Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Baldácsy alapítvány

205 A tagok közül tizenketten jelentek meg s reggeli V

210 órakor mindenekeló'tt a templomba vonultak, hogy ott közösen meggyónjanak. Igen jó benyomást tett a lelkészi karra a kis mányoki népnek azon vallásos érdeklődése, melylyel félbehagyván sürgős mezei munkáját, ünnepi ruhában és hangulattal a gyónást kisérő ének- és imában feltűnő szép számmal részt vett. A gyónást követte a rendes értekezlet, melynek lefolyásából kiemelem, hogy a tagok mindenek előtt az orsz. protestáns árvaházra adakoztak, aztán pedig felolvastatott a mult évben kiküldött bizottságnak munkálata „a confirmatiói oktatás tananyagáról". A rövid és mégis igen alapos vázlat ez: A bizottság megkezdvén tanácskozását mindenekelőtt alapelvül kimondja: miszerint a confirmátiói oktatás alapjául ev. protestáns egyházunkban a szt. irás és mint ennek kivonata dr. Luther Márton kis-kátéja szolgáljon. Tananyag és tanmenet: A) Bevezetés: A confirmátió fogalma; a vallás fogalma és a főbb vallásokról ; a szentírás, mint a keresztyén vallás főforrása (bibliai isme: a bibliai könyvek tartalmuk és becsük szerint; a biblia valláseszmei főtartalma: Isten szent akaratának és a bűnös emberiség iránt könyörülő szeretetének kinyilatkoztatása. — O-szövetség-törvény; rij-szövetség - evangyelium, vagyis : ott a megváltó megigérése — itt az igéret beteljesülése. Az evang. egyház tana a szentírásról : a szentírás a keresztyén hit- és életnek forrása és zsinórmértéke). dr. Luther Márton kis kátéjának általános ismertetése (keletkezése, czélja és beosztása). B) Tananyag beosztása: 1. Keresztyén hittan. 2. Keresztyén erkölcstan. I. Hittan. A keresztyén hitnek összes tartalma Luther kiskátéjának második főrésze (három hitczikkely) alapján, még pedig a káté szövegének folytonos szemmel tartása mellett tanítandó. 1. Istenről: a) lényéről és tökéletességeiről. b) műveiről (teremtés, megtartás és kormányzás). 2. Jézus Krisztusról: a) személyéről és élettörténetéről. b) a megváltás művéről. 3. A szt. lélekről: a) a szt. lélek fogalma (természete). b) a szt. lélek működése. Jegvzet : a szentlélek működéséről szóló tanítással a keresztyén anyaszentegyház fogalma összekapcsolandó, valamint az anyaszentegyházban nyújtott főbb lelki áldások a hitczikkely alapján kiemelendők. 4. A kegyelmi eszközökről: a) az ima (káté III-dik főrésze, az úr imája). b) az Isten igéje. c) a szentségek. Jegyzet: a szentségekről szólván felemlítendő, hogy az úri szent vacsorát a gyónás előzi meg és a confirmáltak először részesülnek benne, úgy szintén minden kegyelmi eszköznél kiemelendő: mennyiben kegyelmi eszköz az? II. Keresztyén erkölcstan: Kötelességeink : a) Isten. b) önmagunk, c) felebarátunk iránt, a kis káté 1-ső főrésze alapján. Jegyzet: a hittanra fősúly fektetendő, mig az erkölcstan rövidebben tárgyalandó. C) Függelék. 1. Történeti rész. Az egyháztörténet az elemi iskolának kötelezett tantárgyát képezvén, a confirmátiói oktatásnál az anyaszentegyház történetéből különösen azon részletek és mozzanatok emelendők ki, melyek a 2-ik hitczikkelynek bővebb magyarázatára szolgálnak különös tekintettel hazai protestáns egyházunk történetére. 2. Váltanok. (Symbolikus rész). A vázlat közhelyesléssel találkozván a kör egy lépéssel tovább megy s daczára annak, egy „confirm. oktatás" czimű füzetekben hiányt nem szenvedünk, megbízza a kiküldött volt bizottság elnökét, Gráf J. bonyhádi lelkészt, hogy az elfogadott alapon egy rövid conf. oktat, vezérfonalat készítsen azt a bizottság által előzetesen fölülbiráltassa s aztán az elnökség utján a kör elé terjeszsze. Igen élénk és tanulságos eszmecserére a József-féle házassági pátens főbb pontjainak ismertetése szolgáltatott. Ez alkalommal is kitűnt, hogy törvények és rendeletek gyakorlati alkalmazása körül mily elágazók az egyes tiszttársak nézetei és mennyire szükséges volna egy hivatalos kalauz, mely eljárásunkba világosságot és egyöntetűséget hozna be! Indítvány három tétetett s el is fogadtatott. Az egyik arra vonatkozik, hogy a kör ezentúl évenként kétszer jöjjön össze; a másik két indítvány egész terjedelmében itt következik és igy szól : Indítvány egy a kereszteléseknél és esketéseknél a lelkésznek zsinórmértékül szolgáló ut mutató egyházkerületi kiadása iránt. Tekintve azt, hogy az esketési és keresztelési anyakönyvek a házassági és örökösödési peres ügyekben döntő befolyással birnak, a miért is a büntető törvénykönyv az anyakönyvek hibás vezetésére s a törvénynyel ellenkező anyakönyvezésre igen érzékeny büntetést szab ; tekintve azt, hogy azon törvények és rendeletek, melyek a házasságok kötése és az uj szülöttek keresztelése és anyakönyvezésekor szem előtt tartandók, oly sokfélék és sokszor oly homátyosak, hogy igen nehéz dolog valamennyi és az évek során át velünk közölt törvények és rendeletek s azok magyarázatára mindenkor emlékezni, pedig egyik vagy másik törvény vagy rendelet figyelmen kivül hagyása a lelkészt igen komoly bajba viheti ; indítványozom : Kéressék meg a főt. és tek. Egyházkerület, hogy oly kis utmutató kiadásáról gondoskodni kegyeskedjék, mely ezen Egyházkerület lelkészeinek a házasságkötés és keresztelés ténykedései körül biztos és kötelező zsinórmértékül szolgáljon. Indítvány az 1877. XX. t. cz. 230. §. értelmében díjmentesen kiadandó keresztlevelek díjmentességének megszüntetése iránt. Tekintve azt, hogy közügyekben hivatalos anyakönyvi kivonatokkal szolgálni a lelkészi hivatalnak kötelessége ugvan, de méltánytalan dolog ugyan ezt magán, — de nem szegény ügyekben is kötelességévé tenni ;