Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az elemi iskola csendélete (Micsinay Pál)
•311 előmozdítassék ? Talán a szokott csendőrök felállítása, a kik bottal vagy intelmi feljegyzéssel, vagy a köztérre kiparancsolás által vagy más módon igyekeznek az iskolai közcsendet fentartani? Ezen intézkedés noha nagyon dívik iskoláinkban, inkább káros mint hasznos. Itt mindjárt támadnak panaszok, gyanúsítások a csendőrök részrehajlása, személyválogatása s igazságtalansága ellen, mely panaszokat, ha a tanító közönnyel nem veszi, egész törvényszéki és birói eljárássá változtatják az iskolai foglalkozást s ha ellenben közönynyel mellőzi azokat, ügy egész fegyelmi rendszere és eljárása vagy közönnyé vagy pedig rendőri önkénnyé váland. Epen oly káros a gyermeknek — azon föltétel alatt, hogyha csendesen fogja magát viselni, jutalmat vagy kitüntetést igérni. Ez az úgynevezett vásárolt fegyelmi eljárás. Mert csakugyan nem egyéb, mint az iskolában igénylő csendnek bizonyos díjért vagy jutalomért való megvásárlása. Ez szintén nem kevésbé káros a csendőri fegyelemnél. Emez által haszonleső, érdek vadászó béren ezeket, nem pedig szabadon akaró és cselekvő embereket nevelnénk a társadalomnak. De hát mely azon fegyelmi eljárás, a mely jólélekkel ajánlható lenne?! Mert hiszen a fegyelmi eljárások bármily észszeriiek lennének, ha nincsenek iskolai renddel és pontossággal párosítva, vajmi hamar iskolai figurává válnak. Iskolai rend és pontosság azon főtényezők, melyek iskoláinkban minden nehézségeink mellett is kellő csendet tudhatnak biztosítani. Az iskolai rend és pontosság fenntartásához pedig nagy szolgálatot tesznek a már sok elemi iskoláinkba is behozott törvény, vagv az úgynevezett fegyelmi rendszabályok. Ezekre ha a tanító az iskolába jövő gyermekeket ébresztgeti, csend, figyelem és engedelmesség szükségére, szelíd, kedves s gyermeket megnyerő modora által figyelmezteti s az iskolai élet fontosságát, méltóságát a gyermek szivébe oltogatja, megteremti a maga magának kellő csendet, mit annál inkább is sikeresebben ér el, ha maga is rendes és pontos tanításmódot követend és az iskolai tanítást órai pontossággal kezdi és végzi s a gyermekek iskolába való gyülekezését — ha lehet — az iskolai teremben inkább ő maga várja, minthogy ő reá várakozzanak és minden gyermeket hallgatólagos munkával elfoglaltatván, ügyel arra, hogy az osztályonként kiszabott hallgatólagos munkát, minden gyermek saját maga végezze; gyengébbeknek segédkezet nyújtson, hogy azok is képesek legyenek feladatukat önerejükből végezni. - A gyermek ez által érdeklődik. Megtanulja tehetségét és önmagát is becsülni s az iskolai csendélet annál drágább, annál sérthetetlenebb lesz előtte, nem egyedül azért, hogy a tanítója jelen van, hanem, hogy az iskolai csend az ő munkálkodásához okvetetlenül szükséges. — Ha tehát a tanítónak ily fegyelmi eljárással, okkal-móddal és az ő énjének odaadásával némileg sikerült, akkor meg van alkotva és majdnem önmagától következik másodszor az iskolában megkívántató közfigyelem is. A közfigyelem az iskolában a gyermekeknek többoldalú s változatosabb elfoglalása által csakis fokozódik. Itt azonban óvakodnunk kell a gyermek figyelmét túlfeszíteni és folytonos fárasztás által lankadtá tenni. Azért kívánjunk a gyermektől inkább keveset, de jól, mint sokat és felületesen. Éb reszti a közfigyelmet az iskolában a tanítónak élőszóval való előadása, amely szóbeli előadás rövides, tárgyilagos, a gyermek felfogásához mért elbeszélő és minden gyermektől könynyen felfogható legyen. Kívánatos tehát, hogy egy és ugyanazon időben az osztályok vagy egyféle vagy egymáshoz közel rokon tantárgygyal foglalkozzanak. — Ébreszti a közfigyelmet és a gondolkodást nagy mértékben fejleszti az iskolában még az is, ha a tanító felszólít egyiket vagy másikat a gyermekek közül, hogy mondják el, beszéljék el, vagy kíséreljék megcsinálni most már ők is azt, a mit a tanító beszélt vagy előttük csinált. — Szükséges azonban, sőt tanácsos is, különösen falusi iskolákban, hogy a beszéd és értelmi gyakorlatok nyomán vezetett, tanítás még a III., IV. és V-ik osztályokban is folyI tattassék ; mert csak ez által lehet elérni figyelmes és gondolkodásszerű tanítást és értelmes s okos tanulást. E nélkül a tanítás és tanulás az elemi osztályokban gépies, lélek és élet nélküli. Ez lenne tehát az iskolai közfigyelem fentartásának a módja, a mely közfigyelem époly szükséges a tanításra, mint a kertész ültetvényeire az üde termékenyítő cső vagy növesztő ' meleg. „No de itt némelyek azon megjegyzést tehetnék, hogy az iskolai csendéletet nem annyira az iskolában szülemlett nyugtalanság, unatkozás, érdektelenség stb. forg-atják fel, — hanem a gyermekek már magok-magokkal hozzák az iskolába feljövetkor az iskolai csendélet megzavarására szolgáló anyagot. Lát valamit a gyermek az utczán és azt már szeretné tanulótársainak elmondani. — Hoz valami érdekeset a tarisznyájában és azt szeretné a többinek is megmutatni s azzal a többi előtt is dicsekedni, ez és eféle számos jelenetek jöhetnek elé, a melyek az iskolai csendet fölzavarják és a közfigyelmet felbontják." — Igaz, hogy ez sokszor megesik, kivált ott, a hol a tanító igen engedékeny és az iskolai tanításban nem folytonos és pontos. Ha a gyermek megszokja már azt, hogy a tanítóját már az iskolában találja, a ki előkéri a haza adott feladatot megmutatás végett jól-e csinálta vagv meg tette-e? és hogy azután új feladat vár reá, annak korántsem lesz ideje, hogy Ő addig mig a tanítás tart az ő utczai éleményeit csakis szomszédjának is elbeszélhesse és az iskolai csendet és közfigyelmet háborgassa. Különben is a rendes és szigorú tanító megtiltja egyszer mindenkorra, oly dolgok vagy kószahireknek az iskolába való hordatását, a melyek által az iskolai rend, csend és figyelem háborgattatnék. Jó a figyelem fentartására és ébrentartására még az is, ha egy tárgyról való szóbeli előadásunkat minél rövidebb időhöz kötjük és szóbeli előadásunkban érdeklődök, változatosak leszünk. — Ez lenne az iskolai figyelem fentartás és ébresztésének módja. — Következik az iskolai engedelmesség vagy másképen szófogadás. Ott, a hol csend és figyelem honol, e harmadik kellék úgyszólván magamagától következik. így igen kevés marad hátra mi