Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Theologiai műveltség kérdéséhez

58 schlechte Vorstellungen treiben die Menschen dahin zusammen, so dass Gott statt der Erstlinge seines Geschlechtes oft mit dem Ausschuss zufrieden sein muss." De hát ennek is van módja. Többeket kell a theologiába édesgetni és azután meg kell rostálni őket. Ennek három foka legyen. Bajos már a maturust inasnak küldeni. Már az érettségi vizsgán, de az egyes osztályokban is jól kell rostálni, úgy teszem mint Breznyik úr. a ki amolyan ..markos legényeket," a kik szellemileg kevésbé markosak, és áll rólok, hogy deficiunt moribus, az inasságot vagy az eke szarvát szokta idejekorán fölajánlani. Bizony ha valakinek, hát a theologusnak kellene tudnia már az akadémia eló'csarnokában : die cur hic? A harmadik számú rosta a pro ministerio szigorlat. Jobb egy Júdásnak elbukni, mint három ezer embernek éhen halnia a pusztán. A katonát is tauglichozzák. Ezzel is kevesebb gáncs férne az evang. papok műveltségéhez. De ne is bántsuk a theologusokat. Csak érezzen magában a theologus divina vocatiót, mely Tholluck szerint a kegyes érzület elevenségén kivül a legfó'bb jónak keresése és terjesztése iránti hajlam; csak tanulja és tanulmányozza akár a füzeteket, akár a tankönyveket; olvasván e mellett nevezetes műveket, ismételve, kivonatolva, legyen szorgalmas és kitartó a szerint: multa sudavit et alsit; akkor gátratermett ember is lehet beló'le. Hanem a legszorgalmasabb theologus se gondolja, hogy hát az akadémián minden elvégeztetett. Nem. Menjen külföldre is, majd megnyílik a szeme, bámulni fogja a theologiai irodalmat, az evang. életet, mely eddig eló'tte terra incognita volt, és ha szivében kiolthatatlan vágygyal eltöltve ezen ideál után, haza t$r, nagy hasznára lesz az is. Sokszor nem is az a baj, hogy a műveltség alapja kevésbé eró's, mint inkább az, hogy azon tovább nem építünk. Igaz, sokszor nem akarunk, hanem sokszor nem is birunk, mert a theol. könyvek drágák, a szegény falun pedig a 600 írtból ki nem futja, legfelebb csak adósság, ebbó'l pedig venni nem lehet semmit. Erró'l azonban alább. De kérdés is mit kell a művelt pap alatt képzelni? Szellemi műveltség alatt zar' i'íoyrv tudományos papit kell érteni. De az ész és a tudomány még nem elég, kell ehhez még jámborság és kegyesség is. Ille est optimus theologus, non qui plurimum disputât, sed qui optime vivit, et optime vivere docet. Legyenek bármennyire eszesek a papok, ha sarkantyúval a csizmán, torzonborz szakállal, kipödört bajuszszal, újmódi hajfodorral lépnek a szószékre, úgy tetszik, midőn nyelvök akadozik, és hol magyarúl, hol tótul tarkáznak, majd a Krisztust dicsérik, majd — tévedésből — káromolják, hogy magok is kínos hetyzetben érzik magokat, hát ha tudnók, mit mond ilyen komédiára az áhítatos nép? Hasonlókról szép parabolát mond Andrea: „Täglich hörte die christl. Religion von Drohungen und Anfallen fürchterlicher Feinde; sie ging also einmal hin auch ihre Bürger zu mustern, die Waffen und Fertigkeit auch ihrer Streiter zu prüfen. Über allen Glauben fand sie sie gerüstet und fertig. Ein grosses Heer Bewaffneter, starke drohende Körper, Waffen, mit denen man schnell wie der Blitz exercierte, die auch wie der Blitz glänzten. Sie freute sich hoch, da sie's von Weitem gewahr ward. Aber als sie näher kam, fast fiel sie ohnmächtig nieder. Was sie für Eisen und Stahl gehalten hatte, war Spielzeug; die Schwerter aus plumpem Wortblei, die Harnische von zarter, bequemer, angelernter Leinwand, die Helme von Wachs mit grossen Federbüschen prahlend, die Schilder von Papier mit Meinungen beschrieben, die Spiesse dünnes Rohr schwacher Coniecturen, die Fahnen Spinnengewebe philosophischer Systeme, das Geschütz indisches Rohr, ihr Pulver Mohnsamen. — Aus träger Üppigkeit hatten sie die guten Waffen ihrer wackern, alten Streiter verkauft, und dafür diese gewählt; ja sie machten sogar jene, Krieger von geprüfter Treue, Stärke und Übung, lächerlich, verächtlich. Bitter weinte die Religion als der ganze Haufe ihr zurief: sie möchte guten Muthes sein, sie wollten bis zum letzten Athem Treue beweisen. Was hilft mir, sprach sie, euere Treue, da euere Werke nichts taugen? Ich schwöre euch zu, als ich vormals nackte, unbewährte Streiter ins Feld führte, da galt mir ein Märtyrer, ein bis zum Tode treuer Kriegsmann mehr, als hundert von euch übergüldete, übersilberte, zarte, üppige Worthelden. Sie wandte sich um und nahm ihren Weg weiter." Widmer Paraklesis. 65. 1. De nemcsak a theologusok közt vannak gyöngék! Hát azok a tercziás jogászok és orvosnövendékek, a kik a társadalomban műveltek ugyan, hanem a szakban teljesen műveletlenek! Es ha le is tették a rigorozumot, hány embert küldenek sírba, kik talán élhettek volna, hány embert ítélnek el, mert rosszul prokátoroskodtak. Hát akad bizony minden szakban lumen is, szegény együgyűség is. A theologusok feletti Ítélet igazságos, hiszem, ha nem azt mondjuk, hogy : nem eléggé műveltek, de csak azt : még műveltebbek kell, hogy legyenek. Hát az egyetemek? Nálunk csak egy van, és ez is elég volna, ha nem gördítene itt is a szegénység mindenütt akadályt és nem emelne korlátot még a szükségesrrclris. A tanárok milyenek? azt bírálni nem az én tisztem, már csak azért sem, mert nem is ismerem. Mennyi? Annyi a mennyi jut, de jobb volna, ha több jutna, egy tanártól csak egy szakban lehetvén teljes jártasságot jogosan követelni. Hogy füzet van-e a kézben vagy tankönyv, az úgy látszik, egyre megy, a jó füzet nyomtatva is jó. Fel kell pedig tenni, hogy akár önálló, akár nem a füzet, szelleme sem észimádó, sem vakhit, hanem evangyéliomszerű. Hát hiszen a ki külföldön volt, látta, hogy a híres tanárok hol fűzet, hol kézikönyv szerint, hol szabadon tartanak előadásokat, és azért még őket senki kérdőre nem vonta. Ott úgy kell g}

rorsírni, mint a pozsonyi akadémián kellett — most nem tudom — az egyháztörténet- és jogból. Az utánolvasás, tanulmányozás, ismétlés csak jó lehet. Repetitio est mater studiorum. Istenem milyen tanárunk volt Halléban az exegezisből, csak egyszer voltunk óráján. Annál többet kaczagtunk aztán otthon egész semesteren át; pedig az illetőnek neve előtt ott volt a Dr. Es a sok hallgató közt már szemre is sok volt a mustra. Theologiai irodalmat teremteni bajosabb. Miért? A gazdag német theol. irodalom mellett a mienk elenyészik — értéke szerint. Ha valaki ír is valamit és kiadja azt, e könyvet nem veszi meg senki. Miért? Részint mert nincs pénz, részint mert így hallottam mondani : „minek ez nekem, úgy sem eredeti, vehetek eredetit, kitünőbbet. Hogy pedig theol. irodalmunk a németével versenyezhessen valaha, gondolni is pium desiderium. Tudományos folyóirat hogy nincsen, az csakugyan nagy baj. Lehetett volna, ha — a mint haliám — főpászto-