Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Vasárnap szentelési imatársaság 1885-ki felhívása (Láng A.)

ségére, mint oly eszközre, mely az imát hatásosabbá teszi. Máté 18, 18. stb, Ujabb időben az „Evangeliomi szövetség" (Ev. alliance) rendezett évenként január 6.-val kezdődő ima­hetet, Isten országának nagy ügyei érdekében. Európa­szerte ünnepelik ezt, s évek óta gyakorolta a pesti német református fiók egyház s ezidén maga körében kezdemé­nyezte a pesti reform, theologiai ifjúság. Mi tehát a tört nyomokon társakkal birunk. Az idei imaheti programmra nézve ajánljuk a lelkész­társaknak, hogy azt szétosztás által terjeszszék a hivek közt. Tárgyai a dolog természete szerint, mint más nemze­tekhez is szóló felhivás, viszonyainktól egyben-másban el­térők, de lényegben mégis reánk is tartozók, a hetet pedig úgy rendezzük, hogy a két ünnepen csupán a prédikáczió utáni imába foglaljuk a vasárnap-szentelési kérelmet: a többi napokon azonban reggeli könyörgéskor, a közlött igékre alapított rövid elmélkedés után, mondjuk vasárnap­ügyi imát. Az imahetet rekeszszük be vasárnap-szentelési prédikáczióval és imával. Programmokat csak megrendelés folytán küldünk szét. Aruk az egyházi pénztárból könnyen fedezhető s ezzel lehetővé lesz téve a felhívásoknak ingyenes szétosztása. Jelentjük még, hogy a programmot, daczára súlyos betegségének, ezidén is G y őr y Vilmos, Hona leánya segítségével, fordította le angolból magyarra. Ennek fejé­ben köszönetünk mellett, kérjük a jó Istent, hogy újítsa meg testvérünk egészségét, az 0 neve dicsőségére. Jelen munkánkra nézve pedig kérjük a Mindenhatót : Áldjon meg minket, az imádságnak lelkével és tündököl­tesse „a napok gyöngyének" fényét Jézus Krisztus orszá­gának határaiban ! Úgy légyen ! Czelder Márton, Láng Adolf, kecskeméti ref. lelkész. pestm. ev. főesperes. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek e felhivás megküldetett, hogy köröztetés czéljából példányokat szerez­zenek, azokat külömböző lapokban tegyék közzé, gyűljenek össze imára egy vagy több alkalommal s külön könyörgést tegyenek úgy a családban, mint magánosan. •X- -X­* Hetedik általános egyesülés a vasárnap teljes megünneplésére. 2. Mózes 20, 8: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy azt megszenteljed." János Jelenései 1, 8: „Lélekben elragadtattam vala az Urnák napján." Máté 18, 19: „Ha kettő közületek egy akaraton lészen e földön, minden vala­mit kérnek, megadatik nékik az én mennyei atyámtól." Az utolsó év imára való felhivása angol, német, franczia, spanyol, olasz, magyar, dán és norvég, görög­török, örmény, örmény-török, arabs és maláji nyelven lett közzé téve. Külön lapokon lett az köröztetve 205,000 pél­dányban , hírlapokban pedig egészben vagy kivonatosan közöltetett legkevesebb még egyszer annyi számban. A köröztetés ily nagymérvű növekedéseért áhítatos hálával áldozunk Istennek, ki oly sok barátunkat felbátorította, hogy ez ügyet támogassák. Több oldalról vettük hírét annak, hogy külön imára való összejövetelek rendeztettek s a tárgygyal családok és naponkénti ima-egyesületek fog­lalkoztak. A külön ima-gyüléseken nagy volt a lelkesedés és ez lendületet adott folytonos könyörgésekre, melyek kétségkívül sok jónak lehetnek eszközlői. Azon szoros összefüggés miatt, mely a vasárnap és a Megváltó orszá­gának haladása közt fennáll, az igaz ügy ellenségei mindig ellenezték e nap megszentelését. Még lelkesültebb s forróbb könyörgésekre, fokozottabb erőfeszítésekre van tehát szük­ség, hogy a nagy czélt, melyre törekszünk, Isten segedel­mével mielőbb elérhessük. Imára a következő tárgyak aj állítatnak : I. A vasárnap fontossága behatóbban méltánylandó s még világosabb meggyőző­dés szerzendő arra nézve, hogy e nap becsű­lésére általánosan és maradandóan vagyunk kötelezve. A nyugalom napjának értékét teljes mér­tékben senki sem képes méltányolni. Akár tekintjük azon eszközöket, melyekkel hódolatunkat bemutathatjuk annak, kit imádni tartozunk mindnyájan; akár a testi vagy lelki munkáink közben szolgáltatott könnyebbitést ; akár tekint­jük azon alkalmakat, mikor minket az isteni igazság taní­tásában és ennek befogadásában részesít; akár azon alkal­mat, melyet a keresztyén testvériségre nézve szolgáltat nekünk; akár tekintjük azon békét és biztonságot, melyet azon nemzeteknek nyújt, melyek azt kellőleg megszente­lik; — mindezen és egyéb tekintetekben nincs becsesebb intézmény az Ur napjánál. Ezért szomorú azon módra visszagondolni, melylyel e napot több országban oly sokáig megszentségtelenítették; s még szomorúbb észlelni azt, hogy mennyire meg volt az szentségtelenítve a vasárnapot tisz­telő Skócziában is. Ezzel szemben fel kell említenünk azon tömeges ima-gyűléseket, melyek ott ez ország egyik legelő­kelőbb városában vasárnap esténként tartattak, s melyek­ben a nép ezrivel vett részt. Olvasd : 1. Mózes 2, 1—3; 2. Mózes 16, 23—30; Apóst, csel. 20, 7; 1. Kor. 16, 2. II. A brit törvényhozás minélelőbb szabja meg az egész nemzetre a londonihoz hasonló vasárnapi postai rendszabályt, egyéb nem­zetek pedig minél hamarább kövessék e pél­dát. A postahivatalokban vasárnapi napon végzett munka rendkívül nagy s mégis Isten maga sem hagyta bizonyság nélkül azt, hogy e munka felesleges. A világ legnagyobb s legtöbb üzletet folytató városában a vasárnap egész tar­tama alatt egy levelet sem kézbesítenek. London példájá­val szemben Nagy-Britannia s kivált Irland népét nagy hibával lehet vádolni azért, hogy évről évre megengedi a vasárnapi munka végzését az összes postahivatalokban. Kérelmek által kellene elérni azt, hogy az emberek lelke e hibának tudatára jusson, s hogy haladék nélkül elfogadja­nak oly módokat, melyek által oly rendszabály állapíttas­sák meg, mely az egész postai rendszert egyenlővé tegye a Londonéval. Ha ezt megtennék a brit szigeteken, két­ségkívül igen nagy lendületet nyerne általa az ügy barátai­nak azon igyekezete, mely a többi országokban is hasonló rendszabály behozatalát czélozza. Nehemiás 13, 15—22; Róm. 13, 1—6; Ámos 8, 4—7. III. A nagy városok lakosai oly intézke­déseket tegyenek, hogy a járművek szolgála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom