Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Ujvidék
•285 harmadszor! Mig a gyermek lábán erősen megállhat, többször el kell esnie; Az eddigi papválasztás, illetve kandidálás helyett hadd legyen tehát nyilvános pályázat! A többi maradhat, (t. i. ebben az ügyben), de bizonyosan maradni is fog, me'g igen soká!? Tolnai József, bőnyi hely. ev. pap. Apróságok, Okosa bb dolga nem lévén a „Religio"-nak — egyik utóbbi száma tele van a lutheránusok elleni dühöngéssel. Legújabban a G\ A.-egyletet tiszteli meg egy oldalba rúgással : még pedig — örvendj Róma! — egy lutheránusnak fegyverével. — A Kőszegben tartott dunántúli ker. gyámint. gyűlésen egy „hazafias felszólaló" azt indítványozta volna, hogy a Gr. A.-egylettől a lutheránusok ne fogadjanak el segélyt, mert a Gr. A.-egylet az ujabb időben inkább látszik nemzetiségi mint protesztáns érdeknek hódolni." (Tehát csak látszik!) Nem is marad adósa a jó lap a felszólalónak. „Mi üdvözöljük őt és biztosítjuk a legmelegebb rokonszenvünkről" ! —No mi az amicét nem irigyeljük ugyan, az itt kivívott babéraiért! Azt a jó tanácsát pedig a „ Religio"-nak hárítsanak luther. polgártársaink mindent el, mi őket a legkisebb gyanúba hozhatná és tanuljanak inkább áldozni, ha kell nélkülözni mint elfogadni oly segélyt, melyet magyar ember legszentebb érzelmeinek gyanúsítása vagy veszélyeztetése nélkül el nem fogadhat;— köszönettel vesszük ugyan, de bocsásson meg — nem kérünk belőle; mert a mi jó benne, azt a tanács nélkül is követjük régen — az áldozást — meg a nélkülözést — de már, hogy szakítsunk mindennel a mi gyanúba hozhatna, ezt nem tehetjük, mert akkor első sorban evang. vallásunkkal kellene szakítanunk — minthogy a történet tanvisága szerint tömérdekszer szolgáltatott vallásunk gyanúra okot és alkalmat, de szakítanunk kellene minden keresztyén erényekkel is, melyek egyházunk keretén kívül is gyakorolhatók, mert nincs oly jeles cselekedet, oly tiszta gondolat, oly nemes érzelem, melyhez gyanú ne furakodhatnék! Hogy magy. evang. egyházunk elfogadja-e annak az egy hazafias felszólalónak indítványát azt e pillanatban nem tudjuk ; de nem is hisszük ! Annyit tudunk, hogy legszentebb érzelmeinket a jóllehet talán gyanúnak igen, de veszélynek kitéve a Gr. A. részéről nincsen! Az feltehető, hogy egy biztosra vett segély megtagadása hozhatta oly evolutióba a hazafias felszólalót : Vagy talán indítványozó és „Religio" a „deutscher Schulverein"-t zavarják a Gr. A. egylettel? Kívánjuk, hogy a hazafias felszólaló és a „külföldhöz hitben, tiszteletben és engedelmességgel ragaszkodó legnevezetesebb értelemben vett ultramontán hazafi" „Religio" soká örüljenek egymásnak ! iitriii. Újvidék, 1886. augusztus hó 25-én. — Tekintetes Szerkesztőség! A mai napon Újvidéken tartott bács-szerémi ág. h. ev. rendkívüli esperességi közgyűlés avval bizott meg engem, miszerint a kiszácsi lelkész Steltzer Frigyes által nyomtatott gúnyirat folytán méltán felháborodott magyarhoni protestáns közérzület megnyugtatása tekintetéből a hazai protestáns közönséget arról értesítsem, miszerint e gyűlés tárgyalás alá vévén a gunj 7irattal együtt a kiszácsi hivek irás és szóbeli panaszait, hogy a kiszácsi lelkész ellen indított törvényes eljárás formailag is minden követelményeknek megfeleljen augusztus 28-ára kikiildve lett Kiszácsra Steltzer ellen egy öt tagú nyomozó bizottság s September 2-ára pedig ujolag összehivatott egy rendkívüli esperességi közgyűlés a szükséges további szigorú intézkedések megtétele tekintetéből. Kutlïk Félix, egyházi főjegyző. Egy epochalis egyházkerületi gyűlés. — A tiszai ág. hitv. evang. folyó év f. hó 18- és 19-ikén Késmárkon tartotta évi közgyűlését, a melyet a fenti czimben nem alaptalanul neveztem ep ochalisnak. — Mert a gyűlés volt az, mely édes anyaként, kitárva ölelő karját az egyházkerület 8 édes gyermeke, a 8 esperesség mellé örökbe fogadott egy 9-iket, a — most már — „brassói ág. hitv. ev. magyar esperesség"-et. Olvasóink tudják, kikről van szó; ismerik azon viszonyokat, melyek között erdélyrészi magyar hitsorsosaink a szász testvérekkel (?) éltek, hiszen azon hosszú czikksorozat, mely „A szászok igazsága" czím alatt „egy hétfalusi pária 4 , tollából e kedves lapunk hasábjain hosszú időn át megjelenek, élénken ecseteié a küzdelmet, mely a magyarság léteért folyt, a chauvinisztikus ravaszságot, mely azt elfojtani akará — sa reménytelenségig fokozódott csüggedést, panaszt, mely magyar testvéreink szivén rágott, ajkán csüggött. — Nem kevesebbről volt tehát a tiszai egyházkerület e gyűlésén szó, mint a honjában hontalannak biztos menedéket adni. a csüggedőt, a veszni indultat, életre hívni, megmenteni És mikor egy magát teljesen elhagyottnak, árvának tudott, gyermek igazán ölelő szülői karokba talál, mily nagy annak az öröme ! . . . és mikor ez az anya többi gyermekeivel egyenjogúvá, igaz szeretetének egyenjogú részesévé teszi az újonnan befogadottat, mily nagy az öröm az égben ! — Az I rnak napja volt az! A gyűlés, érdekesebb mozzanataiban következőleg folyt le. — Rövid istentisztelet után, melyet nagyt. F a r b a k y József nyíregyházai lelkész, kerületi főjegyző úr, a vallásos kebel igazán ihletett emelkedettségével végzett elfoglalták helyeiket az érdekes ódon fatemplom oltára előtti zöld asztal körül nagymélt. Péchy Tamás kerületi felügyelő s méltóságos és főtisztelendő Czékus István püspök urak velők az esperességek egyházi és világi képviselői, a jegyzők — míg a gyűlés többi tagjai a körüllevő padokat töltötték meg. — Világi elnök mindenekelőtt megemlékezvén a gömöri esperességnek a mult évben elhúnyt két jeles vezéréről, néh. Szontágh Bertalan felügyelőről és néh. Bartholomaeidesz László főesperesről s emléküket jkvileg megörökíttetni kérvén — üdvözli Szentiványi Árpádot és Tahy Mihályt, mint újonnan választott esperességi felügyelőket s Zelenka Pál miskolczi és T e r r a y Gryula süvetei lelkészt,, mint újonnan választott főespereseket. Megemlékezik még főleg két jubileumról, Bartholomaeidesz János nyíregyházai lelkész s kiérd, főesperes, most más örökös „tiszteletbeli főesperes" 3-as (25 éves esperesi, házassági és 50 éves papi) jubileumáról, s Kramarcsik Károly rozsnyói tanár 50 éves tanári jubileumáról,
