Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Vasárnap szentelési imatársaság 1885-ki felhívása (Láng A.)

Harmadik évfolyam. 9. szám. Pozsony, 1885. évi február 28. EVANGELIKUS ISKOL Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt.— kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 , 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. * ®£<83<E=—

1 •f/ , " Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélyegdij : külön 30 kr. TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Tartalom : A „Vasárnap-szentelési imatársaság" 1885-ki felhívása. (Láng Adolf). - A lelkészi fizetések javítása. — „Praktikus" törvénymagyarázat. (—

s —a). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. A „Vasárnap-szentelési imatársaság" 1885-ki felhivása. Az Edinburghban (Skócziában) székelő „Vasárnapszentelési imatársaság" (Sabbath Observance Prayer Union Society") hat évi gyakorlat és tapasztalat után már hetedik izben bocsát ki új felhívást azon szent czélból, hogy a keresztyénség gyűljön össze közös imára, vagy magánosan gyakorolja f. é. ápril 5—12-ig azon imákat, melyekben kérje az Istent, hogy a vasárnap megszentelését segedelme által, tegye általánossá. Oly imahetet állapított meg e társaság, melynek kezdőnapja húsvét vasárnapja, vagyis az első szent vasárnap emléknapja. Alulírottak, mint ezen nemzetközi társaság bizottsági tagjai, boldogoknak érezzük magunkat, hogy Isten kegyelméből a vasárnap-szentelési imahét érdeké ien már a másodévi magyar felhívást bocsáthatj

1 ík közre és megnyugvással jelenthetjük, hogy multévi magyar felhívásunk 3000 külön példányban és ugyanannyi egyházi hirlapi számban lett elterjesztve. Ugy szintén buzdító hatással voltak reánk azon értesítések, melyek szerint a protestáns nép, egyenes megkérdezés után, óhajtotta az imahetet és tényleg gj^akorolta is az imát ezen nagy ügy érdekében. Viszont nem érdekteleneknek tekintjük azon irodalmi és levélbeli nyilatkozatokat, melyek az ily ügyben gyakorlandó imát ellenezni, haszonnélkülinek kijelenteni, sőt gúnynyal is illetni jónak látták. Mert ezen ellenzés serkentőül szolgál nékünk arra, hogy a vasárnap-szentelési imahét iránt újra és világosabban elmondjuk nézeteinket. „Hogy lehet a vasárnap ügyének rendezését imára bizni?! — „Csak az imádság tartja." -j— „Ilyen ima annyi, mintha a falu közepébe állított kályha segítségével be akarnám fűteni a falut." — Ilyen nyilatkozatokkal szemben kötelességünknek tartjuk védőleg és felvilágositólag felszólalni. Társaságunk sajátos czélja : csupáncsak imádkozni a vasárnap megszentelése érdekében. — A vasárnapi agitatió hatáskörén kivül esik; ezt rábízza más, e czélra alakult társaságokra, minő a genfi, a londoni stb., melyek törvényhatósági és parlamenti körökben kívánják feladatukat megoldani. Ha pedig épenséggel agitatió kell a társulati működéshez, akor kijelentjük, hogy a mi agitatiónk tisztán szellemi („imádás lélekben és igazságban") és hogy concrét példávál éljünk : a mi munkánk olyan, mint volt keresztelő Jánosé, mi ú t a t egyengetünk a vasárnap megszentelésének, mi hangoljuk a népet és egyenesen imádó lelke szentélyéből kiindulandó tettre akarjuk azt buzdítani, hogy azután elmenvén, imájuk szerint cselekedjenek a hivek, hogy a vasárnap szentsége mellett síkra szállni vagy a hol van, a vasárnapügyi társaságokba lépni, hajlandók és készek legyenek. Az imát becsmérlő nyilatkozatokkal szemben pedig nézeteink a következők : „Az imádság a christologiában előkelő helyet foglal el. Az imádkozó Krisztus, vasárnapszentelési ügyünkben előpéldánk. Hogy pedig az imának tárgya lehet minden nagy és kis érdek, erről tanúskodjék helyettünk Dr. Monrad: „A ima világából" czímű munkájának e helye : „Mi legyen imáinknak foglalata" ? — minden, mi lelkünket mozgatja, a nagy és kis érdek egyaránt fölvehető a mi imánkba ! Ugyanez az imának hatásáról így szól : „Vájjon az ima nem-e eszköz arra, hogy érzelmeinket valamely ügy vagy valamely ember iránt, melyek kezdetben közönyösek voltak előttünk, bensőbbekké tegye? így is van; ez tagadhatatlanul egyike az ima legáldásosabb hatásainak. Imádkozzál csak oly emberért, ki előtted közönbös volt, napról napra s ezen ember mind becsülésre méltóbbá váland előtted. Imádkozzál oly emberért, kitől idegenkedtél, ki iránt ellenszenvet éreztél, napról napra és ezen ellenszenv lassanként el fog tűnni." Ily átalakító erővel bíró kegyelmi eszköz mellett nem féltjük ügyünket. Imánkat nem tekintjük hasztalannak; megálljuk helyünket és — tovább imádkozunk. És hogy társas imákat gyakorlunk, nem új dolog; minden istenitisztelet ugyanilyet gyakorol. Maga Krisztus is súlyt fektet az imának közös-