Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Gömöri egyházmegye

Nagyobb személyi változások fordultak elő a begy­aljai esperességben, mely ezidén tartott általános tisztújí­tást, a XIII sz. kir. városi esperességben és Iglón az egyház, Rozsnyón a gymnásium körében. II. Alapítványok, hagyományok, adományok czí­mén kapott : a) A VI sz. kir. vár. esperesség : 32.525 frt 17 krt, mely összeghez Stunder Teréz, Jelenik Almássy István, dr. Mosánszky Győző, Poh Jánosné, Brósz Jónáth s a kassai egyház lelkes hívei, Kovács Lujza, Thurner Jakab, stb. jóltevők neve, illetve áldott emlékezete fűződik; b) a XIII szab. kir. városi esperesség 3491 frtot jóltevői : Andaházy László, Maurer János, Hun Dávid na­gyobb összegekkel ; c) a VII b. városi esperesség 930 frt 20 krt; d) a tátraaljai esperesség 498 frt 82 krt, Schenk Pál és G-algón Mihály jóltevői; e) a gömöri esperesség 2342 frt 13 krt, mely összegnél Szontágh Imre, dr. Maurer Artúr, Kubinyi Krisztina. Szent-Iványi Árpád és Terray Gyula főesperes szerepelnek nagyobb adományaikkal; — f) a kis-honti esperesség 1510 frt 74 krt, a jóltevők közt van : Piskálszky Endréné, Diczky Józsefné, Hamaliár Ká­roly stb. ; g) a sáros-zempléni esperesség 200 frtot, h) a hegyaljai esperesség 10,787 frt 21 krt, jóltevők : özv. Bérczv Pálné, Lichtenstein József, Ridely Mihály, Kun József, Horváth László és neje, Ambrusz Jánosné; i) a főiskolák 40,256 frt 69 krt, ehhez hozzájárultak adományaikkal : Rácz Adám, Gröfl József, Rochlitz Gyula, Szelényi Károly, Medveczky Keresztély, a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister, Szontágh Imre, Dapsy Vilmos, Konyha Vil­mos 100 frtnyi összeget meghaladólag. Az alapítványok, hagyományok és adományok fő­összege a nyolcz esperességben és a főiskolákban: 62,908 frt 10 krt. III. Segélyezések, adakozások ez í mén ka­pott : a) a VI sz. kir. városi esperesség 917 frt 58 krt; b) a XIII sz. kir. vár. esperesség 3178 frt 95 krt; c) a VII b. vár. esperesség 296 frt 83 krt; d) a tátraaljai és kis-honti esperesség — — ; e) a gömöri esperesség 3595 frt 49 krt ; f) a hegyaljai esperesség 7184 frtot; g) a főiskolák 15,853 frt 52 krt. — Összesen : 31,026 frt 37 krt. Mindkét főösszeg együtt tesz 93,934 frt 47 krt, mely eredmény a tavalyi jótékonysági tételt 7711 frt 97 krral haladja meg. IV. Mozzanatok. Jubiláltak a következő egyhá­zak: Nagy-Lomnicz, Kis-Lomnicz (Szepes); Likér (Kis-Hont), Szepes-Béla, Majerka, Jolsva, Süvete, Rochfalva; Majerka kivételével templom-szentelésiik 100-adik fordulóját; az egy­házi férfiak közül: Bartholomaeidesz János volt hegyaljai főesperes 50 éves papi és házassági, 25 éves fó'esperesi és nyíregyházi lelkészi négyszeres jubileumát érte meg. Isten kegyelméből, hasonlólag Kramárcsik Károly tanári műkö­désének 50-edik évet fejezte be Rozsnyón méltó ünnepélyes­séggel, 50 éves lelkészi jubileumot ült Bradofka Károly Köviben; 40 éves lelkészi jubileumot tartott Matherny Já­nos, Abauj-Szántón, lelkészkedésének negyedszázadát ünne­pelte meg, Rimler Károly Nagy-Váradon. V. Építkezésekre fordíttatott az egyes egyházak és főiskolák körében 53,153 frt. 52 kr. VI. Irodalmi nagyobb tevékenységet fejtettek ki : Grátz Mór, Zelenka Pál, Hörk József, Wéber Samu, Fabriczy János. Nemes Károly, s. i. !74 A gömöri ág. hitv. ev. egyházmegye közgyűlése. — Julius 27. és 28-án a kis Csetnek városa élénk képet mutatott. Egyházi és világi' idegenek nagy száma tette népessé utczáit és ódon lutheránus templomát. A gömöri ev. esperesség tartotta ott ez évi rendes közgyűlését, melyre ugy az egyházi, mint a világi részről szép számmal sereglett össze a meg} 7ei intelligencziának lutheránus része. Julius 17-én kedden délután tartatott meg Szontágh Pál házánál az előértekezlet, melynek alapján másnap reggel az evan­gélikus templomban jöttek össze a gyűlés megtartására, mely egyszersmind installáló gyűlés is volt. Szentiványi Árpád újonnan megválasztott esperességi felügyelő és Terray Gyula uj esperes beigtatása is most történt. Reggel 8 órakor a rövid isteni tisztelet után Szent­iványi Árpád nyitotta meg a gyűlést, néhány szóval jelez­í vén a czélt, mely a híveket ide hozta. Erre következett a két szavazatbontó bizottság jkönyvének felolvasása, melyek­ből kitűnik, hogy Szentiványi Árpád csaknem egyhangúlag választatott meg esp. felügyelőnek; Terray Gyula pedig 23 szavazattal 18 ellenében főesperesnek; alesperesek lettek : Valentiny István és ifj. Bartholomaeidesz László. A jkönyvek felolvasása után mind a négyen leteszik az esküt. Erre az esperességi felügyelő nem hosszú, de lelkes beszédben köszöntött be, melyben utal elődjének Szontágh Bertalannak kiváló tehetségeire, s érzi, hogy nehéz munka vár reá, ha méltón akarja azt a helyet be­tölteni, melylyel Szontágh után őt tisztelték meg. Utána Terray Gyula főesperes tartotta meg következő szép és tartalmas beköszöntő beszédjét : „Midőn még Istenben boldogult, s feledhetetlen emlékű Szontágh Bertalan esperességi felügyelő urunktól, hírűi vettem azt, hogy a mélyen tisztelt gömöri esperesség nemes egyházainak szavazattöbbsége által, e fontos állásra meg­választattam. nem az örömérzet volt az, a mely elfogott, hanem az aggodalom. — megdöbbentem. Nem az döbben­tett meg. mintha a nagy fáradságot és munkát nem ismer­ném. mely e helyen reám vár ; nem az döbbentett meg, mintha az egyházmegye kormányzatától félnék, mert hiszen jogaimat és kötelességeimet egyenesen a törvénykönyv szabja meg és én kötelességeim és jogaim tudatában, helyt fogok akarni állani; de megdöbbentett az a sok oldalról felém hangzott jóslat, mely azt mondá nekem : pályád és munkád küzdelmes leszen ! Küzdelmes lesz azon helyzetnél fogva, a melyben egyházi és nemzeti szempontból vagyunk ( s e helyzet sokat követel, —- követeli azt. hogy a lazult valláserkölcsi viszonj^ok javíttassanak, s azt, hogy a nem­zeti önérzet, a magyar állameszme, magán az egyházkörén belül is szilárdíttassék meg. S egy ily morális testületben, mint a milyen a mienk is, minden szem az elöljáró felé tekint, s vár tőle, követel tőle — szerény viszonyai között ! is — sokat! Mindkettőnek horderejét érzem, tudom. — Illusiókban ringatnám magam, ha azt hinném, hogy egyházi és nem­zeti életünk normális viszonyok között van. Egyházi életünk igazolja, miszerint napról-napra vesz­teni kezdjük a positiv vallás iránt való hitünket. — Nem akarom kérdeni, kutatni, mi okozza azt; mert a lepel fel lebbentésénél, mely takarva tartja e nyilt titkot, sok, a ! hely és körülményeknek egészben meg nem felelő dolgokat I kellene előhoznom, ki kellene különösen fejtenem azt, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom