lennének templomaink, a vallásosság és tiszta erkölcs megint virülnának és senkinek nem lenne oka a lelkészt felelőségre vonni a hanyatlott vallásosság miatt. mber Sami L Középiskoláink tanárkérdéséhes, Evangélikus középiskoláink, ha a jelek nem csalnak, új, eddig nem tapasztalt válság előtt állanak. E lapok egyik mult számában közölve volt curiosum gyanánt, hogy egy evang. középiskola által hirdetett x) Acta judicaria in oppida Bela. 2) Gnezda város levéltára. s) A XVI szepesi városok kerületi levéltára. tanári pályázatra jelentkező négy jelölt közül egyik sem volt evangelikus. Mindenesetre curiosus gondolkodásmód, ha nem evangelikus pályázók azt hiszik, hogy kér vény ök komolyan figyelembe jöhet oly intézeteknél, melyek fönnállásának egyedüli czélja és értelme evangelikus szellemben, tehát evangelikus tanerők által oktatni. De vájjon olyan merészségnek lehet-e jelentkezésöket nevezni, melyet el kell Ítélni, s nincs-e praecedens, hogy evang. középiskolán nemevangelikus lett alkalmazva? S minő oknál fogva? Abban a körülményben, hogy egy evang. pályázó sem volt, némileg adva van az ok is, mely az egész ügynek inkább az „idők jele" rovatába való bevezetését követeli. Azóta egy más tekintélyes evang. főiskolánál is előfordult és pedig már másodízben a kellemetlenség, hogy egy megürült állomást be nem tölthetett. Tény gyanánt lehet ehhez képest constatálni, hogy általán az evang. tanárjelöltek száma igen csekély, vagy legalább a szükségletnek meg nem felelő. Mik ennek okai? A nélkül hogy csalhatatlannak kívánnék tartatni, azt hiszem, hogy e helyzetet az 1883. középiskolai törvény teremtette meg, midőn egész joggal s más államok példájára kimondotta, hogy minden magyarhoni iskolán csakis államilag képesített tanárok választhatók és alkalmazhatók. Mennyiben ? arra röviden felelni akarunk. Azelőtt érvényben voltak az u. n. kerületi tanárvizsgáló bizottságok, melyek evang. iskolákra képesítettek evang. ifjúkat, kik a philosophiai vagy theologiai tanfolyamot elvégezték. Az, hogy theologusok is jelentkezhettek, volt oka annak, hogy azelőtt kevesebbet lehete tanár-szükségről hallani, s a körülmény, ha a szakoktatásban tán okozott is némi fogyatkozást, az iskola evang. szellemét csak erősíthette. De nemcsak ezt, gondoskodva is volt azáltal kellő számú tanerőről. Evangelikus ifjuságunk ugyanis nagyobbrészt a szegény sorsuak számából Való. A kik gazdagabbak, azok vagy családi traditió értelmében a jogi pályára, vagy a jobb jövedelem okáért az orvosira lépnek : tehetik, mert van pénzök, hogy nagyobb városban megélhessenek. Szegényebb ifjaink utalva voltak s nagyrészben még- most is utalva vannak a O J o theologiával egybekapcsolt jótéteményekre s nem ritkán ezek miatt választják meg a pályát is. — Ezen pályán többnyire elég tekintélyes ösztöndíjak által is gyámolítva, s a tanárok jóakaró figyelme által még más tekintetben is segítve, nem nehéz a szegényebbnek is, ha csak némi jó-akarat és törekvés van benne, haladni és boldogülni, legalább sokkal könnyebb, mint egyetemeken, a hol a megélés nagy gondján kivül még sok más akadály is működik közre szegény ember tanulmányát lehetetlenné tenni, vagy legalább nagyon megnehezíteni. Midőn pedig az említett törvény kényszerítette azokat is, kik evang. középiskolán akarnak tanárokúi működni, tanulmányaikat egyetemen tölteni, azoknak állását, kik ama pályára készülni akartak és akarnak megnehezítette s ahhoz képest számokat megcsökkentette. Ez lenne az egyik, de nem az egyetlen ok.