Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Per diversitatem linguarum (becskereki Jeszenszky)

Negyedik évfolyam. 4. szám. Pozsony, 1886. évi jannár 23. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre ,. . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára : 12 kr. o.e. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. az. Felelős szerkesztő s kiadó : TR.SZT-STÉISrSZIKI^r FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : Per diversitatem linguarum. (Becskereki Jeszenszky). — Dispensationalia. (Doleschall S. E.) — Lutheránus leviták egykor és most. ( r )— Irodalom. — Nekrolog. —Belföld. — Külföld — Vegyesek. — Pályázat. Per diversitatem linguarum, E becses lapoknak m. é. 47. sz. vezérczikkében, mely a pánszlávizmussal vádolt pozsonyi tanulók feletti Ítéletre reflectált, több rendbeli téves okosko­dás között azon bibliaellenes és valóban nem keresz­tényi felfogás merült fel, hogy „a nyelvek sokféle­sége átka az emberiségnek," — minek bizonyságául közelebb az állíttatik, hogy ezt hazánknak múltja és jelene is igazolja. Ez igénytelen sorok czélja kimutatni az illető felfogásnak téves voltát, hogy aztán helyesebb, keresz­tényies szempontból foghassuk fel hazánknak nyelvi vagy nemzetiségi viszonyait. Czikkíró azt állítja, hogy az özönviz utáni egy­nyelvű emberi nemnek állapota áldásos volt. S mivel indokolja ezen állítását? azzal, hogy ügymond : „ön­hittségükben" égig érő tornyot akartak építeni. Tehát oly állapot, mely önhittséget szül, czikkiró szerint áldásos lehetett az emberiség történetében. — Hogy Jehova nem így vélekedett (hiába „az ő gondolata nem a mi gondolatunk, különösen czikkiróé nem), jele, hogy neki ez az áldásos állapot, melynek oka az egynyelvűség vala, nem tetszett, mert megszün­tette azt, illetve többnyelvűvé változtatta. Azt pedig bajos elhitetni s még nehezebb bebizonyítani, hogy a mit Isten szent tetszése szerint s bizonyosan csak bölcs és üdvös czélból tett, — mint pl. ez esetben a nyelvek megzavarása, jobban mondva megosztása : átka volna az emberiségének. — Azt meg csak nem tételezhetjük fel Jehováról, — jóllehet még akkor bosszúállást is gyakorolt a bűnös emberiségen, hogy csupa irigységből (mi méltóságával össze nem fért volna) rontotta volna meg az embereknek jó dolgát (mely gyarlóság tudjuk csak a sátánnál vagy legfel­jebb a pogány isteneknél találtatott). Egyébiránt mi is lehetett tulaj donképen az a nagy boldogsága annak a még egynyelvű emberi nemnek? Alkalmasint nem valami irigylésre méltó, mert képezte légyen bár gazdagság és hatalom, mint czikkiró gondolja, ama egynyelvű világbirodalomnak boldogságát és dicsőségét; de ezen boldogságuk igazi nem lehetett, mert mint szerző is elismeri, az önhitt­ség démona vett rajtuk erőt (a mi a nagy gazdag­ságnak és hatalomnak rendes szövetségese); s továbbá, mint sejtenünk lehet, egy ily kiterjedt világuralom nem lehetett el némi zsarnoki kormány nélkül sem, a mire nagyon emlékeztet épen az a felhők regióiba nyúló torony alias gtila, a milyeneket a rabszolga zsidókkal és más meghódított népekkel épittettek a pogány zsarnok fejedelmek. Ha czikkiró bele nem lovalja magát azon ked­vencz eszméjébe, hogy a soknyelvűség átka az emberi­ségnek, akkor a bábeli nyelvzavarból épen egy igen izlése szerinti, nemcsak keresztényi, de hazafias esz­mét is vonhatott volna le. Ugyanis ha jobban meg­fontolta volna a dolgot, azt találta volna, hogy Isten a nyelvek összezavarásával rectius megoszlásával az emberi nemet sem megátkozni, sem megbüntetni nem akarta, hanem az emberek gyarlóságához képest csak korlátokat állított fel; nevezetesen azt akarta, hogy az egynyelvű emberi nem külön nemzetségekre oszolva külön hazát keresve, külön nyelvvel vagy nemzeti­séggel birjanak; vagyis hogy az ember legyen hazafi és ne világpolgár, a mivé bizonyára leendett volna, ha a czikkiró szerinti áldásos állapot, illetve az ő eszményének megfelelő egynyelvű s az egész emberi nemzetséget magába foglaló bábeli világuralom fenn­marad vala. Erre mutat a nyelveknek új testamen­tomi megoszlása is az első pünkösd alkalmával, midőn Istennek az egész emberi nem üdvére megjelentett szent lelke nem valamely világnyelven, hanem min­den nemzetek nyelvén közöltetett az emberek lel­kével. Külömben még akkor is, ha czikkirónak volna igaza, ha csakugyan meg lett volna átkozva az em­beriség a soknyelvűséggel : nem lenne szabad elcsüg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom