Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Bakó L. Kapi Gy. és Pap J. Olvasókönyv

•335 Nem lehet aze'rt kétségbe vonni, hogy evangélikus tanárjelöltek vannak s hogy mindig akadnak olyanok is, kik újonnan lépnek e pályára. Hanem ezekkel szemben sincs elég biztosítása az egyháznak, hogy az ő intézetein fognak alkalmazást keresni. Az állami képesítés, melynek birtokába kerülnek, feljogosítja őket állami iskolák tanszékeire is pályázni ; s bár az állam túlságosan nem is protegálja az evangelikus vallásuakat, néha a képzettség, máskor a helyi viszonyok vagy magas pártfogók mégis oly irányba terelik elhatározásaiban, hogy nem egy evangelikus tanerő áll az állam szolgálatában. S ezt igen sokszor nem is lehet az illetőknek rossz néven venni, vagy csak egyházuk iránti közönynek is felróvni. Evangelikus iskoláink, hogy én is elhúzzam a különben nem igen szép és gyönyörködtető nótát, tanári javadalmazása nagyon alatta áll az állami fizetésnek— a legtöbb esetben, mely állami pedig öt évenként gyarapodik; s ha nem ez, akkor a nyugdíj kérdése igen is lehet határozó arra nézve, hogy valaki ha kelletlenül is, de kényszerítve helyzetének súlya által megváljék egyháza érdekében folytatott működésétől, vagy eleitől fogva is az államéba lépjen. S miután a javadalmazást nem lehet mellékes dolognak tekinteni, sőt mint mondottuk, azt sem rosz néven venni, ha egyházi érzésű emberek is gyakran lényeges dolognak tartják : evangelikus iskoláink lassanként igen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Miután u. i. ezután minden tanár államilag kell, hogy legyen képesítve, s miután megtörténhetik, hogy egyes szakokban általános hiány lesz tanerőkben : nem elképzelhetetlen az eset, hogy a legjobb tanerők kiválnak tanintézeteink kebeléből, s ők még rosszat sem igen fognak kaphatni. Hogy mire fog ez vezetni, ha a nem kivánt eset csakugyan beáll, vagv mire vezethetne ha beállna, nem czélom kutatni. Csak ama tényhez, hogy a pályázatok oly gyakran meddők, kísérlettem meg magyarázatot adni : okául adván, hogy tanáraink számára nehéz a kiképzés s nehéz sokszor a megélés. Az előbbi okra nagyobb súlyt fektetek ; mert ha nem is mondhatom fényesnek a tanárok állapotát, azt sem mondhatnám, hogy más pályákon jobban és biztosabban lehetne boldogülni. A fősúlyt éppen a tanárképzés könnyebbítésének szükségeire akarnám fektetni s a figyelmet reá irányozni. A veszély onnan fenyeget, ott kell vele szembe szállani : mi módon lehessen s kelljen azt tenni, eldöntését tapasztaltabb emberekre bizom, szükség esetén azonban elfogom o o mondani azon tárgyban is nézeteimet. (

J KönyvigmertetéSv Olvasókönyv az evang. népiskola Il-ik és III-ik osztálya számára (szerkesztették Bakó S., Kapi Gry. és Pap J. Ara kötve 30 kr. Kiadja Hornyánszky Viktor Budapesten). A nagymélt. kultuszminiszter mintegy két éve egy leiratban arra figyelmeztette az iskolai hatóságokat, hogy ügyeljenek arra, miszerint a hatóságuk alatti elemi iskolákban a tanítás központja az írás, olvasás és számítás legyen. Késztette ő nagymélt. erre azon lépten-nyomon tett tapasztalat, hogy ott nagyon is sokat ölelnek fel; a tanulók kezébe pedig a hány a tárgy, annyiféle tankönyvet adnak. — „Jobb későn, mint soha!" ezt mondja a példabeszéd. — Bár a jelzett leirat a halomszámra felszaporodott tankönyvekre nézve későn jött — a mennyiben azokat már könyvpiaczon érte és így kelendőségük meg lőn nehezítve; de még épen jókor arra nézve, hogy a fejlődésben levő iskolairodalmunkat helyes mederbe szorítsa. A dunántúli evang. egyházkerület a modern tanügynek tett szolgálatot, midőn a múlt évben elfogadott tantervében kimondotta a tantárgyaknak az olvasás körüli csoportosítását ; kívánalma az, — hogy egyik jeles tanügyi vezéremberünk szavaival éljek : „fűzze a tanító — a vallás, olvasás, számításra — mint veres fonalra a többi tantárgyakat." Ezen iránynak útját egyengetni czélja a szóban levő és csak a napokban megjelent olvasókönyvnek; továbbá az, hogy a mint a tájékoztató kifejezi : „minden más kézikönyvet pótoljon." Könyvünk két főrészre oszlik, melynek első része felveszi a természet és népéletet négy szakaszban. — Az első szakasz — őszszel czim alatt — tartalmaz 35 czikket, tárgyalja mindazt a mi 8—10 éves gyermek eszmekörébe vág, s mint felekezeti tankönyv egy czikkben szól Luther Mártonról is, mint a kinek születési évfordulója is őszre esik. A Il-ik szakasz a tél keretébe 27 olvasmányt vesz ; a III-ikban a tavasz 25, a nyár pedig a IV-ik szakaszban 21 czikkel van képviselve. — Mindezen szakaszokban az egyes évszaki termények és foglalkozások a közbe eső ünnepekkel egyszerűen, világosan vannak leírva ; — kedélyes versek és népdalok mellett szív- és erkölcsnemesítő elbeszélésekkel, ismeretterjesztő leírásokkal tarkázva. — Ügyesen van ezek közé szőve több czikk, mely az egészség ápolására ébreszti fel a gyermek figyelmét, úgy szinte a beszédés értelemgyakorlatok támaszául szolgáló földrajz és természet isme. A Il-ik rész négy szakaszra oszlik; az első tartalmaz 17 bibliai történetet, de ezek csak olvasmányok és nincsenek megtanulásra szánva. Betanulandók azonban a bibliai történetek között levő ének és egyéb versek, meiyek czélja az evang. hitélet alapját lerakni és azt megerősíteni. — A második szakasz meséket és mondákat: a B-ik egyházi énekverseket tartalmaz továbbá imákat, bibliai mondatokat és részleteket a kátéból. Az ének-versek részint a dunántúli, részint a győri énekeskönyvből vannak véve és dallamuk a tartalomban meg van jelelve. — Végül a függelék a IV-ik szakaszban gyermekjátékokat és talányokat ád. Mint a czímlap is mondja az olvasókönyv a Il-ik és III-ik osztály számára van írva, tehát két évfolyamban használandó és pedig oly formán, hogy a csillaggal jeleltek mint nehezebb olvasmányok tartalmilag és nyelvtanilag a III-ik osztálylyal tárgyalandók. Az I-ső rész olvasmányai egymásután ; a Il-ik részéi pedig alkalmilag veendők. Az egész mű szerkesztése a legavatottabb kezekre vall, a kijelelt anyag egynehány kivételével kifogástalanul van kidolgozva. — Legyen szabad e néhányat felhoznom azon szándékból, hogy a második kiadásban kijavítva esetleg helyrepótoltassanak.